Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.05.19.01:52:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 134. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:08


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A következőkben a 2018. évi költségvetés igazságszolgáltatást érintő részeiről szeretnék beszélni, és szeretném önöknek bemutatni az elmúlt évek költségvetési folyamatait.

Az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslat értékelése előtt szeretném felidézni azokat a jogszabályokat, azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek az igazságszolgáltatás költségvetésére vonatkoznak. Nagyon fontos újítás a 2011. évi bírósági szervezeti törvényben, hogy a bíróságok költségvetését az Országos Bírósági Hivatal elnöke tervezi meg, a kormány számára átadja ezt a költségvetési tervezetet. Ezt az Országos Bírósági Hivatal által benyújtott tervezetet kiegészíti természetesen a Kúria költségvetésével, és a Kúria és az OBH által megtervezett költségvetés bekerül a kormány által benyújtott állami költségvetésbe. Mi ennek a módszernek a jelentősége? Nyilván a függetlenség a jelentősége, az, hogy az Országos Bírósági Hivatal felméri a bíróságok költségvetési igényét, és így terjeszti azt az Országgyűlés elé a kormány. A kormány változtatás nélkül terjeszti be. Ez persze soha nem jelentette azt, hogy automatikusan elfogadta az Országgyűlés a Bírósági Hivatal elnökének javaslatát, de mindig jól mutatja, hogy az Országos Bírósági Hivatal hogyan képzeli el a bíróságok jövőjét.

Ami az elmúlt évek tényeit illeti, szeretném önökkel ismertetni, hogy 2010-ben, abban az évben, amelyben az úgynevezett második Orbán-kormány átvette a kormányzást, a bíróságok összköltségvetési támogatása, a költségvetési fejezet nagyságrendje 70 milliárd forint volt. Ez 2011-ben 74 milliárd forintra nőtt, ’12-ben 79 milliárd forintra, 2013-ban 86 milliárdra, 2014-ben 89 milliárdra, 2015-ben 89 milliárd volt, 2016-ban 92 milliárd, 2017-ben pedig 99 milliárd. Jövőre meg fogja haladni a 100 milliárd forintot. Tehát 2010-től 2018-ig 70 milliárdról több mint 100 milliárd forintra nőtt a bírósági költségvetés, a bírósági fejezet támogatása. Ebből jelentős tétel a személyi juttatások tétele. Tehát ahogy már minden kormánypárti hozzászóló elmondta, hogy a jövő évi költségvetés a bérből és fizetésből élő emberek költségvetése, ezért én is szeretném leszögezni, hogy a 2010-ben még 57 milliárd forintot tartalmazó személyi juttatásokra fordított összeg 2018-ra eléri a 80 milliárd forintot. Tehát 2010-ben 57 milliárd, 2018-ban 80 milliárd forintot is meghaladó lesz a személyi juttatások összege.

Az ügyészségi költségvetés alakulása a következőképpen nézett ki az elmúlt hét évben. 2010-ben 28 milliárd volt az ügyészség költségvetése, 2011-ben 32 milliárd, 2012-ben 36 milliárd, ’13-ban szintén 36 milliárd, majd 2014-ben 38, 2015-ben 39, 2016-ban 39 és 2017-ben 43 milliárd. Jövőre is körülbelül hasonló nagyságrendet tervez az ügyészség. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es 28 milliárdhoz képest 43 milliárdra emelkedett az ügyészség támogatása. Tudjuk, hogy az alatt az inflációval is számolnunk kell, de reálértékben is jelentős növekedés ez, hiszen ha, mondjuk, csak a bírósági költségvetést nézem, akkor majdnem 50 százalékkal nőtt ez alatt az időszak alatt a bíróságok támogatása, miközben ennyi infláció hál’ istennek nem volt. Tehát ez mindenképpen reálértékben növekedést jelent.

(18.30)

Igaz, ezt nem kell eltitkolni, hogy mindezek mellett a bírósági szervezet, az igazságszolgáltatás feladatai is jelentősen növekedtek, tehát egy folyamatosan növekvő igazságszolgáltatási munka melletti, reálértékben növekedő támogatásról beszélhetünk.

Jelentős tétel, és jelentős vita szokott kialakulni a bírósági illetményalap változásáról. Az illetményalap határozza meg a bírák jövedelmét és természetesen az igazságügyi alkalmazottak jövedelmét is. A bírói illetményalap tehát kulcsfontosságú.

Szeretném önöknek azt az örömhírt elmondani, hogy jövőre is nőni fog a bírósági illetményalap, a bírósági dolgozók illetménye növekedni fog. Ezt is szeretném bemutatni, hogy hogyan változott. 2012-2016 között 391 600 forint volt a bírói illetményalap. Ez 2017-ben 431 740 forintra nőtt, és 2018-ban várhatóan 453 330 forintra fog nőni, ami azt jelenti, hogy 15 hónap leforgása alatt 2016. október 1-jétől 15 százalékkal nő a bírói illetményalap, 15 hónap alatt 15 százalékkal nő a bírói illetményalap. A jövő évben tehát az igazságszolgáltatásban dolgozók is többet fognak keresni. Ahogyan mondtam, ez a bírósági dolgozókra is, tehát nemcsak a bíró jogállású, hanem más bírósági alkalmazottakra is érvényes, és ugyanez irányadó az ügyészségi dolgozókra is, hiszen az ügyészek illetményalapja megegyezik a bírói illetményalappal.

Azt még hozzáteszem, hogy szintén a függetlenség garantálásának egy fontos törvényi szabálya, garanciája, hogy a bíróságok költségvetése sohasem lehet kevesebb az előző évinél. Tehát minden esetben ugyanannyinak vagy azt meghaladónak kell a bíróságok költségvetésének lennie. Ez igaz a bírói illetményalapra is. Tehát visszalépés nem lehetséges, de ahogyan bemutattam, évről évre egy folyamatos növekedés mutatható ki, és azt gondolom, hogy nem jelentéktelen növekedés, hanem igenis jelentős növekedés mutatható ki.

Azt kell hogy mondjam, hogy eddig azokat a folyamatokat mutattam be, amik eddig jellemezték a bírósági költségvetést. Azt tudniuk kell, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a jövő évi költségvetési javaslatában még nagyobb előrelépést tervez. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy 100 milliárdot jócskán meghaladó költségvetést, közel 120 milliárdos költségvetési igényt terjesztett az Országgyűlés elé. Tehát nekünk kell arról döntenünk, hogy vajon ez a költségvetési igény megalapozott-e. Ennek a többletigénynek körülbelül a fele a személyi juttatás, tehát a Bírósági Hivatal elnöke az általam elmondott 15 hónap alatti 15 százalékos illetményemeléshez képest is majdnem ennek a dupláját javasolja.

Nyilván ez egy régi vita, hogy vajon a bírák illetménye hol és mikor szakadt el a reálértékű növekedéstől, hiszen 2012 előtt nagyon sokáig egy helyben állt az illetményalap, 2012-16 között sem sokat változott, de hát ekkor ugyebár nem is volt olyan nagy illetményemelkedés, és ahogyan mondtam, az elmúlt két évet 15 százalékos emelkedés jellemzi. Tehát a vita nem abban van, hogy kell-e a bírák jövedelmét emelni, mert a kormány három lépésben, összesen 15 százalékkal javasolta emelni a bírák és bírósági dolgozók bérét. A vita legfeljebb abban áll, hogy kell-e ennél nagyobb mértékben, nagyobb ütemben növelni a bírói bért.

Bízom abban, hogy a következő napokban tisztábban látunk abban a tekintetben, hogy lehet-e most ilyen nagy lépést tenni, vagy ezt egy hosszabb távra kell biztosítani a bírósági hatalmi ág számára. Kétségtelenül igaz, hogy nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony a bírói bér, de itt sosem veszik azt figyelembe, hogy reálértékben, tehát például az adózási szabályok, a kedvező személyi jövedelemadózási szabályok miatt hogyan változott a bírói illetmény, hiszen amikor az egykulcsos személyi jövedelemadóra áttértünk, akkor pontosan az ilyen típusú jövedelem, mint például a bírói bér, a kedvezményezettje volt ennek az egykulcsos személyi jövedelemadónak.

Tisztelt Ház! Tehát az igazságszolgáltatás jövőre is előreléphet egyet. A tisztelt Ház előtt áll még az a döntés, hogy vajon mekkora legyen ez az előrelépés.

Nem beszéltem egyébként a beruházásokról. Nagyon fontos és jelentős bírósági beruházások indultak. Voltak olyan évek egyébként a 2010 előtti kormányzás idején, amikor egyetlenegy bírósági épületet sem újítottak föl, vagy legfeljebb minimális tatarozásra, ráncfelvarrásra volt pénz. Most azonban komplett, nagy bírósági épületek, százéves bírósági épületek újulnak meg, ami jelentős, és ‑ hogy mondjam ‑ a bíróságokon dolgozó emberek érzését javítja, és nem utolsósorban a bírói hatalommal vagy az igazságszolgáltatással szembeni közbizalmat is javítja, hogyha nem leromlott bírósági épületekben dolgoznak a bírák.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy fogadják el a költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai