Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.05.19.01:51:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 106. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 18:39


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről, amelyről néhány szót szeretnék itt tenni említés szintjén a költségvetés kapcsán, hadd előzzem meg azzal, hogy 2010 óta most már közel hét éve, amióta nemzetstratégiai ágazattá minősítette a kormány a mezőgazdaságot, minden tekintetben látható, hogy nem is került a közbeszéd vitatott ágazati sorolásai közé, hiszen nem állítva, hogy egyes években nem volt valami, egyes területeket érintő nehézség ‑ így, mint az idei évben Heves környékén a néhány nappal ezelőtti jégeső vagy esetleg a téli fagyok ‑, de összességében mint a magyar mezőgazdaság betegségéről, nem lehetett hallani. Ez érthető, hiszen nem is az.

Nem kérdéses, hogy az a feladat, amelyet a jelenlegi kormány szán a mezőgazdaságnak, a vidék megtartóképességéről való gondoskodás, versenyképességének fokozása, jövedelemtermelő képességének erősítése, ez, úgy tűnik, hogy valamilyen módon visszaigazolódik, és mint említettem, tömeges kritika sem a mezőgazdaságból élők részéről, sem pedig a politika részéről nincs.

Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk olyan kellemetlen helyzetről, mint amikor az Európai Unió felszabadította a tejkvótát, és önköltségi ár alatt voltak kénytelenek értékesíteni közel egy évig a tejtermelő gazdálkodók a tejet, de mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország saját költségvetési kerete terhére azonnali beavatkozó intézkedéseket tett, és nem állítom, hogy valami fényes, nagy haszonnal kecsegteti jelen pillanatban is a tejtermelő gazdálkodókat, de a nyugalom szigete felé terelődött ez a kérdéskör is.

Mivel a mezőgazdaság egy rendkívül szerteágazó terület, ezért engedjék meg, hogy gondolataimat leszűkítsem arra a körre, amely sokakat érint. Épp az előttem hozzászóló jobbikos képviselőtársam azt mondta, hogy itt az egyik zsebünkből pakolgatjuk a pénzt a másikba, és ezzel büszkélkedünk, valamint hogy az uniós forrásokat szivattyúzzuk át, vagy pedig azt osztogatjuk szét, mintha a sajátunk lenne (Mirkóczki Ádám: Nem ezt mondtam.), éppen ezért kizárólag most a nemzeti agrártámogatások költségvetési keretét szeretném pár mondattal elemezni.

Ez az a költségkeret, ami kizárólag hazai forrásból van. Ezt csak azért erősítem meg, hogy jobbikos képviselőtársaim is tudják, hogy ilyen is van a mezőgazdaság, vidékfejlesztés fejezetében. Tehát kizárólag, ismerve ezen ágazatoknak, ágazati szereplőknek a nehéz helyzetét, ezért az Unió által engedélyezett, elkülönített hazai forrásból különféle célokat és támogatásokat valósítunk meg.

Ezt egyébként a régóta ismert „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” mottója szerint tesszük, hiszen statisztikai adattal kimutatjuk, hogy milyen volt az elmúlt időszakban a mezőgazdasági foglalkoztatottak létszámnövekedése. És még mindig állítjuk, hogy egy nagyon jelentős potenciál lakozik még benne, persze ehhez maga a termelés és ami efölött van, igaz, az már nem közvetlen a mezőgazdaság nómenklatúrájában kerül elszámolásra, de a feldolgozóipar, amely véleményünk szerint nagyon komoly lehetőséget nyújt Magyarország agrárgazdasági mivolt­jának szemléltetésére, abban további tartalékok rejlenek.

És hogy a mezőgazdaságnak ezt a nyugodt állapotát és erejét hadd érzékeltessem, talán két év kivételével, 2010 óta két év kivételével ‑ az egy nagyon nehéz éve volt a mezőgazdaságnak az időjárási, környezeti hatások miatt ‑, e két év kivételével mindannyiszor az egyik legstabilabb részese volt az adott év GDP-növekedésének. És pontosan, hogy a mezőgazdaság néha bizonytalan kibocsátása az időjárás függvénye miatt valamelyest stabilizálható legyen ‑ majd engedjék meg, hogy a jégkárelhárítási programról külön említést tegyek ‑, magyarul, stabilizálni szeretnénk a mezőgazdaság kibocsátását egyértelműen, hogy stabil tagja, erőssége legyen a mindenkori hazai növekedésnek.

Az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások keretében 26 milliárd forint kerül közvetlen támogatásra olyan területekre, mint a szarvasmarhatartók, a tej-, a juh-, a kecskeágazat és egy nagyon speciális és szűk ágazat, a dohánytermelők területére. Ezek rendszerint olyan támogatások, amelyeket egyébként az EU nem vagy csak részben támogat, és a hazai körülmények és a versenykörülmények miatt ezek a gazdálkodók a hazai támogatások nélkül nagyon nehéz, vagy esetlegesen megsemmisülési helyzetbe kerülnének.

Ezért aztán a másik terület kiemelt, amelyre nagy figyelmet fordítunk, a baromfi- és a sertéságazat. Ez a két ágazat közismerten semmilyen támogatást nem kaphat az EU jelenlegi szabályozása szerint, éppen ezért az engedélyezett, az Unió által is engedélyezett eljárás keretében a baromfiágazatra állatjóléti támogatás címén 12 milliárd forint áll rendelkezésre a 2018-as költségvetésben, ehhez még egy 1,2 milliárd forintos tenyészbaromfi speciális támogatás is párosul.

Meg szeretném jegyezni, hogy amennyiben esetleg az Unió Bizottsága dönt egy, a baromfi-influenza hatását csökkentő krízistámogatásról, ott szintén rendelkezésre állnak a hazai társfinanszírozási források. Ezt csak azért említettem meg, mert a 2016. év szeptemberétől-októberétől soha nem látott mértékű madárinfluenza-vírus, -törzs söpört végig nemcsak Magyarországon, de speciális érintettségünknél fogva, mivel az átvonuló madarak, vadmadarak jelentős mennyisége épp itt a közép-európai térségen, Magyarországon vonul keresztül, ezért különösen súlyosan érintett bennünket ez a vírus által okozott óriási tömegű baromfielhullás és kényszerlevágás, majd pedig állatihulla-megsemmisítés.

(15.50)

Tehát készen állunk arra, hogy ha bármilyen, az EU-val folytatott tárgyalások következtében forrás felszabadul, a társfinanszírozó részét, a hazai forrást mellé fogjuk tenni.

Mint említettem, a baromfi mellett a sertéságazat az, amely semmiféle közvetlen támogatást nem kaphat. Nemcsak a magyar, ezt hangsúlyozom, hanem egyetlen európai uniós országban sem kaphatnak erre az állatfajtára támogatást. Itt a hazai forrásból az Unió által biztosított, vagyis engedélyezett maximumösszeget, 9,1 milliárd forintot irányoz elő a 2018-as költségvetés. S még egy külön keret a te­nyészkoca-szaporító alapanyag biztosítása, amelyre 8,6 milliárd forintos keretösszeget tervez a ’18-as költségvetés.

S ahogy már említettem a madárinfluenza kapcsán, rendkívül komoly és a magyar állategészségügy nemzetközi szinten is elismert színvonalon végzi a munkáját. Így tette ezt, és köszönet itt ebben a tavaly őszi és az idei tavaszig tartó madárinfluenzában kifejtett áldozatos munkájukért mind a hatósági, mind a berendelt magánpraxissal rendelkező állatorvosoknak, akik hihetetlen, szinte éjjel-nappali munkát végeztek azért, hogy tompítsák, megakadályozzák a vírus továbbterjedését, és lehetővé tegyék a minél gyorsabb újratelepítését a szaporító állategyedeknek. Ez a folyamat jelenleg is tart, körülbelül szeptemberre várjuk azt, hogy újra a tavalyi évi kibocsátási szintet elérhetjük, addigra tudjuk felépíteni újra a baromfiágazatot. Az állategészségügyre ezért szintén jelentős, 10,5 milliárd forintos a ’18-as előirányzat, s mint említettem, sajnálatosan egy madárinfluenzában tapasztalható állati hullák biztos elszállítására, megsemmisítésére 3,6 milliárd forint áll rendelkezésre.

Nem nagy összegű, de hadd említsem meg, hogy szintén hazai, a nemzeti agrárbüdzséből kerül finanszírozásra például a mezei őrszolgálat, amely egy speciális tevékenységi faj ‑ mindenki ismeri, aki ebben az ágazatban érintett ‑, a különböző mezőgazdasági hitelkonstrukciókhoz tartozó kamatdíj- és kezességidíj-tételek támogatása, valamint az úgynevezett de minimis, csekély összegű támogatások területe.

2018-ban tovább folytatjuk az egyik izgalmas terület, a sertésállomány növekedésére irányuló stratégiánkat. Ez nem olyan mértékű eredményeket hozott eddig, mint amit vártunk, de hozzáteszem, hogy ez nem csak rajtunk múlott. Hadd említsem meg egy orosz embargót, amely súlyos veszteségként érte a magyar exportőröket! Továbbra is a stratégia működtetésében, annak fejlődésében látjuk a lehetőséget. 1,1 milliárd forintos csak a stratégiai keretösszeg. Az állattenyésztési feladatokhoz mintegy 1,3 milliárd forintot biztosít a ’18-as költségvetés. Itt azokat a hazai tenyésztő szervezeteket, állattenyésztő egyesületeket és azoknak a versenyképességét szeretnénk inspirálni, akik nemzetközi kapcsolatrendszerrel, nemzetközi hálózatban tevékenykednek, és ezen tudásuk alapján tudnak inspiratív feladatokat adni önmaguknak és természetesen ennek az ágazatnak.

Itt térnék rá a nemzeti agrárkárenyhítés rendszerére, amelyet a 2010-es kormányra lépésünk után főleg a spanyol és olasz minta alapján honosítottunk meg, amelyben gyakorlatilag minden gazdálkodónak kötelezővé tettük a belépést, és területarányosan, attól függően, hogy szántóföldi avagy gyümölcs-, szőlőtermelő területtel rendelkezik, hektár utáni támogatási alapösszeget kell befizetnie. Ez képez egy nagyon nagy mennyiségű kárenyhítési alapot. Ehhez az alaphoz az állam költségvetési szinten járul hozzá, a ’18-as költségvetésben például 4,3 milliárd forinttal, és káresemény bekövetkeztekor ebből az alapból történik meg a kárenyhítés; hangsúlyozom: kárenyhítés. Ez gyakorlatilag az utolsó öt év átlagterméséhez viszonyítva a káreseményes évben bekövetkezett kiesés felét téríti, ezért kárenyhítés. Ha a másik felére igényt tartanak a gazdák térítésre, nagyon javasoljuk, hogy piaci profitbiztosítókkal legyenek szívesek szerződést kötni. Itt a szerződés díjára már lehet igénybe venni szintén pályázati támogatást. Tehát relatíve olcsóvá válik a profitbiztosítókkal kötött szerződés, és így gyakorlatilag a teljes káreseményre biztosítás köthető.

Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy az idén is szükség lesz erre a nemzeti kárenyhítési alapra, hiszen amint már említettem, a rendkívüli téli fagyok, a mínusz 22-24 Celsius-fokos fagyok a szőlő-gyümölcs területeket megtizedelték, valamint az idei évben a több helyen cellarendszerben lecsapó jégeső sajnálatos módon hihetetlen károkat okozott.

(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Tiba István váltja fel.)

A jégesőre utalva, és már a gondolatom egy részében szintén utaltam rá: megkezdődött és várhatóan két éven belül, de az optimistább jelzés szerint egy éven belül kiépül a teljes országot lefedő jégeső-elhárító rendszer. Ez egy olyan esemény, amit talán nem hangsúlyozunk elégszer. Ilyet más országban nem látunk.

Úgy tessék elképzelni, hogy Magyarország területe egy rácsszerkezetes háló alapján felosztásra kerül, és minden rácspontban egy jódiont párologtató technikai berendezés kerül felállításra, amely vagy személyzet, vagy mobil távirányításos rendszerrel elindítható akkor, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat azon a területen várhatóan jégesőt prognosztizál rövid időn belül Működnek ilyen rendszerek Magyarországon, szigetrendszerben működnek, ami azt jelenti, hogy keletebbre és nyugatabbra, sem délebbre és északabbra tőlük nincs hasonló rendszer, ezért aztán a nagyon erős oldalszerű elsodródással járó viharnál ez a felpárologtató rendszer nem fejti ki elégségesen a hatékonyságát, mert épp nem a felette lévő jégesőfelhőket fogja esetleg semlegesíteni, hanem elsodródás következtében máshol fejti ki a semlegesítő hatását, és így sajnos nem a védendő területet fogja megvédeni, illetve kárenyhíteni. Nagy reménységet látunk ebben.

A Nemzeti Agrárkamara pályázott uniós pályázatra. Ezt társfinanszírozásból, a nemzeti agrár­kár­enyhítési rendszerből fogjuk majd tudni működtetni. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak a mostani terveink szerint nem kell külön hozzájárulást fizetni a majdan működő rendszerhez.

Nagyon speciális, de nekünk nagyon kedves, főleg azért, mert az egyik kezdeményezője voltam még 2009-ben ennek a programnak, a tanyafejlesztési programnak. A 2010-es Orbán-kormányra várt a megvalósítás. Meg is valósítottuk. Minden évben növekvő, 2018-ban is 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a tanyákon élők életének megsegítésére. De ez egy egész széles körű megsegítés, hiszen nemcsak az infrastruktúra ‑ víz, villany, út ‑ kiépítésére lehet pályázni, hanem esetlegesen élelmiszer-feldol­go­zás­ra, gazdasági tevékenység folytatására is. Rendkívül népszerű, igen nagy a jelentkezők száma, és nagyon szép eredményeket látunk az elmúlt hat év tapasztalata alapján.

S hadd említsek meg a gondolataim vége felé két olyan programot, amely az EU társfinanszírozásával történik, de Magyarország nagy érintettje ‑ hál’ istennek, alapanyagunk van hozzá ‑, az „Igyál tejet!” program, amely 2018-ban, jövőre tehát tovább 100 millió forinttal magasabb kerettel, 4,3 milliárd forintos kerettel bővül. Nem részletezem ennek a programnak az egészségügyi és életnevelő hatását, óriási a népszerűsége. S ugyanilyen társprogram az iskolagyümölcs-program, amelyben az 1-6. osztályig tanulók számára biztosítunk friss gyümölcsöt, biztosít a rendszer friss gyümölcsöt. Több mint 500 millió forinttal fogjuk 2018-ban növelni ezt a programot, így 2,2 milliárd forintos lesz a hozzájárulás. S nevesítve jelenleg 2157 iskola vesz részt ebben a programban, 551 544 tanulót tudtunk regisztrálni az iskolák által, akik érintettjei ennek a programnak. Ez egy nagyon szép szám. Úgy gondolom, ez az a két program, amelyben tudom, hogy ellenzéki képviselőtársainkkal sem volt sohasem vita, hiszen ők is szorgalmazták mindahányszor ennek a programnak a beindítását.

Hadd említsem meg, de ez közvetlenül nem magyar forrásból származik ‑ ezt jobbikos képviselőtársaimnak mondom ‑, de nagyon jelentős és a gazdák napi működésében egy kiszámítható forrás, mégpedig az a 425 milliárd forint, ami az EU által úgynevezett közvetlenül térített támogatások. Ez az úgynevezett állat- és területalapú támogatás, a gazdák részéről a legismertebb forrás. Összegezve és értékelve: a 425 milliárd, hál’ istennek, a magyarországi nagy mezőgazdasági terület miatt lehetséges, hiszen közel 5 millió hektáron gazdálkodhatunk.

(16.00)

Ehhez párosul ez a 425 milliárd forintos forrás. És az előbb elmondottak, hogy mennyi ez a nemzeti forrás: három nagy lábon áll ez a nemzeti forráskeret, a nemzeti támogatások, az agrár-célelőirányzat és az Európai Unióval társfinanszírozásban működő támogatások. Összességében 108 milliárd forintot tesznek ki a kizárólag hazai forrásból támogatott összegek. Hogy érzékeltessem, 2010-ben ez 52 milliárd forint volt, tehát bőven megdupláztuk a jövő évi költségvetésben az induló hazai források összegét, és a tavalyihoz, a 2017-eshez képest ‑ persze ez idei, de hát a jövő évi forrás tekintetében már tavalyinak kell mondjam ‑, ebben 106 milliárd forint van, tehát mintegy 2-2,5 milliárd forinttal nagyobb a jövő évi nemzeti forrás a mezőgazdaság területére.

Nyugodtan mondhatom, ahogy érzékeltettem is, hogy a mezőgazdaságban általános, globális bajt nem érzékelünk. Egyes egyedi ágazatoknak mindig a piaci kihívás, egy-egy madárinfluenza, sajnos piacvesztést jelent egy-egy orosz embargó, ami megmozgatja ilyenkor, kellemetlen helyzetbe hozzák a vállalkozókat, gazdálkodókat, és újabb kihívásokat kell nekik megoldani. De azért elmondhatom a mezőgazdaság költségvetéséről is, hogy ugyanúgy, ahogy az egész költségvetésünkre igaz, hogy a 2018-as költségvetés a munkából élők költségvetése. Márpedig a mezőgazdaság az a terület, ahol aztán szó szerint a kézzel fogható munkából élnek meg a gazdálkodók. Azért szeretnénk elérni, hogy itt is minden gazdálkodó léphessen előre. Úgy érzékelem, hogy az a költségvetés, amit itt prognosztizálunk 2018-ra, ezt a lehetőséget minden gazdatársamnak megadja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai