Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.00:38:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

44. ülésnap (2018.11.27.), 145. felszólalás
Felszólaló Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:58


Felszólalások:  Előző  145  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Azért is kértem szót, mert nemcsak mint képviselő szeretnék hozzászólni, hanem mint a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke és a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja is. Ez tipikusan olyan módosító javaslat, amivel szinte az összes párt egyet tud érteni. Konszenzus van közöttünk. Abban nincs is vita, és abban is egyetértünk, hogy az olimpiai, paralimpiai és siketlimpiai érmesek minden elismerést megérdemelnek. Az ókori játékokon az athéniak is megbecsülték a bajnokaikat. Például egy munkás 14 évi bérének megfelelő jutalomban részesítették a bajnokokat, nem kellett adót fizetniük, ingyen látogathatták a színházakat, de azt is hozzá kell tenni, hogy háborúban viszont a frontvonalban kellett nekik harcolniuk.

Azóta eltelt pár évtized, pár évszázad, pár évezred. Az újkori olimpia történetét mindannyian ismerjük. Az ehhez kapcsolódó jutalmazási rendszer és járadékok szabályozása folyamatosan változott, folyamatosan fejlődött. Az életjáradék, az érmesjáradék nem hungarikum, más országokban is van rá példa, ahogy Steinmetz képviselőtársam is utalt erre. Viszont nem gyakori, hanem ritka. A nagy sportnemzeteknél, például Amerikában, Németországban nincs járadék, csak egyszeri jutalmazás. Viszont Romániában van, csak más módon van szabályozva, egy érem az átlagbérnek megfelelő összeget éri, aki pedig több érmet szerzett, az az átlagfizetés duplájával számolhat.

Viszont azok a szabályozások felső határt szabnak, a járadék nem haladhatja meg az átlagkereset ötszörösét. Szerbiában is van életjáradék, az átlagbér háromszorosa jár. Az olimpiai ezüstért, a világbajnoki aranyért az átlagfizetés két és félszeresét kapják a sportolók. Ugyanakkor az életjáradék viszont csak egy érem után jár, ha valaki Európa-bajnok, világbajnok és olimpiai bajnok is, csak az olimpiai bajnoki érem után kapja a járadékot.

Amikor Magyarországon bevezették a járadékot, akkor, ahogy ezt többen is elmondták, az elsődleges cél az volt, hogy elismerjük a sportolók hatalmas teljesítményét, munkáját, és kompenzáljuk azokat az éveket, amelyeket a sportra áldoztak a szakmai karrierjük helyett. De ugyanígy az is célja volt, hogy anyagi biztonságot nyújthasson azoknak, akiknek esetleg nem vált be az aktív sportolói pályafutás után a szakmai életút.

Ez nagyon emberséges, nagyon előremutató jogszabályozás volt már akkor is. Egy szempontot kivéve talán. Ez pedig a paralimpikonok és a siketlimpikonok helyzete. 1984 után a siketlimpián és paralimpián érmet szerzett sportolók kaphattak járadékot; akik előtte szereztek érmet, ők nem jogosultak erre. Minden fórumot megjárt már ez a kérdés, és nagyon sok kritika érkezett a fogyatékos sportolók részéről is. 2012 óta ebben a kérdésben nem változott a helyzet.

Jómagam is többször foglalkoztam már ezzel a kérdéssel, például olyan módosítót is adtam már be, amely kezeli azt a helyzetet, hogy amikor 2012-ben módosult az érmesjáradék, illetve ennek a feltételei, akkor az a 2012 után indult eljárásokra vonatkozott csak. Viszont itt meg kiesett néhány olyan sportoló, akik 2012 előtt szereztek érmet, de csak 2012 után tudták beadni a kérelmet az életkoruk okán. Tehát ezt sikerült elintézni, és azóta már ők is megkapják a járadékot.

Most itt van előttünk ez a javaslat, amely szintén nagyon előremutató, nagyon gáláns és nagyon támogatható. Minden párt is támogatólag nyilatkozott erről. Arról nem lehet vita, hogy mennyire kell elismerni a kiváló sportolókat. És nagyon előremutató abból a szempontból is, hogy motiváló hatása lehet az utánpótlás számára, az ép sportolókra ugyanúgy, mint a fogyatékossággal élő sportolókra, hogy még nagyobb erővel, még nagyobb kedvvel és energiával készüljenek a jövőben. Nagyon bízom benne, hogy pár év múlva még több érmes sportolónak tudunk gratulálni, akik öregbítik a magyar sport hírnevét.

De látni kell azt is, hogy nőni fognak a különbségek a ’84 előtti érmesek, illetve a ’84 után érmet szerzett sportolók között, és ez feszültséget is okozhat közöttük. Mindannyian ugyanúgy Magyarországnak, a hazának szereztek dicsőséget és elismerést az érmeiken keresztül. Mint a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke és mint a Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja elvi és erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy kérjem a kormány, kérjem államtitkár asszony és képviselőtársaim támogatását abban, hogy a ’84 előtt érmet szerzett sportolók helyzetét is valahogy rendezzük. A paralimpikonok esetében 2 fő sportolóról van szó, mind a ketten asztaliteniszezők, akik ’72-ben és ’76-ban szereztek aranyérmet. A siketlimpiai érmesek közül  1924 óta rendezik a siketlimpiákat, eleinte még világjátékok címen, most már siketlimpia néven  a ’84 előtti sportolók száma körülbelül 50 fő. Ma már elmondták képviselőtársaim, hogy hány olimpiai és paralimpiai érem született. Én is elmondanám, hogy a siketlimpiákon 1924 és 2017 között 47 aranyat, 46 ezüstöt és 36 bronzérmet szereztek a sportolóink.

Még egyszer nagyon kérem képviselőtársaimat, államtitkár asszonyt, hogy támogassanak és segítsenek, és működjenek együtt abban, hogy rendezzük ezt a helyzetet. Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  145  Következő    Ülésnap adatai