Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.05.19.02:18:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:23


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! Amikor az ország költségvetése kerül a parlament asztalára, érdemes megemlíteni, hogy a választott képviselőknek a költségvetés meghatározásának joga egyben a legrégebbi hatásköre. Mindazonáltal érdemes arról is szót váltani, hogy a költségvetés, ugyanúgy, mint egy nagy családban, nem más, mint a családnak, azaz a nagy családnak, az ország pénzügyi tervének a meghatározása, amelyben számot vetünk a várakozásainkkal és a realitásokkal, majd figyelemmel kísérjük a terv teljesülését. Ahogy minden előrelátó ember saját életében is terveket alkot, célokat tűz ki, úgy kell nekünk is, úgy hiszem, választott képviselőknek előretekinteni és az ország sorsáról dönteni vagy határozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai ügyek bizottsága elnökeként, azt gondolom, itt a költségvetésnek ebben a vitájában nekem elsősorban arról kellene szólnom, hogy miképpen jelenik meg az Európai Unió Magyarország pénzügyi tervében, milyen előrelépésekre, milyen változásokra érdemes felhívni a figyelmet a jövő évi költségvetés kapcsán, ami talán segítheti azon polgártársainkat vagy vállalkozókat, akik európai uniós forrásokat akarnak igénybe venni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy Magyarország és az Európai Unió úgynevezett költségvetési kapcsolatainak az áttekintésére nemcsak a mostani költségvetés parlamenti vitája ad alkalmat, mert emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy éppen a kormány kezdeményezésére évente még két alkalommal politikai vitanap keretében vitathatjuk meg az uniós források felhasználását. Ha jól emlékszem, a legutóbb ilyen vitára március 27-én került sor itt, a tisztelt Ház falai között. Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az uniós tagságunkból fakadó lehetőségeket, legyen az a pénzügyi források felsorolása, minél gyakrabban és minél szélesebb körben kellene megvitatni, mert az uniós folyamatok megértése és megértetése a választópolgárokkal, úgy vélem, kiemelt jelentőségű.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési időszakban azt a célt tűztük magunk elé, hogy elsősorban a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatás bővülését szolgáló projekteket igyekszünk megvalósítani. A kormány elszánta magát arra, hogy ezt a hétéves időszakot nagyon is céltudatosan szervezze meg. Ennek köszönhetően szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, hogy március 31-ig az összes rendelkezésünkre álló forrást meghirdette, valamint az 508 pályázati kiírásban a kormány a rendelkezésre álló keretnél átlagosan 4 százalékkal magasabb összeget határozott meg azért, hogy az uniós források lehívása teljeskörűen megtörténjen, ez se legyen probléma a vállalkozók számára. A tervek szerint tehát 2017 végéig a rendelkezésre álló források 85 százalékáról is döntés fog születni.

Áttanulmányozva a benyújtott törvényjavaslatot, úgy látom, ahogy elhangzott a miniszter úr expozéjában is, azt a munkából élők költségvetése mellett bátran lehet nevezni az uniós források költségvetésének is, hiszen ahogy látjuk, a jövő évben minden korábbinál nagyobb arányú uniós forrás kifizetésére nyílhat lehetőség.

(10.30)

Látjuk a számokból azt, hogy a kormány minden eddiginél több, pontosan 2418 milliárd forint uniós támogatást tervez kifizetni a költségvetésen keresztül. Úgy hiszem, hogy ilyen nagyságrendű kifizetésre legutóbb 2015-ben volt példa, amikor éppen a két fejlesztési ciklus ért össze, megemelve így a felhasználható keretet.

A várható kifizetések kiemelkedően magas mértéke tehát azt tükrözi számunkra, hogy a kormány elkötelezett a 2020-ig tartó fejlesztési időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő kifizetése mellett. Megjegyzem, hogy e cél megvalósítása érdekében a jogszabályokkal összhangban pedig lehetőség nyílik a rendelkezésre álló uniós támogatási keretek egészének kötelezettségvállalással való lefedésére, valamint az összes forrás felhasználása érdekében a kormány egyetértésével úgynevezett többletkötelezettség vállalására is. Ez jól mutatja azt, hogy tanultunk az elmúlt hétéves uniós ciklus hibáiból, a kifizetések nehézségeiből.

Mindez azt jelenti, hogy a 2018. évi kifizetések nagyságrendje várhatóan még a korábbi évek kiemelkedően magas értékeit is meg fogja haladni, fenntartva a gazdasági növekedés lendületét, hiszen azt is látjuk, hogy a kormány a fejlesztési források 60 százalékát a foglalkoztatás és a versenyképesség növelésére kívánja fordítani. Az uniós pénzek hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, amely így jövőre 13 százalékos beruházás-, és 4,3 százalékos GDP-növekedést érhet el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költség­vetési­tör­vény-javaslat igyekszik kivédeni azt a kockázatot, amit korábban láttunk már, amely az Európai Bizottságtól érkező források bizonytalanságából eredhet. Például, ha elakadnának valamilyen oknál fogva az átutalások az uniós intézménytől, mint láttuk az elmúlt ciklusban és az elmúlt időszakban is, hogy sokszor került a magyar kormány vitába az Európai Bizottsággal, és mire ezt tisztázták, hál’ istennek, ezek 95-98 százaléka meg is történt, időbe tellett. Úgy hiszem, hogy ezt a kockázatot ez a költségvetés megpróbálja kivédeni, mert ennek érdekében a 2018. évi költségvetés tervezése során egyfajta újítást vezet be, egyfajta újításként az EU-forrásból származó bevételek nem az uniós fejlesztések fejezetébe kerülnek, mint korábban volt, hanem egységesen a költségvetés közvetlen bevételei között jelennek meg. Ennek a tervezési módszernek az előnye a közgazdászok szerint, hogy az uniós bevételek érkezésének ütemétől függetleníthető az uniós fejlesztési költségvetésből finanszírozott kiadásoknak a teljesítése. A kifizetések biztosítása érdekében a XLII. fejezetbe érkező egyéb bevételek is felhasználhatóak a központi költségvetés számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Unióval kötött part­nerségi megállapodás Magyarország számára ‑ mint korábban hallottuk miniszter úrtól ‑ 25 milliárd eurónyi forrást irányoz elő, amely a szükséges hazai társfinanszírozással, valamint a költségvetésen kívül folyósított úgynevezett agrártámogatásokkal együtt a 2014-2020 közötti időszakban tehát összesen 12 000 milliárd forint fejlesztést jelent. Persze, feltehetnénk a költői kérdést, hogy szép-szép ezen óriási forrásoknak a lehívása és elköltése, de a források felhasználása után vajon mennyivel emelkedik az átlagpolgárnak az életszínvonala. Hiszen az emberek többsége a saját és családja boldogulásán, életminőségének a javulásán keresztül érzi igazán ezt a fejlődést.

Ezért is gondolom, hogy az előbb említett nagy uniós források összege után érdemes arról is szólni egy kitérővel, hogy mit jelent, akár éppen európai összehasonlításban is ez a költségvetés a családok mindennapjaiban. Láttuk azt is, és többször elmondták képviselőtársaim is, hogy a kormány célja, hogy Magyarország családbarát ország legyen, és ezért döntött az Európában is egyedülálló családi adózás bevezetéséről, ami már, írd és mondd, közel egymillió családnak nyújt segítséget.

Aztán itt van például a kétgyermekesek családi adókedvezménye, ami havi 35 ezer forintra nő, és igenis, jövőre is lesz első házasok adókedvezménye. Vagy például említhetném, hogy az otthonteremtésre még több pénz, 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A családok gazdálkodását ezeken túl újabb adócsökkentések is segítik. Nem sorolom tovább, hiszen számos ilyen dolgot lehetne még megemlíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! De térjünk vissza az európai térfélre! Amennyiben a jövő évi költségvetés kapcsán például a sokat emlegetett maastrichti kritériumokra tekintünk, én úgy hiszem, hogy nincs szégyenkeznivalónk, hiszen a költségvetési deficit továbbra is a 3 százalékos küszöb alatt várható és a GDP 2,4 százalékában, a GDP-arányos államadósság pedig 69,5 százalékra csökken az idei évre várható 71,4 százalékról.

Az európai uniós költségvetési kapcsolatokat érintő fontos kérdést kell még megemlítenem: az agrárpiaci és a közvetlen termelői támogatásoknak a tételét. Itt szeretném megemlíteni a KPMG által készített tanulmányt, ami éppen azt támasztja alá, hogy a múltban az uniós transzferek szerepe a mezőgazdaságban jórészt a jövedelempótlás és a cégeknek a fenntartása volt. A kormány éppen ezért próbálja a kis- és közepes méretű, de az üzemgazdaságosság szempontjából még fenntartható vállalkozásokat helyzetbe hozni a mostani ciklusban. A költségvetésen kívül tehát közvetlenül a gazdáknak kifizetendő források összege jövőre 425 milliárd forint lehet. 425 milliárd forint! Sok ez vagy kevés? Ez az egyetlen tétel önmagában is jóval meghaladja azt a 310 milliárd forintos hozzájárulást, amit Magyarország évente az uniós büdzsébe befizet. Tehát ezek a számok, úgy hiszem, hogy önmagukért beszélnek. Tehát Magyarország nettó pozíciója jó, rendben van.

Tisztelt Országgyűlés! Végül szeretném megemlíteni a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot, amit csak úgy nevezünk röviden, hogy a GINOP, amelynek egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 75 százalékot. Fontos, hogy nem állunk meg itt, hiszen a célunk a teljes foglalkoztatottság megvalósítása, és a polgári kormány célja a kezdettől az, hogy a segélyt felváltsa a munka.

A GINOP-forrásokból 2017. március 31-ig 2592 milliárd forint került meghirdetésre, ami meghaladja a keret száz százalékát, és a felhívások keretösszegét figyelembe véve 2017 végéig 2124 milliárd forintos kötelezettségvállalás valósulhat meg, és a fennmaradó 468 milliárd forintot pedig a kormány, illetve az irányító hatóság 2018-ra tervezi. Tehát a GINOP-ba év végére közel 20 ezer támogatási igény is beérkezhet. Eddig 4500 pozitív támogatói döntést hoztak, ezek közül 4370 esetében már aláírt szerződésről és csaknem ‑ írd és mondd ‑ 600 milliárd forintnyi kifizetés megtörténtéről tudunk beszámolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy az uniós fejlesztések és források a társadalom és az egész ország javát szolgálják, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, és igenis elősegítik a foglalkoztatás bővülését. A Magyarországnak járó uniós források fontos lehetőséget teremtenek hazánk versenyképességének fokozása és a regionális különbségek csökkentése tekintetében.

Én ezért kérem európai uniós szemüveggel vizsgálva a költségvetést, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai