Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.11:14:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2004.04.06.), 42. felszólalás
Felszólaló Tóth Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 6:01


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A címzett és céltámogatásra szánt összeg a tavalyi évhez képest ugyan 7,7 milliárddal nőtt volna, de abból még egy fillért sem költöttek, amikor a takarékossági intézkedésnek becézett megszorítócsomaggal a kormány már 4 milliárdot le is faragott belőle. A Belügyminisztérium képviseletében az oktatási és tudományos bizottság ülésén megjelent munkatárs úgy nyilatkozott, hogy ez nem jelent valódi elvételt, csak azt, hogy az érintettek egy része a támogatást csak 2005-ben kapja meg. Azóta az oktatási bizottság ülésén járt a BM egy másik képviselője, ő már korrigált: 2006-ra is átcsúszhatnak a kifizetések.

Draskovics pénzügyminiszter úr úgy nyilatkozott, hogy a tárcák nem hajtották végre a tőlük várt költségvetési lefaragásokat, csak áttolták másik költségvetési évre, és most álljanak neki érdemben keresztülvinni a Pénzügyminisztérium akaratát. Így lehet némi kétségünk, biztos számokról tárgyalunk-e az előterjesztés kapcsán. Lehet, hogy ahogy folyik a törvény vitája, úgy apadnak a rendelkezésre álló források, és újabb önkormányzatok, intézmények esnek el a támogatásoktól. Nehéz így komolyan venni az előterjesztést.

Az a szomorújáték, amit a költségvetés elfogadása óta a kormány a költségvetés végrehajtása címén előad, sajátságos módon arra a vidámparki óriás hordóra emlékeztet, amelyen úgy kell keresztülmenni, hogy közben a hordó folyamatosan forog. Szédül mindenki, aki a kormányzat üzemeltette hordóba bekerül: önkormányzatok, vállalkozók, egészségügyiek, gazdák, a sornak nincs vége, csak a felsorolásnak, mert nincs egyetlen biztos kapaszkodó sem, amikor tervezni akarnak.

Nincs korrekt költségvetés, stabil jogi környezet, ami alkalmas volna annak kiszámítására, mibe érdemes fogniuk, és mibe nem, hogy tönkre ne menjenek bele. Ezért a címzett és céltámogatásokból sem lehet már úgy forrást nyerni, hogy az ne keltsen jogos aggodalmat a megbízhatatlan partner: a kormány miatt. Ki tudja, hátha meggondolja magát június 13-a után, és további megszorítócsomagocskákat állít össze... Mert ugyan ki gondolná az idei költségvetés mostani állapotában, amelyben már jószerével az évszám, a 2004 kivételével egyetlen szám sem igaz, hogy a kormány jogbiztonságot ígérhet a polgároknak, az önkormányzatoknak vagy bármely partnerének.

Ám hiába csomagoljuk a dolgot mutatós papírba, és mondjuk, hogy 2005-re vagy 2006-ra az idei támogatottakat is kifizeti a kormány, netán új pályázat keretében lehetnek sikeresek, attól a tény tény marad: a kormány a címzett és céltámogatások egy részét elvette. S mindez akkor történik, amikor mindenki érzi, mi minden halaszthatatlan tennivalója van még a sikeres uniós csatlakozásért. S bár a kormánypárti és ellenzéki polgármesterek, önkormányzatok egyformán érzik ennek a súlyát, a tervezett támogatások mégis számottevően többet ígérnek a kormányzati oldalon álló településeknek, mint a többinek. Ez jogos fenntartásokat támaszt az előterjesztéssel szemben.

Az önkormányzatok jelentős részének, amióta a béremelés elmaradt fedezete miatti hiányt görgetik, egyre nagyobb gondot jelent az önrész biztosítása. Mennél szegényebb egy önkormányzat, annál inkább pusztulnak az intézményei, romlik az épületek műszaki állapota és marad el a kor követelményeitől. Beszédes, hogy a 187 pályázatból címzett támogatással 27 darab közoktatási beruházás indulhat el, hozzávetőlegesen 14 milliárd forint költségvetési hozzájárulással. Azok nem részesülhetnek támogatásban, akik uniós forrásokhoz is hozzáférhetnek.

Ugyanakkor tudjuk, hogy az uniós támogatások szintén sokak számára elérhetetlenek az önrész miatt, amit a kormány először banki hitellel próbált áthidalni, ám az még jobban eladósította volna az önkormányzatokat. A felelősen gazdálkodó önkormányzatok ugyanis nem vágnak olyan hitel felvételébe, amelynél igen kétséges, hogy képesek-e az adott feltétellel visszafizetni. Nem csoda, hogy az igényekhez képest elenyésző “a XXI. század iskolájaö PHARE-programban részt vevők száma. Így a kormány ígéreteivel ellentétben maradnak a rossz állapotú és balesetveszélyes iskolák, a tornaterem, vizesblokk, sőt angolvécé nélküli épületek, és mindaz, amit Magyar Bálint a polgári kormány alatt a közoktatási intézményekben végzett felmérések eredményeként konstatált. Most láthatjuk, hogy az oktatási miniszter többszöri drámai hangú bejelentése és ígéretei mennyire vehetők komolyan, amikor megtette javaslatait a pályázatok támogatására vonatkozóan.

Nem hoz érdemi fordulatot az ügyben az sem, hogy a belügyminiszter asszony az elkövetkezendő évekre összesen 20 milliárd forint elkötelezettséget vállal pályázati formában önrész kiegészítésére.

A kormány a polgári kormánytól eltérően nem csatolta a javaslathoz az elutasítottak listáját, ezzel megnehezíti a képviselők munkáját, és rontja az érintett önkormányzatok esélyeit is. Nehezen érthető a támogatás logikája is, hiszen a javaslat tanuszoda építését támogatja életveszélyes iskolaépületek helyreállítása ellenében.

Összegezve: a kormányprogramban megfogalmazott nagyszabású vállalások komolytalanságára mindinkább fény derül. Emlékszünk még a beruházások támogatásától kezdve a “több pénzt az önkormányzatoknakö szólamáig a jól hangzó ígéretekre. A kormányzati vállalások nagy része úgy válik semmivé, hogy még el sem jutunk a kormányzati munka félidejéhez. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Idő!)

Mindezekre tekintettel az oktatási és tudományos bizottságban kisebbségben maradt álláspont szerint az előterjesztés általános vitára alkalmatlan.

Köszönöm a figyelmüket, köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai