Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem vitás, hogy a bírói függetlenség a jogállamiság egyik alappillére. Enélkül nem létezhet igazságos jogalkalmazás, nem létezik a jogszabályok pártatlan alkalmazása. Magyarország Alaptörvénye 26. cikk (1) bekezdése kimondja: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”Az Országos Bírói Tanács egy közleményében hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség egyik lényeges összetevője a törvényben garantált, átlátható és tisztességes illetmény.

(16.40)

A bírói hivatással és felelősséggel arányos javadalmazás nem előjog vagy jutalom, hanem az Alaptörvényben garantált bírói függetlenség alkotórésze, az igazságszolgáltatás szervezeti integritásának és az ítélkezés színvonala folyamatos emelésének a záloga.

A bírák az ítélkezési munka mellett  néhány kivételtől eltekintve  nem végezhetnek más keresőfoglalkozást, megélhetésüket a bírói illetményből biztosítják. Ebből is következik, hogy a bírák megélhetése kizárólagosan a bírói hivatásuk gyakorlásából származó jövedelemből oldható meg. Az elégségesnél kisebb jövedelem táptalaja lehet a korrupciónak, a befolyásolható döntéshozatalnak, ami semmiképpen sem lehet cél egyetlen jogállamban sem.

2018 elején az Európai Unió Bírósága is megszólalt ez ügyben, kijelentve, hogy a hivatás felelősségével arányos illetmény hiánya sérti a bírói függetlenséget. A bírói illetményalap 2019 májusában a nemzetgazdasági átlagkeresetet mindössze 23 százalékkal haladta meg, mely a rendszerváltás óta a legkisebb különbség, és a bírói kar példátlanul alacsony anyagi megbecsülését tükrözi.

A jelenlegi igazságszolgáltatási modell bevezetése óta a minimálbér 91 százalékkal, a bruttó nemzeti átlagkereset 72 százalékkal emelkedett, ehhez képest a bírói illetmény növekedése csupán 16,5 százalék volt. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt 15 évben jelentős, 70 százalékot meghaladó reálbércsökkenés figyelhető meg.

A helyzet ugyanez volt az ügyészek tekintetében is. Azonban 2018. szeptember 1-jétől az ügyészek lényeges pótlékemelésben részesültek, így bérezésük jelenleg átlagosan 20-30 százalékkal meghaladja az azonos szinten, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák javadalmát. Ez a két hivatásrend között indokolatlan és nem megmagyarázható bérfeszültséget okoz.

A 2018. december 13-ai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy legkésőbb 2020. január 1-jével a bírák javadalmazására új bértáblát vezetnek be. Varga Judit igazságügy-miniszter asszony is több alkalommal tett ígéretet a bírói illetmények rendezésére.

Kérdezem tisztelt államtitkár urat: létezike olyan jogállam, ahol az ügyészek bére magasabb, mint a bíráké? Várható-e, hogy sokszoros ígéretüket beváltva a közeljövőben, például 2020. január 1-jétől végre átfogóan, európai módon rendezik a bírák fizetését? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)