Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.09.19.03:39:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 74. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:32


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Azért tartottam szükségesnek, hogy Nagy István miniszterhelyettes úr mellett reagáljak, hiszen a miniszterhelyettes úr, azt gondolom, egyértelműen cáfolta Legény Zsolt képviselő úr állításainak egy részét. Én abban bízom, hogy az állításainak a másik részét is tudom cáfolni.

Sokszor elhangzik az MSZP részéről, hogy a jövő évi költségvetés az igazságtalanságok és a korrupció költségvetése, de ezt konkrét állításokkal nem tudják alátámasztani. Tehát amikor igazságtalanságról beszélnek, és azt mondják sokszor, hogy a költségvetés keveseknek sokat ad, sokaknak keveset ad, ezt tényszámokkal nem lehet alátámasztani.

(14.00)

Beszéltünk arról, hogy az oktatás, egészségügy mennyi forrással rendelkezik. Képviselő úr, ha megnézte a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot, akkor látja, hogy mind a két ágazat érdemi többletforrásokkal rendelkezik. És ha mondjuk, nemzetközi kitekintést végez, akkor azt látja, hogy ezek a többletforrások nemzetközi összehasonlításban is jelentősek.

A kormányzat számait sokszor nem hiszik el. Sokszor nem hiszik el, ami le van írva a költségvetési számokban, noha már a pénzpiaci, reálgazdasági befektetőkben szemernyi kétség nincs a számok alátámasztottságát illetően. Ezért engedje meg, hogy most egy Eurostat-számot mondjak egészségügyi kiadások nominális, egy főre jutó változásáról, 2014-es az utolsó Eurostat-adat. 2009-hez képest Magyarországon 19,5 százalékkal nőttek az egy főre jutó egészségügyi kiadások, egy olyan időszakban, amikor az államháztartást konszolidálni kellett. A görög adatot csak úgy jelképesen mondom, hogy -47,8 szá­zalék.

Tehát egy súlyos gazdasági helyzetet látva 2010-ben a konszolidációs intézkedések után az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat Magyarország növelni tudta; más országok nemhogy szinten tudták tartani, hanem jelentősen csökkentették. Hogy a görög adat mellett mondjak másik két mediterrán országot: Spanyolországnál -13,7 százalék, Portugáliában -20,5 százalék. Magyarországon növekedett, és ezt a növekedést tartalmazza a jövő évi költségvetési törvény javaslata is.

Nyugdíjak. Képviselő úr azt mondta, hogy semmilyen többlet nem került biztosításra. Itt van egy táblázat, amely pontosan bemutatja, hogy az elmúlt években a nyugdíjasok milyen nyugdíjemelésben részesültek, és milyen volt a fogyasztói árindex. Ha a kettőt a képviselő úr egymás mellé teszi, KSH-adatok, akkor ebben az szerepel, hogy körülbelül 10 százalékos ‑ az általam látott szám 10,1 százalékos ‑ reálérték-növekedés volt a nyugdíjaknál. Tehát ezt azért mégiscsak érdemes figyelembe venni, amikor olyan egyértelmű megállapításokat mondanak, hogy semmi sem történt; 10,1 százalék!

Képviselő úr, ha fontosnak tartja a nyugdíjasok helyzetét, akkor abban bízom, hogy az idei költségvetési törvény módosítását és a jövő évi költség­vetési­törvény-javaslatot meg fogja szavazni, nemcsak azért, mert a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről szólnak ezek a dokumentumok, hanem arról is, hogy a gazdaság bővülésének köszönhetően lehetővé válik a nyugdíjprémium kifizetése.

Végül engedje meg, hogy azt mondjam, hogy ha a költségvetés csak a Fidesz barátainak jó, akkor ‑ csatlakozva ahhoz, amit Novák Katalin államtitkár asszony mondott ‑ bízom abban, hogy sok barátja van a kormányzatnak. (Mesterházy Attila: Sajnos igen!)

Az utolsó tényadat szerint a nettó átlagkeresetek növekedése 2016-ban 7,8 százalék. Az idei év első két hónapjának adatát ismerjük, az 11 százalék, és az év egészében 11 százalékkal kalkulálunk, a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban pedig 8,8 százalék.

Végezetül, hogy reflektáljak nagyon röviden Dúró Dóra képviselő asszony fölvetésére is; nyilván mindenki, aki bérből él, szeretne többet keresni. Viszont az az állításom, hogy azok az ágazatok, amelyeket képviselő asszony említett ‑ bölcsődei dolgozók, oktatásban dolgozók, kulturális ágazatban dolgozók ‑, mind részesültek béremelésben. Abban bízom, hogy ha a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja, akkor a versenyszférában is és a közszféra számos területén a béremelkedés megvalósulhat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai