A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Arató Gergely Nacsa Lőrinccel egyeztet. ‑ Az elnök csenget.) Egyértelmű, hogy az államtitkár úr által említett stratégiai célokkal mindenkinek egyet kell értenie, mi is egyetértünk velük. A világban sajnos az elmúlt években olyan események történtek, amelyek a magyar egészségügy számára is próbatételt jelentettek, és részben ennek következtében fogalmazódott meg a kormányzati változtatási szándék a rendszer kapcsán.

Úgy gondolom, hogy amikor az egészségügyben a változtatásokba belekezdünk, először azt érdemes megnézni, hogy a beteg érdeke, a betegbiztonság hogyan érvényesül e változtatásokban. Egészségesebben szeretnénk élni, és tovább éljünk, ez a fő cél. A magyar egészségügy rendszerét jogszabályok százai szabályozzák, nem lehet egyetlen törvényen számonkérni az egészségügy megújítását. A kormányzat itt és most, e törvényjavaslat elkészítésekor jól azonosította be a számos kihívást, és úgy gondolom, ezekre megfelelő válaszokat is ad.

Az egészségügyi alapellátás az elmúlt évtizedben finanszírozás szempontjából jelentősen megerősödött. Az alapellátás költségvetése 2010-ben még 120 milliárd forint volt, idén már 354 milliárd, tehát háromszorosára emelkedett. Egy háziorvosi praxis átlagos bevétele 2010-ben 857 ezer forint, 2021-re már 2 millió 626 ezer forint, mostanra pedig már közel 3 millió forint. A zárszámadási törvény kapcsán hallhattuk a mai napon is, hogy az alapellátás 100 milliárddal gyarapodott az előző évben. Szükség van arra, hogy minél kevesebb betöltetlen praxis legyen az országban minél egyenletesebb elosztású körzetekkel. Ez szolgálja a betegek érdekeit, és ez jelenik meg ebben a törvényjavaslatban is, az állam pedig a korábbinál nagyobb szerepet és segítséget fog vállalni, természetesen az önkormányzatokkal együttműködésben. Ebben kulcsszerepe lesz az Országos Kórházi Főigazgatóságnak mint praxiskezelőnek. Az OKFŐ már bizonyított a koronavírus-járvány hullámainak időszaka alatt is, helytállt, és bizonyította, hogy a komplex feladatokat is hatékonyan tudja ellátni. Úgy gondolom, hogy a praxisjognál és a körzethatárok kijelölésénél sem lesz ez másként.

Fontosnak tartom, hogy az alapellátási rendeleti szintű szabályozásnál erősíteni kell a szakdolgozói, egyéb diplomás ‑ APM, BSc ‑ kompetenciákat, fontos lenne, hogy a krónikus betegellátásban a szokványos receptfelírás, vérnyomásmérés, vércukor-ellenőrző vizsgálatok nagyobb szerepet kapjanak, csökkenthető lenne ezzel az indokolatlan orvos-beteg találkozás. Az otthonápolási szolgáltatások megerősítését is rendeleti szintű szabályozásban kívánatos erősíteni. Fontos az, hogy az alapellátás feladata tovább erősödjön. Erősödjön a kapuőri szerepe úgy, ahogy államtitkár úr ezt jelezte. Erősödjön az, hogy a háziorvos egy betegútmenedzser. Erősödjön az, hogy sokkal több kompetencia sokkal jobban erősödjön az alapellátásban, mint az eddigi helyzetben, mert ezzel is tudjuk a járóbeteg-szakellátás és a kórházi ellátás szintjéről a betegek mielőbbi ellátását elvégezni.

Fontosnak tartom alapellátási szinten, hogy a gyermekellátás, a házi gyermekorvosi ellátás ne sérüljön. Olyan történelmi múltja van, bő évszázados, a házi gyermekorvosi ellátásnak, aminek ez az átalakítás a megerősödését kell hogy eredményezze. Elvitathatatlan eredményei vannak a magyarországi házi gyermekorvosi ellátásnak. (A DK képviselői beszélgetnek. ‑ Dr. Molnár Ágnes szünetet tart.) Ha ilyennel… (Az elnök csenget. ‑ Nacsa Lőrinc: Ez nem az Apró-villa!)

ELNÖK: Ha nem zavarja a képviselő urakat, engedjék meg, hogy a képviselő asszony elmondja!

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm. Az alapellátásban tovább tudja erősíteni a háziorvosi munkát az a jogszabályi változtatás, amely az informatikai rendszerre vonatkozik. Tehát a feladatainak az ellátásához olyan szoftver szükséges, amely az állami informatikai rendszerekkel megfelelően kommunikál, és az adatokat az elvárások szerint rögzíti. Ha ilyennel a háziorvos nem rendelkezik, a rendszert az állam biztosítja.

Az alapellátási ügyelet. Örömteli volt olvasni a Magyar Orvosi Kamara véleményét, amelyben kinyilvánítja, hogy az alapellátási ügyelet alapelve logikus, tehát támogatólag szóltak hozzá. Az is ebben az anyagban szerepelt, hogy az önkormányzatok eszköz nélküli kötelezettsége volt ez az ügyeleti ellátás. Ezek miatt mind megérett a változtatás igénye. Az alapellátási ügyelet átszervezésében szakmai viták vannak most, de a kormány itt is következetes, amikor az egységes irányítást szem előtt tartva, a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítását, Budapest kivételével az Országos Mentőszolgálatra bízza.

A fokozatosság elve ebben az esetben is nagyon fontos. Kezdődött az átalakítás Hajdú-Bihar megyében, és a fokozatosság elvének további érvényesítésével terjesztjük ki az ügyeleti ellátás átalakítását. Ennek az új rendszernek egyértelmű előnye, hogy a Mentőszolgálat segítségével egy hatékonyabb ellátásszervezés valósul meg, szakorvosi konzultáció folyamatos lehetőségét biztosítjuk, és az egységes szakmai irányelvek alkalmazásával magas színvonalú ellátás valósul meg. Egyszerűbb lesz a hozzáférés, egykapus, az országos mentésirányítási rendszerhez hasonlóan működik. Lesz egy telefonos tanácsadási szolgálat, a központi telefonos triázs úgy, ahogy államtitkár úrtól az expozéjában hallottuk, és a mentőtisztek hatáskörének kiterjesztését is bevezetjük az ügyeleti rendszer átalakításához.

A pilot sikeres bevezetése már jó alapot jelent ezzel együtt arra, hogy fontos a további fokozatosság, és ezt érvényesíteni kell abban is, hogy a háziorvosok pontosan értsék a szerepüket és feladatukat. Ebben az ügyeleti ellátórendszerben az egész egészségügyi ellátórendszer a háttérben részt vesz, 81 település, 102 telephely, 256 mentőállomás, 60 kórház és sürgősségi osztály és akutellátó egységek. Tehát mi egy ilyen ügyeleti ellátórendszert építünk fel a jövőben ezzel az egészségügyi ellátóháttérrel.

A magyar védőnői rendszer esetében is hasonló a megfontolás, amikor az ellátás színvonalának egységesítése céljából megfogalmazódik a védőnői ellátás állami átvétele. A törvény erre felkészülési időt, hat hónapos átmenetet biztosít. Én általában véve is fontosnak tartom a változtatások esetében a fokozatosságot és a felkészülési időt. Az önkormányzatokkal való együttműködés természetesen nem szűnik meg ezután sem, ezt a törvény is rögzíti.

(19.50)

A védőnők munkáltatója mindenhol az illetékes vármegyei kórház lesz, az Eszjtv. hatálya alá kerülnek. Ezzel a bérkülönbségek problémája is megoldódik. Az előző években egyébként a védőnők bérét rendeztük a szakdolgozói bértábla szerint. A védőnői szolgálat is a jövőben a praxisokkal területi összerendezésre fog kerülni.

Ezzel tulajdonképpen el is érkeztünk a kórházakat érintő változásokhoz. Itt is igaz az, hogy a törvény rögzít néhány alapvetést és fogalmat, de sok múlik majd a későbbi részleteken a vármegyei és a városi kórházi ellátásszervezés új rendszerében. Először is, a legfontosabb szempontunk az, amit rögzíteni kell, hogy egyetlen kórházat sem zárunk be, pontosabban, nem mi voltunk azok, akik bezártuk a kórházakat. Láttuk sajnálatos módon az OPNI, a Schöpf-Merei Kórház vagy a svábhegyi gyermekkórház bezárását. Ezek a mai napig nagyon élénken élnek az emberek emlékeiben. Tehát egyetlen kórház sem szűnik meg, a betegellátás biztonsága is ezt kívánja.

Ellenben az előterjesztő szerint is szükséges az ellátási struktúra, a szakmai tartalom újragondolása, egy hatékony, az ellátásbiztonságot szem előtt tartó, minél inkább lakosságközeli rendszer érdekében. Nagyon fontos kitétele a törvényjavaslatnak, hogy a különböző területi szinten működő kórházak szakmai összetételét és feladatait majd a jövőben a miniszteri rendelet fogja meghatározni, amit egyeztetések fognak megelőzni. Érdemes ezért az egyeztetéseken részt venni.

A megjelölt célok támogatandók, emellett kiemelten relevánsak lesznek a cél felé vezető szakmai egyeztetések, részletszabályok. Meg kell találni az egyensúlyt a szükségleteknek megfelelő lakosságközeli ellátás és a magasabb szintű ellátások között.

A betegbiztonság része a törődés is, ezért is támogatható, hogy kérésre mostantól egy segítő személy lehet a hosszú távú segítségre szoruló kórházi betegek mellett, akik látogatási időn túl is jelen tudnak lenni. Természetesen az egészségügyi ellátórendszerben az egészségügyi feladatok elvégzésére nem a segítő személyeket vesszük igénybe. Napjainkban is látjuk, hogy milyen támogató az, amikor egy demens beteg mellett egy gondoskodó családtag segítséget tud nyújtani a jelenlétével, vagy a gyermekellátás tapasztalatai kapcsán a szülő jelenlétét is lehet látni nap mint nap a gyógyítás során.

És bár többen szeretik ezt félreérteni: nem végeznek egészségügyi tevékenységet az önkéntesek ‑ még egyszer szeretném ezt leszögezni ‑, tehát egyáltalán nem az ápolók helyett, hanem pluszban, az ápolók mellett segítenek a betegnek.

Tartós ápolási osztályok. A tartós ápolási osztályok létrehozása ‑ a bővülő szakápolási központok kialakításával ‑ egyértelműen a betegek érdekeit szolgálja. Ez egy régóta érlelt gondolat, hogy a betegeket az állapotuknak legmegfelelőbb helyeken ápolják. Így van ez az ellátási szinteknél és az ellátás formájánál is. Az ápolási ágyakon fekvők nagy része rendszeres egészségügyi ellátást nem igényel, viszont szociális ellátás formájában nemcsak egészségügyi, hanem a korábbinál komplexebb ellátást kap a rendszerben. Ez úgy jelenne meg, hogy azok az ágyak, amelyek kapcsán az állami fenntartású kórházak tartós ápolást, gondozást végeznek, a szociális rendszer részei lesznek.

A betegbiztonságot szem előtt tartó egészségügyi ellátórendszeren kívül a legfontosabb a benne dolgozók megbecsülése. Nem vitatható, hogy az orvosok és a szakdolgozók soha nem részesültek olyan mértékű béremelésben, mint az elmúlt 12 évben. (Dr. Brenner Koloman: Tisztelettel jelzem, hogy a 15 perc letelt…) Ha az orvosokra gondolunk, csak az új orvosi bértáblának a 2021-2023 közötti háromütemű bevezetésével az alapilletmények átlagosan a 2,5-szeresükre emelkednek 2023-ig, és akkor még nem beszéltünk a korábbi, 2016-os, ’17-es és a 207 ezer forintos emelésről.

A szakdolgozók 2016-’18 között 53 százalékos emelésben részesültek, majd a bérük egy újabb program keretében 2019-’22 között további 72 százalékkal emelkedett. Hatalmas eredmény, hogy a költségvetésben 2010-hez képest (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az egészségügyi bérekre fordított források összege már több mint a négyszeresére nő jövőre. (Dr. Brenner Koloman: Ez nagyon hosszú vezérszónoki!)

Ez egy más eljárásrend, tisztelt képviselőtársaim (Az elnök újból csenget.), mint amit 2002-2010 között megtapasztaltunk. Köszönöm a szót. A jogszabályt és a törvényt támogatásra javaslom képviselőtársaimnak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úrasszony. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A védelem költségvetéséről beszélünk, és ez igaz az egészségügyben is, amely nemcsak megvédi az eddigi eredményeket, de jelentős többletforrásokat is tartalmaz. Így a kormány azt is biztosítja, hogy az egészségügyben megkezdett fejlesztések és beruházások és a nemzeti egészségügyi programok folytatódhassanak.

A 2024-es költségvetésben összesen 3225 milliárd forint van egészségügyi célokra. Ez 424 milliárd forinttal több, mint az idén, és 2027 milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt a baloldali kormány utolsó benyújtott költségvetésében.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban lesz. Az egészségügyi kassza legfontosabb tételére, a gyógyító-megelőző ellátásokra jövőre 2552 milliárd forint lesz, ez 240 milliárd forinttal magasabb, mint az idei előirányzat.

(20.40)

A többlet legnagyobb részét az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelésének fedezete jelenti. A kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyi dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülését, ezt jól tükrözi, hogy ezen időszak alatt az egészségügyi ágazat részesült a legnagyobb arányú béremelésben.

Nem gondolom, hogy vita van abban a kérdésben, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók munkája kiemelkedően fontos, és azt meg kell becsülnünk. Mielőtt a jövő évi számokat megnézzük, röviden tekintsünk vissza, hogy mi történt 2010 után ezen a területen!

Az orvosok és az ápolók bére 2012-13-ban átlagosan 27 százalékkal emelkedett, ez százezer főt érintett. Ezután az orvosi bérek 2016-17-ben összesen 207 ezer forinttal nőttek, majd 2021-től pedig korábban soha nem látott mértékű emelkedés valósult meg három ütemben. A 2021-es új orvosi bértábla önmagában az eddigi legnagyobb mértékű ugrást jelentette, az alapbérek sok esetben többszörösére nőttek, és ehhez jött hozzá a tavalyi 28,5 százalékos és az idei 11 százalékos emelés.

A szakorvosok jelenleg ötszörösét vagy akár kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt. Az orvosbéremelés stabilizálni tudta az orvosi létszámot a kórházakban.

Egy kezdő orvos bruttó alapbére 2010-ben 129 ezer forint volt, most már 687 ezer. Egy húsz éve dolgozó orvos korábbi 165 ezer forintos alapbére már 1 millió 491 ezer forintra nőtt, és egy pályája vége felé járó orvos 2010-hez képest, amikor az alapbére még csak bruttó 262 ezer forint volt, most már 2 millió 380 ezer forintot keres.

A szakdolgozói bérek 2016-19 között négy lépcsőben nőttek. Ennek folytatásaként 2020-ban 14 százalékos és még egy 20 százalékos emelés történt. A legutóbbi emeléskor, 2022 januárjában pedig további 21 százalékos ápolóibér-emelés történt a 2018. évi alapilletményhez viszonyítva. Fontos, hogy 2019-től már a védőnők is a szakdolgozói bértábla részei, így ők is megkapják ugyanezt a béremelést. Az ápolók bére 2010-2022 között átlagosan háromszorosára emelkedett.

Lássunk itt is egy-két példát! Egy felsőfokú végzettségű kezdő ápoló bére kormányzásunk kezdetén 126 ezer forint volt, ez most 422 ezer, húsz éve dolgozó ápoló alapbére 2010-ben 149 ezer forint volt, most 493 ezer. Középfokú végzettséggel húsz év után 106 ezerről 389 ezer forintra emelkedett. A megfelelő szakápolói létszám érdekében azonban további béremelésről döntött a kormány. Az ápolóibér-emelés eredményeként 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagalapbér 37 százalékát. Ez az arány megegyezik az európai átlagos orvosi és ápolói bérek egymáshoz viszonyított arányával.

Ehhez kétlépcsős emelés történik. Már a következő hónapban, júliusban 18 százalékkal nőnek a szakdolgozói bérek. 2024 márciusában pedig újabb 20 százalékkal. Az alapbéremelés mértéke a mai összegekhez képest összesen 41,6 százalékos lesz. Fontos az is, hogy most a 84 ezer egészségügyi szakdolgozó mellett az egészségügyben dolgozók közül 24 ezer, nem egészségügyi végzettségű, de az ágazat számára fontos gazdasági, műszaki, pénzügyi munkát végző is béremelésben részesül.

A költségvetési tervezetben az egészségügyi szakdolgozók bértámogatására 162 milliárd forint, az egészségügyben dolgozókéra 34,4 milliárd többlet van, így az orvosbéremelések áthúzódó hatására számolt 3,5 milliárddal jövőre a béremelésre összesen 200 milliárd forint többlet áll rendelkezésre.

Az elmúlt években az alapellátásban dolgozó orvosok, fogorvosok és asszisztensek bértámogatása beépült az alapellátási előirányzatokba, jelentősen megemelve azokat. A háziorvosi kassza például 2010 óta több mint megháromszorozódott, 78 milliárdról 258 milliárd forintra nőtt. 2024-ben a háziorvosok és a munkájukat segítő szakdolgozók bértámogatására már 118 milliárd van, a fogorvosok és a munkájukat segítő szakdolgozók számára pedig 45 milliárd forint.

Nemrég a KSH is összehasonlította a foglalkozásokat abból a szempontból, hogy 2019-22 között hogyan alakultak a jövedelmek. A béremelések mértékét nézve az egészségügy végzett az élen olyannyira, hogy az öt legjobban emelkedő csoport a szakorvos, a felsőfokú végzettségű ápoló, az általános orvos, a fogorvos és a pszichológus. A KSH-adatok alapján egy szakorvos bruttó átlagbére két és félszeresére, az általános orvosok bére háromszorosára nőtt, a felsőfokú végzettségű ápolók bére három év alatt 72 százalékkal nőtt. És ez nem azt jelenti, hogy mindez elegendő; ahogy az előbb említettem, a béremelés folytatódik.

Ezzel szemben azonban el kell azt mondanunk, hogy a baloldali nyolcéves kormányzás alatt 2002-2010 között egyetlenegyszer emelték az egészségügyi dolgozók bérét. Ez volt az az 50 százalékos béremelés, amit újabb nem követett, ezért azt bőven elkoptatta az akkori infláció, ráadásul ezt is hitelből tették, lyukat ütve az akkori egészségügyi költségvetésen.

Tehát 2010 óta viszont a bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. Az utolsó baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege közel négyszeresére nő a 2024. évi költségvetés alapján. 2024-ben 1030 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyben dolgozók fizetésére, mint 2010-ben. Számunkra a magyar emberek egészsége mindig elsődleges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek: az egészségügy dolgozói tehát sokkal többen, többször és többet kaptak béremelésként 2010 után, mint azelőtt, és a költségvetés számait tekintve és ezeket látva jövőre sem lesz ez másként. Ennek alapján mindenkinek jó szívvel ajánlom Magyarország 2024. évi központi költségvetésének támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)