Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.15:24:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2019.11.18.), 309. felszólalás
Felszólaló Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:02


Felszólalások:  Előző  309  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 14. napján tartott ülésén megtárgyalta a magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6455. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik előzménye, hogy Magyarország Kormánya az állampolgársági törvény módosításával sikerrel biztosította a több mint egymillió nemzettársunk számára a honosítás által megszerezhető magyar, tehát kettős állampolgárságot, hiszen az a tarthatatlan helyzet állt fenn korábban, hogy Trianon következtében a nemzet egyharmada idegen joghatóság alá került, ezáltal azok az emberek, akik sosem hagyták el szülőföldjüket, magyarok, más állam polgárai lettek, és így nem juthattak magyar állampolgársághoz. Ezeknek a magyar embereknek a megsegítésére szolgált a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat akkori hatályba léptetése.

Az akkor és ma is hatályos törvényszöveg szerint az állampolgársági eljárás egyedi kérelemre indul, abban az esetben, ha a kérelmező igazolni tudja számos anyagi jogi konjunktív feltétel együttes meglétét, így többek között azt, hogy a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, vagy pedig azt, hogy megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított.

Ezek mellett a törvény lehetővé teszi a kedvezményes honosítás eljárásának lehetőségét is, amit a jogalkotó az előzőkhöz hasonlóan szintén konjunktív feltételrendszerbe foglalt. Ebből is a legfontosabb, hogy az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző legalább három évben folyamatosan Magyarországon lakott; aki három éve érvényes házasságban él vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg, vagy kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy magyar állampolgár fogadta örökbe vagy éppen hontalan; továbbá alakjogi értelemben az a nem magyar állampolgár, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal, és akinek felmenője magyar állampolgár volt, illetve valószínűsíteni tudja magyarországi származását és magyarnyelv-tudását igazolja, az élhet az egyszerűsített honosítás lehetőségével, ami gyorsabb és egyszerűbb adminisztrációs ügyintézést biztosít a kérelmező felek számára.

A mostani módosító javaslat is a korábbihoz hasonlóan a hazaszeretet és nemzeti összetartozás szellemiségében íródott, hiszen az egyszerűsített honosítási eljárást hivatott még hatékonyabbá tenni azáltal, hogy többek között az így állampolgárságot szerző, külföldön élő polgárok esetében is megvalósul az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítása.

Végezetül fontos megemlíteni azt is, hogy a javaslat elfogadásával kiterjesztésre kerül az egyablakos ügyintézés, amelynek köszönhetően egy helyen kerülhet elintézésre  a teljesség igénye nélkül  az állampolgársági kérelem elbírálása, az esetleges névmódosítás engedélyezése, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványok kiállítása is.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat kedvező rendelkezéseket tartalmaz a határon túli magyarok számára, elsődlegesen egyszerűsíti és felgyorsítja az elszakadt lakosság anyaországhoz történő csatlakozását. Így mindenki számára támogatandó. Mindezeket alapul véve kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  309  Következő    Ülésnap adatai