Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.05.19.00:23:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 44. felszólalás
Felszólaló Dr. Vitányi István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:59


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az önkormányzatok támogatásáról és feladatairól szeretnék szólni az előttünk fekvő 2018-as központi költségvetés tükrében. Bár jó néhány dolgot már államtitkár úr elmondott, de úgy gondolom, nem árt azokat megerősíteni.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban is megjelennek a költségvetésitörvény-javaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését, egyúttal az életszínvonal emelkedését szolgáló intézkedések, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a szülők munkába állásának segítésére, illetőleg a különböző ágazatokban dolgozók jövedelmének emelésére. Úgy gondolom, az imént felsoroltak nemcsak a jövő évi költségvetés alapelveit jelentik, hanem kormányzati politikánk esszenciáját is adják.

2010-et követően meghirdettük a „segély helyett munkát” programot, amely elvet a mai napig érvényesítjük. Továbbá nem titkolt célunk volt a családok megsegítése. Hiszünk benne, hogy a magyar nemzet alapvető egysége a család, ezért támogatásukra nem lehet elegendőt fordítani.

A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2018. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszerben történik. A helyi önkormányzatok 2018-ban hitelforrások nélkül várhatóan mintegy 2937 milliárd forinttal gazdálkodnak, melyhez a központi költségvetés 9. helyi önkormányzatok támogatási fejezetében mintegy 695,6 milliárd forintot, a 2017. évi támogatások 108,5 százalékát biztosítja.

Az előző évekhez képest a keretszámot növelik a 2016. évi bérmegállapodás miatti minimálbér és ga­rantált bérminimum emeléséhez, valamint egyéb bér­intézkedésekhez kapcsolódó többletforrások, egyes beruházások támogatása, az üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye, a bölcsődei finanszírozás átalakítása, illetve egyéb kulturális intézményi működési támogatások is.

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak megvalósítása célhoz kötött felhasználást és elszámolást előírva biztosítja a helyi közszolgáltatások megfelelő színvonalon történő ellátását. Az általános támogatások változásai közül szeretném egyrészről kiemelni a polgármesteri illetmény támogatását. A polgármester illetményének növelését teszi lehetővé a 2016 decemberében ellenszavazat nélkül elfogadott önkormányzatitörvény-módosítás, így a kistelepülések polgármesterei is megfelelő juttatásban részesülve nyugodtan végezhetik immáron munkájukat.

A másik jelentős változás, amiről az államtitkár úr is beszélt, a szolidaritási hozzájárulás mintegy 2 milliárdos többlete. A 2017. évi költségvetési törvény új elemmel egészíti ki az önkormányzati finanszírozás rendszerét, bevezette a szolidaritási hozzájárulást, amelyet az egy lakosra jutó magas adóerő-képességgel rendelkező települések egy része teljesít a központi költségvetés felé. A szolidaritási hozzájárulás az esélyegyenlőséget javítja, hiszen annak összege hozzájárul az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javításához, to­vábbá más finanszírozási célok teljesítéséhez.

(11.50)

Ezért a 2018. évi törvényjavaslat alapján a szolidaritási hozzájárulást meghatározó kategóriákban változások történtek, továbbá a mértékek is emelkedtek. Az e változások miatti többletbefizetések várható összegével a IX., helyi önkormányzatok támogatási fejezet kiadási előirányzata megemelkedett, így a jobb jövedelmi pozícióval rendelkező önkormányzatok ezzel is támogatják az önkormányzati feladatok megfelelő finanszírozását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A települések fő feladata a köznevelés területén a 2018. évben is az óvodai ellátás biztosítása, és e feladathoz a 2017. évihez hasonlóan négyelemű finanszírozást biztosít a központi költségvetés. Átlagbéralapú bértámogatás jár a pedagógusok és a nevelő munkát közvetlenül segítők jogszabályi előírások alapján elismert létszáma alapján; kiegészítő támogatás jár az óvópedagógusok minősítéséről és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelőmunkát segítő pedagógus II-es fokozatba történő átsorolás miatti többletkiadáshoz létszámok alapján; óvodaműködtetési támogatás szolgálja a nem szakmai dolgozók bérének és az intézmény szakmai eszközei beszerzésének dologi kiadásainak támogatását; illetve a bejáró gyermekek utazásához is forrást kapnak az érintett települések.

A pedagógus-életpálya bevezetése mérföldkőnek bizonyult a köznevelésben dolgozók bérrendezése tekintetében, amelyhez a szükséges forrásokat az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelőmunkát közvetlenül segítők részére az önkormányzati fejezet biztosítja.

2018-ban a bölcsődei ellátás tekintetében várható még nagyobb változás. A bölcsődei és a mini­böl­cső­dei ellátás esetében is bevezetésre kerül ugyanis a feladatalapú finanszírozás, amely támogatási forma már több területen is bizonyította eredményességét. Emellett a központi költségvetés a minibölcsődék kialakításának támogatására 1,5 milliárd forint fejlesztési forrást is tartalmaz.

Szükségesnek tartom azt is kiemelni, hogy a kormány kiemelt célját érvényesítve, összhangban azzal is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél való jogosultsági feltételek változása miatt több gyermek lesz jogosult ingyenes étkeztetésre, jövőre még több forrás jut a gyermekétkeztetés biztosítására. Az intézményi és a szünidei étkeztetés fe­la­datainak ellátását a 2018. évi költség­vetési­tör­vény-javaslat alapján több mint 79 milliárd forint tá­mo­gatás szolgálja. E célokhoz kapcsolódva továbbra is biztosítottak azok a fejlesztési források is, amelyek az önkormányzati konyhák és étkezők fejlesztését szolgálják. Az ellenzék egyik legabszurdabb kritikájaként tudom csak minősíteni azt, amikor a gyermekéhezést a kormánypártok számlájára akarják írni. Tényszerűen és megcáfolhatatlanul a mostani kor­mányzat tesz a legtöbbet a jelenség felszámolására.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat nem feledkezik meg a települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatásáról sem. A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és nyilvános könyvtári ellátásra a 2017. évinél 2,5 milliárd forinttal magasabb összeg, több mint 22 milliárd forint fordítható. Az önkormányzati fejlesztések közül szeretném kiemelni a kistarcsai emlékhely és könyvtár létrehozását a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínén, valamint a békásmegyeri vá­sárcsarnok építését. Az egyiket elvi, a másikat gya­korlati szempontból tartom komoly jelentőségűnek.

Az önkormányzati területeket érintően utoljára a szociális ágazatról szeretnék szólni érintőlegesen. Az önkormányzatok által ellátandó szociális szakosított ellátásokra, amely az idősek és a hajléktalanok bentlakásos ellátását jelenti, valamint a gyermekek átmeneti gondozását, a költségvetésben erre 23,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímén a költségvetés a 2017. évivel azonos összegben továbbra is forrást biztosít az alacsony jövedelemtermelő képességű települések olyan szociális jellegű kiadásaihoz, amelyek finanszírozása máshonnan nem megoldható. E támogatás biztosít fedezetet például a közfoglalkoztatás máshonnan el nem ismert költségeihez, az alapszolgáltatások önrészéhez vagy a települési támogatások kifizetéséhez.

Ha már a közfoglalkoztatásnál tartunk, röviden szeretnék szólni az intézmény fontosságáról is. Ahogy felszólalásom elején is említettem, a kormánynak vannak olyan sarokpontjai, amelyekhez meg­alkuvást nem tűrően ragaszkodik. Ilyen sarokpont a „segély helyett munkát” elve is. Tíz év alatt vállaltuk, hogy egymillió új munkahelyet teremtünk. Megjegyezhetjük, hogy ezen vállalással időarányosan jobban állunk, mint sokan gondolták volna. A gazdasági növekedés és a helyenként fellépő munkaerőhiány ellenére úgy gondolom, hogy érdemes továbbra is nagy hangsúlyt fektetni a közfoglalkoztatási programra.

Az irány azonban világos e tekintetben is: az NGM által előterjesztett és a kormány által elfogadott, az egyes munkaerőpiaci intézkedésekről szóló 1139/2017. kormányhatározat 3. pontja felhívja a belügyminisztert, hogy a versenyszférában kialakult munkaerőhiányra figyelemmel a közfoglalkoztatási programokban részt vevők havi átlagos maximált létszámát 2020-ig folyamatosan csökkentse 150 ezer főre.

Az egyes célok között tehát prioritásokat szükséges felállítani, a munkaerőpiaci helyzetnek megfelelően még differenciáltabban kell a forrásokat a megyék számára biztosítani, és hangsúlyosan a hátrányos helyzetű kistérségekre, településekre és a leg­hátrányosabb helyzetű álláskeresőkre kell fókuszálni a jövőben. Mindemellett az előző években kialakított termelési kapacitások, az értékteremtő programok fenntartása és további működtetése szükséges a hátrányos helyzetű településeken, amelyekhez a szükséges létszámok és támogatási források biztosítása elengedhetetlen. Ahol a munkaerőpiaci helyzet, a nyílt piaci munkalehetőségek magas számossága nem indokolja a közfoglalkoztatás jelenlétét, ott e támogatásokat mérsékelni kell vagy teljesen meg kell szüntetni.

A felszólalásomban elhangzottakra is tekintettel megállapítható, hogy az önkormányzati finanszírozás tekintetében a jövő év legfőbb célkitűzése a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése és a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése. Ehhez kérem támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai