Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2021.10.26.14:42:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 32. felszólalás
Felszólaló Demeter Márta (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:00


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban a honvédelmi fejezet költségvetéséről szeretnék beszélni a következő percekben és legfontosabb részként a Magyar Honvédségről.

Nagyon sokat halljuk a kormánytól azokat a szavakat, hogy a honvédelem nemzeti ügy, ez törvényben is foglaltatik. Én nagyon szeretném, hogyha ez már cselekvésben is megmutatkozna, és ezt ténylegesen komolyan gondolnák, és nem csak szavakban hallanánk ezt. Ugyanis azt kell mondjam, hogy a 2018-as költségvetésből sem látszik az, hogy ezt érdemben komolyan gondolná a kormány.

Először is engedjék meg, hogy itt a Ház falai között is ismét köszönetet mondjak mind katonáinknak, mind pedig a honvédségi dolgozóknak azért a helytállásért és azért az elkötelezettségért, amivel szolgálatukat végzik, hiszen egyértelmű az, hogy a Magyar Honvédség azért működőképes a mai napig, mert ők ennyire elkötelezetten látják el a feladatukat, és sajnos egyébként egy nagyon nehezített környezetben, amit természetesen nem pusztán a biztonsági kihívások szaporodása okoz, hanem a Magyar Honvédség állapota, a technikai eszközök hiánya sokszor.

Merthogy mik ezek a körülmények? Erről nagyon sokat beszélünk, itt csak címszavakban szeretném megemlíteni. Legalább 6000 fős most már a Magyar Honvédség létszámhiánya. Egyes szakértői becslések szerint ez elérheti a 8000 főt is. A hatodik év immáron a 2017-es év, amikor 1 százalék alatt van a Magyar Honvédség költségvetése. Képességvesztés lépett föl több területen, és ahogy említettem már, rendkívül elöregedettek a Magyar Honvédség technikai eszközei.

Ami elvárható lenne egy 2018-as költségvetéstől, hogy minimum orvosolja ezt a mostani helyzetet, de hát óriási fejlesztésekre lenne szükség, ami mind az anyagi ráfordítást tekintve egy jelentős összeg kellene legyen Magyarország biztonsága érdekében, mind pedig azok az erőfeszítések, amelyek egy olyan koncepciót tudnának megalkotni, amelyek alapján ezeket a forrásokat hatékonyan lehet ahhoz fölhasználni, hogy Magyarország biztonságát garantálni lehessen.

Sajnos ebből a két elemből egyiket sem mutatja a 2018-as költségvetés, mert azt el kell ismerni, hogy bár egy hangyányit a GDP 1 százaléka fölé kerül a költségvetés, de még ez a minimális összeg sem látszik, hogy pontosan mire lesz elköltve a következő évben.

Hozzáteszem, hogy nem látjuk a zárszámadást most már évek óta, nincs meg az előző év kimutatása és értékelése az előtt, hogy tárgyalnánk a következő évi költségvetést. Ugyanez a helyzet a Magyar Honvédség esetében is természetesen, hogy a HM-fejezetnél most úgy beszélgetünk bármiről is, hogy fogalmunk sincs arról, hogy 2016-ban hogyan nézett ki a források felhasználása, és mit sikerült elérni. Nyilván maximum szemrevételezni tudjuk a dolgot. A tapasztalatok nem mutatnak megfelelő forrásfelhasználást, főleg, hogy egyébként nagyon kevés forrás állt eleve rendelkezésre. Tehát egyértelmű, hogy nagyobb mértékben lenne szükséges emelni a Magyar Honvédség költségvetését.

(11.10)

És mire hivatkozik a fejezet indokolása? Elsősorban a „Zrínyi 2026” programra, amit újból megkérdeznék államtitkár úrtól, hogy egyáltalán hol van. Ki látta ezt? Mi van benne? Miért nem vitatja meg a Honvédelmi bizottság? Miért nem kerül az érintettek elé ez a javaslat? Illetve nem tudom, hogy egyáltalán ez hogyan került összeállításra. Semmilyen konkrétumot nem tudunk, csak azt a pár mondatot, ami a sajtóban egyáltalán elhangzott ezzel kapcsolatban. Ez alapján viszont aggasztó a kép, hiszen a területvédelmi tartalékos rendszer kialakítása az elsődleges prioritás a kormány számára, és nyilván ehhez kapcsolódóan mind a Honvédelmi Sportszövetség, mind pedig, gondolom, akár a lőtérfejlesztésük is idetartozna.

Tehát ez a legfontosabb dolog a honvédelmi politikai vezetés számára. Azt gondolom, ez eléggé aggasztó, és szakmailag sem megalapozott, hiszen tudjuk azt, hogy miközben ez a cél, közben a professzionális állománya a Magyar Honvédségnek nagyon drasztikusan lecsökkent, óriás a létszámhiány, és nagyon drasztikusak a körülmények, amiket sürgősen javítani kellene.

A létszám kérdése, hiszen itt Móring képviselő úr is említette, hogy emelkedik a létszám, azt szeretném mondani, 1020 fővel papíron emelkedett a létszám. De ettől nincsen a Magyar Honvédségnek több katonája, és a forrásokat is elsősorban ehhez rendelik hozzá úgy, hogy amikor elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége ezt a határozatot, hogy emelkedjen a honvédség létszáma ezzel az 1020 fővel, akkor az indokolás legfőképpen ennek a területvédelmi tartalékos rendszernek a kialakítása volt, amelyről egyébként hangsúlyoznám, hogy arról sem tudunk semmit.

Akkor beszéljünk kicsit erről! Nem lehet tudni, hogy ez a meglévő önkéntes tartalékos rendszernek az átalakítása vagy egy ezzel párhuzamos tartalékos rendszernek a kialakítása. Azt gondolom, legalább ezt az elején kellene tisztázni.

A másik pedig az, hogy én csak remélni tudom, hogy nem ringatja magát olyan illúziókba a kormány, hogy bármilyen érdemi képességnövekedés lehet attól, hogy ha 20 ezer önkéntes tartalékos kiképzésre kerül. Olyan emberek, akik kapnak egy 30 napos kiképzést, azok nem fogják tudni helyettesíteni a professzionális állományban lévő hatalmas hiányt. Csakúgy egyébként a hivatásosoknál is, de leginkább a szerződéses állományból hiányoznak rengetegen. Tehát ők egyszerűen nem helyettesíthetőek, ellenben rengeteg forrást visz el egy új tartalékos rendszer kialakítása.

Tehát úgy összegezhetném, hogy egy párhuzamos haderőnemet alakítanak ki úgy, hogy egyébként a szárazföldi meg a légierő haderőnem, mondhatni, lerohad. Ezzel, azt gondolom, nem lehet egyetérteni. Itt azért elmondanám, hogy valamilyen önkéntes tartalékos rendszerre szükség van, a haderő létszámához egy reálisan viszonyított, jól működő, megfelelő motivációs rendszerrel, abszolút önkéntességen alapuló rendszerre. Itt egyik sem az, amiket a kormány eddig célul kitűzött.

Azt gondolom, nem egy-egy politikus dédelgetett álmait kell megvalósítani, hanem igenis olyan koncepcióra van szükség, olyan fejlesztési prioritások meghatározására, amik egyébként a szakmával egyeztetett módon történnek meg. Természetesen a kereteket a politikának szükséges meghatározni. Az a baj, hogy egyelőre a szándéka sem látszik annak, hogy bármi olyan stratégiakoncepció lenne, amire évtizedekig lehet alapozni. És nyilvánvalóan most van egy helyzet, amikor tüzet kellene oltani; ezt sem tudja semmi megvalósítani, pontosabban önök nem tesznek erre intézkedéseket.

Továbbá a területvédelmi tartalékos rendszernél óriási kapacitásokat foglalhat ez le az alakulatoktól, hiszen volt arról szó, hogy majd a kiképzés például az alakulatoknál történik. Már így is elképesztő leterheltségben dolgoznak, már így is óriási forráshiánnyal küzdenek, és még erre az infrastruktúrára és erre a logisztikára telepedne rá egy teljesen új rendszer kialakítása, ami, mondom még egyszer, semmilyen védelmiképesség-növekedést nem okoz. Ez maximum számszakilag kimutatható statisztikagyártás egyébként, semmi más.

Illetve például egy ilyen tartalékos rendszerhez honnan lesznek fegyverek a kiképzéshez? Honnan lesz ruházata például ezeknek az embereknek akkor, amikor még a professzionális állomány esetében sin­csen feltöltve a ruházati bolt, nem tudják megvenni a gyakorlót, nem tudják megvenni a bakancsot? Azért nincs feltöltve, mert egyébként a minisztérium nem ad erre pénzt. Ellenben, amit ők a csekk-könyvben megkapnak mint juttatást, az a pénz, amiből ezt meg tudnák vásárolni, ami kell a munkájukhoz, illetve megkapták a pénzt, azt legalább nem is tudják elkölteni, és számtalan embernél jelentkezett az a probléma, hogy elveszett az a pénz, ami ebben a csekkfüzetben volt. Tehát amíg a haderő számára, a professzionális állomány számára nem tudják ezt biztosítani, nagyon kíváncsi lennék, hogy például egy 20 ezer fős tartalékos rendszerhez egyébként honnan len­ne meg a szükséges eszköz, illetve például ruházat is.

Tehát értem én, hogy itt a toborzás előszobájának tartják ezt az új elképzelést. Nem mondanám koncepciónak, mert semmilyen konkrétumot nem tudunk róla, de a toborzást nem ez teszi hatékonyabbá. Az tenné hatékonyabbá, ha megfelelő perspektívát találnának a fiatalok és az érdeklődők a Magyar Honvédségben. Ehhez nyilván kell az illetmények versenyképessége is, de nem csak szociális jellegű juttatások kellenek, azok is szükségesek, de technikai modernizációt és szakmai perspektívát kell tudjanak ebben találni.

Pár számot szeretnék kiemelni a költségvetésből. 72 milliárd forint lesz úgy a felhalmozási kiadásokban, hogy igazság szerint nincs felcímkézve. Tavaly ez 55 milliárd volt. Az sem volt felcímkézve. Pontosabban az idei évben van 55 milliárd; nem volt felcímkézve, nem látjuk, hogy mire költenék. Viszont azt aggasztónak tartom, hogy a „Zrínyi 2026” program, amit még egyszer hangsúlyozok, senki nem látott még, 40 milliárd forintot visz el. Úgy megy majd valamire 40 milliárd forint, hogy nem tudjuk, hogy az micsoda. Egyébként 25 milliárd forint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapcsán. De itt megint arról beszélünk, hogy egy feladatnövekedéshez ad forrást a kormány, és nem pedig a rendeltetésszerű, tehát az alapfeladatok fejlesztésére, ahhoz, hogy ellássák az alapfeladatokat, nem azt fejlesztik eszközökkel.

Tehát így az átláthatóság biztosan nem garantált, és azt gondolom, hogy minden egyes adófizetői forintnak, amit az emberek a védelemre szánnak, igenis ott van a helye a Magyar Honvédségnél, és én csak nagyon remélem, hogy senki nem próbálja meg eltenni ezeket a pénzeket, ami például a felhalmozási kiadásoknál meg van jelölve. Természetesen, amennyiben ilyen történik, annak súlyos következményei lesznek.

Az Összhaderőnemi Parancsnokságoz összesen a dologi kiadásokhoz plusz 600 millió forint van rendelve, ami elenyésző. Tehát az alakulatok működéséhez ‑ több tíz alakulatról beszélünk ‑ ez minimális pénz. Tehát innen világosan látszik a kormányzati koncepció, hogy van egy nagyobb összeg egy felhalmozási kiadásban, nem lehet tudni, hogy mire költik, nem lehet tudni, hogy mik lennének egyáltalán a fejlesztések, és közben a napi működésre, amiből az alakulatok működni tudnak, hihetetlenül alacsony összeget, minimálisat, tehát morzsákat szórnak nekik a működéshez.

Az, hogy az illetményfejlesztés további 5 százaléka megvalósul, azt gondolom, jó dolog, elvárható dolog, viszont a honvédségi dolgozóknak is javítani szükséges az illetményükön. A személyi kiadásokból 16 milliárd forint van elkülönítve erre az ezerfős létszámemelésre, ami mondom, csak papíron létezik, tehát lényegében ez a pénz valószínűleg oda nem is lesz elköltve.

Emellett azt kiemelném, hogy továbbra is kiszámítható törvényi háttérre van szükség, és kiemeltem, hogy nagyon kellene egy koncepció. Azért is kell; egy példát szeretnék említeni, például a szállítógép-beszerzéseket. Megjelent a hírekben az, hogy üzleti szállítógépeket venne, Jeteket venne a minisztérium Csányi úrtól. És nem először röppent föl a pletyka, hogy nem pusztán katonai szállítógépeket szeretnének beszerezni, hanem külön kormányzati gépeket. Ez nem járja! A rendszerváltás óta katonai gépekkel történik a VIP-szállítás is. Eddig ezzel soha senkinek semmilyen problémája nem volt, ameddig persze működtek ezek a gépek megfelelően, addig nyilván el tudták látni ezt a feladatot. Azt gondolom, hogy ha itt külön kormányzati gépek meg ilyen Jetek beszerzése jön elő, akkor az semmi másról nem szól, csak a pénz elherdálásáról és zsebre tételéről, és nem növeli érdemben a katonai képességeket.

Tehát azt kérem államtitkár úrtól, hogy támogassák azt a határozati javaslatot, amit Szél Bernadett képviselőtársammal adtunk be a honvédelmi költségvetés emelésére, ami arról szól, hogy már 2022. december végéig el kell érje a honvédség költségvetése a GDP 2 százalékát.

(11.20)

Ez nemcsak hogy szövetségesi elvárás, hanem magyar nemzeti érdek is. Ehhez 0,2 százalékkal kell évente emelni a költségvetést, és 2018-ra 1,2 százalékra. Azt gondolom, még mindig van lehetőség arra, hogy ezt az irányt kövessék. Illetve szükség van arra, hogy be legyen nyújtva az Országgyűlésnek a hosszú távú haditechnikai modernizáció terve. Igenis látni kell ezt, hiszen ez kormányokon átívelő dolog. Abszolút fel kell hagyni azzal az ad hoc politikával és kapkodással, ami sajnos előfordul a honvédelem területén is.

Továbbra is kérem, hogy a Honvéd Egészségpénztár károsultjaiért is, akik volt szolgálati nyugdíjasok és kimaradnak ebből a kártalanításból, a Honvédelmi Minisztérium értük is tegyen meg mindent. Forrás van rá, a tavalyi évből 2,6 milliárd forint maradt, amit elvontak a honvédelmi tárcától, mert önök nem használták föl, tehát lett volna rá forrás, és bizonyára most is lesz. Ezek az emberek vissza kell kapják a pénzüket.

Azt gondolom, hogy nagyon sok teendő van, és még mindig változtathat a kormány ezen az irányon a következő egy évben is. Nekem nincs illúzióm, hogy ez meg fog történni, nagyon szeretném, ha így lenne, de nincs illúzióm, hogy ez megtörténne. Ha nem, akkor természetesen 2018-tól egy másik kormány ezt teljesen másképpen fogja csinálni, és megfelelő koncepció mentén.

A legközelebbi felszólalásomban pedig egy másik területre szeretnék kitérni. Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai