Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.05.19.02:26:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 48. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:29


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, reagálok Tóth Csaba képviselő úr felvetésére, ezt megelőzően hadd idézzem fel azt az eszmecserét, azt a véleménykülönbséget, amelyet láthattunk a kormányzat részéről, Soltész Miklós államtitkár úr részéről, illetőleg Burány Sándor képviselő úr részéről.

Csak meg szeretném erősíteni azt, hogy azok a számok, azok az adatok, amelyeket Soltész Miklós államtitkár úr elmondott, a korábbi évek zárszámadásaiból, illetőleg a 2018-as költségvetésből egyértelműen kiolvashatóak. Tehát az összes szám pontos. Ezért azt gondolom, hogy számokkal, pláne múltbeli számokkal elég nehéz vitatkozni.

Aki a családi pótlék, családi támogatások összegét tételesen meg akarja nézni, az a benyújtott törvényjavaslat külön mellékletében lebontva láthatja. Való igaz, hogy a családi pótlék nem emelkedett, de kérem, amellett ne menjünk el szó nélkül, hogy a családtámogatásoknak az adókedvezmény formájában igénybe vehető összege jelentősen kiszélesedett. Amellett ne menjünk el szó nélkül, hogy jelenleg, ha egy családban két szülő együttes bruttó jövedelme 309 375 forint és három gyermekük van, maximálisan igénybe tudják venni a havi adókedvezményt, 99 ezer forintot; pont annak köszönhetően, ahogy az elhangzott, hogy most már nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékokból is igénybe lehet venni ezt a kedvezményt.

Ha megnézzük ezt az összeget, ezt a kevesebb mint 310 ezer forintnyi havi bruttó jövedelmet családi szinten, akkor azt is látjuk, hogy az egy főre jutó összeg, ennek a fele kisebb, érdemben kisebb, mint a havi átlagfizetés. Tehát nemcsak a jómódúak, nemcsak a középosztálybeliek tudják igénybe venni százszázalékosan a családi kedvezmény nyújtotta lehetőséget, hanem az alacsonyabb jövedelmi kategóriában lévők is.

Egy másik adatot hadd említsek a tekintetben, hogy vajon igaz-e az az állítás, hogy a benyújtott költségvetési törvényjavaslat és a kormány gazdaságpolitikája igazságtalan. Hiszen sokszor halljuk azt, hogy a költségvetés keveseknek sokat oszt, sokaknak keveset oszt, az alsóbb keresetűek rosszabbul járhatnak.

Itt van előttem egy konkrét statisztika arra vonatkozóan, hogy a minimálbért keresők reáljövedelme hogyan változott 2002 és 2010 között, illetőleg 2010 és 2018 között a benyújtott javaslat értelmében. Van két nyolcéves ciklus, amit össze lehet hasonlítani.

Azon minimálbéres munkavállalóknak, akiknek nincs gyermekük, azok 2002-2010 között 5,8 százalékos reálkereset-növekedést tapasztalhattak meg, ez 2010-2018 között 30,1 százalék. Egy gyer­mek esetén a reálkeresetek 2002-2010 között ‑ hangsúlyozom: minimálbéres keresők tekintetében ‑ 2 százalékkal csökkent, 2010-2018 között 44,3 százalékkal emelkedik. Két gyermek esetén ugyanez az adat mínusz 8,7 százalék 2002-2010 között, 79,7 százalék 2010-2018 között. Három gyermek esetén 2002-2010 között a reálkereset-vál­to­zás mínusz 7,6 százalék, 2010-2018 között 90,3 százalék. Elnézést, hogyha sok számot mondtam, de azt gondolom, hogy ezek a számok beszédesek, ezek a számok támasztják alá azokat az állításokat, amelyeket Soltész államtitkár úr is megfogalmazott.

Ezek után, hogyha megengedik, rátérnék Tóth Csaba képviselő úr felvetéseire, és abban bízom, hogy ezek a számok azért mégiscsak azt mutatják, hogy ha valaki dolgozni akar Magyarországon, az egyrészről a növekvő munkahelyeknek köszönhetően dolgozni is tud, és remélhetően évről évre többet tud keresni. Mi abban bízunk, hogy az a statisztika, amit önökkel ismertettem, és amely azt mutatja, hogy a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában lévő keresők reáljövedelme növekedett, ez bizony folytatódni fog 2010 után, 2018-ban is.

Az, hogy az elszegényedéstől tartanak az emberek vagy sem, kétségtelen, mindenkiben benne van az a gondolat, az az érzés, hogy ha ki kell lépni a munkaerőpiacra, akkor lesz-e munkahelye és mennyit fog keresni. Hát kérem, megint a statisztikai adatok azt mutatják, és a gazdasági prognózis mind az idei év, mind a jövő év tekintetében azt mutatja, hogy a munkahelyek száma is bővülni fog, és a reálkeresetek száma is bővülni fog.

Sok diák elmegy külföldre, ez az állítás. Kérem szépen, európai uniós tagállam vagyunk, nem magyar specialitás az, hogy munkavállalók is és diákok is külföldre mennek. Európai uniós programok vannak, amelyek ezt finanszírozzák, például az Erasmus-program. Én azt gondolom, hogy annak örülni kell, hogy diákok nemcsak itthon szereznek tapasztalatot, hanem külföldre mennek oktatási intézményekbe. (Farkas Gergely: Csak nem jönnek haza!) A kulcs az, hogy ezen tapasztalatok után hazajöjjenek és itthon találják meg a boldogulásukat. Kétségtelen, hogy a magyar reálkeresetek az elmúlt években látott érdemi növekedés ellenére még alacsonyabbak, mint számos nyugat-európai országban.

De kérem szépen, a gazdaságtörténetből visszanézve, ez évszázadokon keresztül így volt, és az az állításom, hogy ez a lemaradás az elmúlt években érdemben csökkent, és olyan változások vannak nemcsak a reálkereseteknél, hanem az egyéb családtámogatásoknál, lakástámogatásoknál, a gyermekvállalás esetén látható kedvezményeknél, hogy minél inkább megéri itthon maradni.

(12.10)

Én tehát azt gondolom, hogy a kétségtelenül érzelmi tölteten túl, ami a Szózatban úgy szerepel, hogy: „Itt élned, halnod kell.”, a szigorúan vett anyagi kondíciók változása is azt eredményezi, legalábbis abban bízom, hogy azt eredményezi, hogy minél több fiatal dönt amellett, hogy itthon szeretne boldogulni, itthon szeretne családot alapítani. Ez a folyamat, azt gondolom, a vállalkozások támogatásában is tetten érhető.

A képviselő úr azt mondta, hogy a kkv-kra nem fordít elég figyelmet a kormányzat. Én mindig azt szoktam mondani, hogy minden területen vannak még feladatok, minden területen vannak még problémák, amelyeket meg kell oldani, de az, hogy a kormány nem cselekedett a kkv-k megerősítése érdekében, szerintem egy nem valós állítás. Nézzük meg, hogy milyen új adónemeket vezetett be a kormány! Az úgynevezett katát, illetőleg kivát. Van-e a katánál egyszerűbb adózási rendszer? És hogyha ez az adózási rendszer nem jó, akkor miért választotta ezt az adózást több tízezer vállalkozás, mind a katát, mind a kivát? De hogyha a ’18-as költségvetésre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a kivánál is adókulcscsökkentés valósul meg, tehát egy újabb előrelépés valósulhat meg a kivában adózók számára. Ez csak az adórendszernek egy változása.

A kkv-k közül azok, amelyek nem az említett két adónemben adóznak, azt is láthatják, hogy a kkv-k társaságinyereségadó-kulcsa 10-től 9 százalékra csökkent, és azt is láthatják, hogy a támogatáspolitikában mind az európai uniós, mind a hazai forrásoknál érdemi többlet áll rendelkezésre most a költségvetésekben, igaz ez a ’17-es, a ’18-as költségvetésre is, mint mondjuk, hét-nyolc évvel ezelőtt. Ha megnézzük az európai uniós források szerkezetét, vagy megnézzük azokat az új előirányzatokat, például a beszállítói finanszírozási programot, amely a ’18‑as költségvetésitörvény‑javaslatban szerepel, és korábban ilyen program nem volt, akkor azt gondolom, hogy az adórendszer mellett a kiadási oldalon is történtek változások.

Kétségtelen, hogy a finanszírozás, az adórendszer mellett az adminisztratív feltételrendszert is át kell tekinteni, és azzal egyetértek, hogy biztosan vannak olyan területek, ahol még előre lehet lépni, de az az állításom, hogy a kkv-k helyzetének javítása érdekében, a fiatalok itthon maradásának érdekében a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat is érdemi változásokat, érdemi előrelépési lehetőségeket tartalmaz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai