Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.15:15:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

259. ülésnap (2017.11.16.), 128. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:06


Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónoklatában Mesterházy Attila elmondta, hogy támogatjuk az előterjesztést, tehát nem terveztem nagyon hosszú hozzászólást ehhez képest, hiszen az álláspontunk egyértelmű. Azonban néhány kérdésre én magam is felhívnám a figyelmet, amit fontosnak tartok.

(14.10)

Hiszen minden egyes ilyen előterjesztés lehetőség arra, hogy általában a sport és a parasport helyzetéről is beszéljünk Magyarországon.

Azt tudom mondani, amit részben Tapolczai képviselő úr is felvetett, hogy a Magyar Szocialista Párt többször érvelt amellett, hogy minden lehetséges eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy a parasportolók és ép társaik hasonló feltételek között sportolhassanak, és az ő eredményeiket is hasonlóan bírálja el a társadalom, illetve hasonló jutalmakat is kapjanak ebben a tekintetben. Sok vita volt erről a közéletben az elmúlt időszakban. Emlékezhetünk, hogy 2008-ban még például az olimpiai díjazásuk is hasonló volt, aztán ez megváltozott. Mi ezt nem tartottuk jó folyamatnak.

Azt tudom mondani összefoglalóan itt a korábbi felvetésre, hogy minden olyan előterjesztést fogunk támogatni, amely az ezzel kapcsolatos járadékrendszert, az olimpiai díjazás rendszerét úgy alakítja át, hogy ezt a célt maximálisan szolgálja. Fontosak a lépések, de azért mi nem tudjuk azt szem elől téveszteni, hogy ha hozzányúlunk ezekhez a rendszerekhez, akkor úgy nyúljunk hozzá, hogy az a lehető legjobban szolgálja a lehető legszélesebb körben a para­spor­tolók érdekeit. Ezt egyébként felvetettük a legutóbbi olimpia és paralimpia kapcsán is. Akkor nyilvánvalóan a közélet is többet beszélt erről a kérdésről.

Tehát ezt egy nagyon fontos kérdésnek tartom, csakúgy, mint ami korábban elhangzott, hogy a társaságiadó-kedvezmények rendszere hogy működik Magyarországon. Én is azok közé tartoztam, aki nagy várakozással volt ennek kapcsán. Azért vetem ezt föl, mert szerintem mi itt a teremben mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a parasportolók és általában a sport a közéletben megfelelő helyen legyenek, össznemzeti támogatás legyen az ilyen ügyek mögött.

Azt tudom mondani, hogy a társaságiadó-kedvezményt övező közhangulat egyre rosszabb. Jól látszik, hogy sok száz milliárd forintnyi összeg került fölhasználásra, és ennek egy jelentős része nem kifejezetten utánpótlássportot szolgált, hanem olyan felhasználás történt sok esetben, ami versenysportot és profi sportot is támogat; ha indirekten, akkor indirekten, de támogat.

Hogy hogyan jutnak el az egyes klubokhoz ezek a források, az is rengeteg kérdőjelet felvet. Felveti a gyanút, hogy irányítottan egyes klubokhoz jutnak, másokhoz nem. Ez szerintem nagyon komolyan árt a magyar sport presztízsének, ezt a kérdést meg kell oldani. Szigorítani kell a rendszeren, átláthatóbbá kell tenni, és ami a legfontosabb még ebben a dologban, hogy alapvetően szolgálná a társadalmi presztízs helyreállítását az, hogy versenysemleges legyen a rendszer, ne legyen az az érzése az embernek, hogy a társaságiadó-kedvezmény rendszerén belül is beleszólnak abba, hogy mely csapatok sikeresek, például a magyar labdarúgás területén.

Itt vetném fel azt, hogy ugyan én magam is nagyon támogatom a magyar sportot, és minden tekintetben fontosnak tartom azt, hogy minél többen sportoljanak az országban, de a társaságiadó-kedvezmény lehetőségét szerintem fel kell majd vetni az egészségügy és az oktatás területén is. Tehát egészségügyi és oktatási intézmények vagy egészségügyi és oktatási célok finanszírozása érdekében is kell majd ezt használni. Szerintem nagyon sokan egyetértenének ezzel az országban.

A sportlétesítmények létrehozatala tekintetében pedig fenntartható és valós társadalmi igényeket kiszolgáló sportlétesítmények kellenek, nem olyan sport­létesítmények tehát, amelyek kongani fognak adott esetben az ürességtől, vagy olyan helyen, olyan csa­pat részére épülnek, ahol nincs erre valós igény, ha­nem a valós tömegigényt, a szabadidősport és a tö­megsport igényét is ki kell szolgálni. Nyilván itt elmaradt tornaterem-beruházásokra vagy uszodaépítésekre, tanuszoda-építésekre is gondolok. Nagyon sok hiátus van ebben a tekintetben szerte az országban.

Végezetül megerősíteném azt az elkötelezettségünket, hogy a szabadidősport és a tömegsport nagyobb forrásokat kapjon. Ebben kisebb javulás történt az elmúlt időszakban, de jól látszott 2010 után, hogy bizony a szabadidősport és a tömegsport vesztett az új támogatáspolitika kialakítása kapcsán. Kifejezetten versenysport-orientált volt az új támogatáspolitika, és kifejezetten a látvány-csapat­sport­ágakra koncentráló. Azt gondolom, hogy ez nem jó így. Azt gondolom, hogy nekünk nemcsak az az érdekünk, nyilván nagyon fontos és ösztönző, hogy versenysportsikereink legyenek az országban, mert ez fontos példa sokak előtt, de azt gondolom, az is fontos, legalább ilyen fontos, hogy mindenki számára elérhető legyen a sport, mindenki számára ott legyen sport. Ezért is említettem a parasportolók kapcsán, amit mondtam, és legalább ennyire fontos az is, hogy milliók számára legyen elérhető a sportolás lehetősége, ezért szabadidősport fejlesztésére nem lehet elég forrást biztosítani, tehát sokkal többet kell annál, mint ami most van, és ezeket az újonnan létrejövő sportlétesítményeket nemcsak versenysportcélra kell hasznosítani, hanem meg kell nyitni az emberek előtt.

Még egyszer hangsúlyozom tehát, az előterjesztést, ezt a konkrét előterjesztést a frakciónk támogatni fogja. Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai