Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.05.07.15:53:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 80. felszólalás
Felszólaló Czibere Károly
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:23


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a négy felvetett téma kapcsán mindenképp fontos néhány dolgot leszögezni. Hadd menjek visszafelé a felvetett témák sorrendjét tekintve!

Az első az ápolási díj. Azt gondolom, hogy itt teljes konszenzus van a Házban akörül és abban, hogy valóban azok, akik ápolási díjban részesülnek, emberfeletti munkát végeznek, amikor nagyon sokszor évekig, sőt évtizedekig gondozzák hősiesen, megfeszített erővel a saját hozzátartozójukat, aki nagyon sokszor beteg, magatehetetlen, egészségkárosodott vagy folyamatos ápolásra és gondozásra szoruló. Én azt gondolom, hogy a képviselő úr által felvetett kérdésekben teljes az összhang közöttünk, valóban mi is úgy gondoljuk, hogy méltánylást érdemlő érvek azok, amiket ön felvetett. A kormány ezért döntött arról, hogy már ebben az évben elindítja az emelést. Egy szerény mértékű emelés megtörtént, és jövőre az emelés tovább folytatódik. Mi generálban valamennyi ápolásidíj-jogosultság tekintetében egy 5 százalékos emelést javasolunk, ami egy majdnem 2 milliárdos emelése ennek az összkeretnek. Elkötelezettek vagyunk a tekintetben, hogy tovább fogjuk folytatni. Azt gondoljuk, hogy téves az elnevezés, mert ez nem segély, hanem valójában egy elkötelezett munka.

A másik kérdésben, a védőnők tekintetében hadd mondjam el, az tévedés, hogy nincs a költségvetésben többlet bérfinanszírozásra, hiszen a védőnők béremelésére szerepel kereken 2 milliárdos többlet. A kormány elkötelezett, és tudja azt, hogy a védőnők munkája mennyire fontos, és folyamatosan évről évre igyekszik ennek a jelét adni.

A harmadik kérdéskör a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi rendszer vélt. Én nem gondolom, az, hogy többletfeladatok jelennek meg a rendszerben, ahhoz többletforrást ne biztosítana a kormányzat. Gondoljon bele, képviselő úr, például abba, hogy az egyik legfontosabb feladat, amiről ön beszélt, csak nem mondta ki, az a szociális diagnózis indulása. Ehhez például a kormány fog biztosítani részben uniós forrásból, de ott van az EFOP 1.9.4-es programban a fedezete.

Vagy mondok egy másikat: szintén uniós forrásból egy jelentős többletfeladat az iskolai, óvodai, szociális segítés bevezetése, most pilotként, és ott van a költségvetésben a fedezete, 5 milliárd forint, hogy amikor véget ér az uniós program, lehessen hazai forrásból finanszírozni. Most a költségvetésből 10-11 milliárdot kapnak a gyer­mek­jólétik, ez 5 milliárddal emelkedik. A központi költségvetés által finanszírozott gyermekjóléti feladatok 50 százalékkal fognak emelkedni éves szinten, de ennek az első lépése 2018 szeptemberétől már ott van a költségvetésben. Tehát azt gondolom, nem áll meg az a vád, hogy a többletfeladatokhoz nem rendelünk többletforrásokat.

A negyedik pedig a bér. Azt gondolom, hogy itt is azonos hullámhosszon vagyunk. A kormány elkötelezett abban, hogy megbecsülje a szociális ágazatban dolgozókat. Gondoljon bele, hogy 2013-ban a bér az ágazatban átlag 143-144 ezer bruttó volt, és most érjük el ebben az évben a 200 ezer bruttót. Tehát azt lehet mondani, hogy minden évben volt egy béremelés, ez ’14-ben volt egy 12 milliárdos bérpótlék, utána ’15-’16-ban a bérkiegészítés 8-8 milliárddal, illetve ebben az évben ehhez érkezett további 9 milliárd forint. Ez éves szinten a minimálbér-hatáson felül 37 milliárd forint.

Teljesen megdöbbenve állok az előtt a kijelentés előtt, hogy a minimálbér-emelés nem érintette a szociális dolgozók bérét. A ma az ágazatban dolgozó mintegy 90 ezer kolléga 94 százalékát érintette az idei minimálbér-emelés. Az egész egyszerűen nem állja meg a helyét, hogy ez nem jelentett volna semmit. Nagyon fontos az, hogy nem hagytuk beépülni az alapbérbe a pótlékot, ez így van, mert így most kétszeresen tudják ennek az emelésnek a hasznát élvezni, egyrészt a minimálbér-emelést, másrészt pedig a pótlékemelést.

(14.30)

A minimálbér-emelés és a pótlékemelés együtt biztosítja azt ’17-ben és ’18-ban, hogy míg az előző három évben 22 százalékkal nőtt az átlag, 144 ezerről 175 ezer forintra, az idén el tudjuk érni a 200 ezer forintos bruttót, jövőre pedig a 230 ezer forintos bruttót. És ehhez a kormány az idén is, jövőre is odaadja a fenntartóknak a minimálbér-emelés kompenzációját, nem hagyja magukra a fenntartókat, hogy ők finanszírozzák ezt a jelentős emelést.

Azt gondoljuk, hogy ez együtt, a négy-öt év alatt 144 ezerről 230 ezer forintra történő 60 százalékos emelés egy elég erőteljes üzenet. És akkor nem beszéltem arról, hogy tavaly a szociális munka napja munkaszüneti nap lett, vagy arról, hogy elindult az új ingyenes továbbképzési program. Tehát azt gondolom, hogy a munkatársak megbecsüléséért ezekben az években tettünk egy jelentős lépést előre. De messze nem mondjuk azt, hogy akkor most itt megállhatunk. És lehetne sorolni azt is, hogy indul jövőre az egészségügyben dolgozók többletforrása.

Azt gondolom, igaztalan az a vád, hogy a kormány nem akarja megbecsülni a munkatársakat. Igenis megbecsüli őket, és ennek a béren keresztül, a nem anyagi megbecsülés más formáin keresztül is számos tanújelét adja. Az általam előbb felsorolt összegek és ez a jelentős emelés, a négy-öt év alatti 60 százalékos emelés az átlagot tekintve ezt bizonyítja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai