Felszólalás adatai

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja ezt a törvényjavaslatot, támogatja annak ellenére, hogy nem tekinti tökéletesnek. Ez egy kompromisszum eredménye, több mint egyéves, hosszas egyeztetések végeredményéről van szó, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Magyarországon eredményes, sikeres európai parlamenti választásokat tarthassunk. Mi ezt tartjuk szem előtt, amikor igennel szavazunk, amikor támogatjuk a törvényjavaslatot, jóllehet az eredeti elképzeléseink sok ponton eltérnek attól a végső kompromisszumtól, amit a Ház most elfogad, a mi szavazatunkkal együtt is.

Engedjék meg, hogy néhány fontos kérdésre nagyon röviden kitérjek. Talán emlékeznek rá, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy a választás során lehetőséget kell biztosítani a nyíltlistás rendszerű választásra. Mit jelent ez? Az Európai Unió keretjogszabálya lehetőséget ad arra, hogy a listás szavazáson belül zárt- vagy nyíltlistás választást alkalmazzanak. A jelenlegi tizenöt tagállamból egyébként hét tagállamban nyíltlistás szavazást alkalmaznak, ez pedig lehetővé teszi a választópolgárok számára azt, hogy a pártok által felkínált jelöltek közül megjelöljenek egyet, akire ők személyesen szavazni szeretnének. Azaz módot nyújt arra, hogy mindenki úgy érezhesse, van olyan képviselője - nem csupán pártja, mert hiszen a pártot is bejelöli, hanem egy meghatározott képviselője -, akiben neki bizalma van, akit ő személyesen is támogatni akar, akiről úgy érzi, hogy az ő ügyeit fogja képviselni. Ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy átrendezzék a pártelitek által fölállított listasorrendeket; adott esetben elképzelhető, hogy elsőként éppen a lista huszonnegyedik helyezettje jut be, másodikként a tizenötödik, harmadikként a nyolcadik, annak megfelelően, hogy ki mennyi egyéni szavazatot tud begyűjteni.

Azt hiszem, hogy ez a rendszer, amit mi javasoltunk, kiválóan ötvözte volna a listás választásoknak az arányosságra vonatkozó előnyeit az egyéni választókerületi rendszernek a személyiségek megmérettetésén alapuló előnyeivel. Tehát két fontos elvet tudtunk volna összekötni, és ez több mozgást, több szabadságot, több lehetőséget biztosított volna a választópolgárok számára.

Nagyon sajnáljuk, hogy a kezdeti egyeztetésekben még mutatkozó némi támogatás után mi, szabad demokraták egyedül maradtunk ezzel az elképzeléssel, jóllehet hangsúlyozom, hogy az európai uniós kötelező jogszabály erre megteremtette volna a lehetőséget. De ezt a kompromisszumot, tisztelt képviselőtársaim, elfogadtuk, mert akkor is azt tekintettük a legfontosabbnak, hogy legyen érvényes választójogunk az európai parlamenti választásokra.

Ezután elindult egy olyan hosszas huzavona, amely méltatlan volt ehhez az Országgyűléshez. Olyan kérdésekről folyt a vita, amelyekről nem lett volna szabad, hogy vita folyjék, nevezetesen a nem Magyarországon tartózkodó állampolgárok szavazásának a lehetőségeiről és annak szabályairól, illetve az arra vonatkozó előírásokról. Sajnáljuk, hogy ez elvezetett odáig, hogy az első körben a törvénytervezet megbukott. Tisztelt képviselőtársaim, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, akik jártak akkoriban Brüsszelben vagy Strasbourgban, jártak az Európai Parlamentben, találkoztak európai politikusokkal, mindenütt érzékelhették azt az értetlenséget és döbbenetet, ami egyedülálló volt, hiszen Közép-Európában a csatlakozó országok esetében sehol nem fordult elő, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat kicsinyes belpolitikai huzavona miatt megbukjon. Ebben a helyzetben valóban a köztársasági elnök úr sietett a segítségünkre - azt hiszem, ezt innen is meg kell köszönnünk -, és tette lehetővé, hogy most új változatban, új kompromisszum alapján fogadhassuk el ezt a törvényt.

Mi volt a bajunk az akkori javaslattal, illetve mi az, amit nem tudtunk elfogadni? Talán emlékeznek rá, hogy az eredeti törvényjavaslat az elektronikus úton történő szavazást javasolta. Ezzel mi maradéktalanul egyetértettünk, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez a korszerű, ez a modern, ez a huszonegyedik század igényeinek megfelelő szavazási forma a távollévők számára. Sajnos ellenzéki képviselőtársaink bizalmatlansága miatt ezt nem tudtuk megvalósítani. Ezt követően javasoltuk a kevésbé korszerű, de Európa legtöbb országában elterjedt változatot, a levél útján történő szavazást. Ennek is számos előnye van, mint tudják, nemcsak a külföldön, hanem a Magyarországon, de nem a lakóhelyén tartózkodó állampolgároknak is megkönnyítette volna a szavazás lehetőségét. Sajnálatos módon ellenzéki képviselőtársaink ezt is elutasították.

Ezek után javasolták azt, hogy a külképviseleteken történjen a szavazás. Úgy gondolom, ez a legkevésbé megfelelő módja annak, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok leadhassák a szavazataikat, hiszen ha nem éppen olyan városban tartózkodnak, ahol magyar külképviselet van - összesen 72 külképviselet van, tehát sok olyan város van a világon, ahol nincs külképviselet -, akkor bizony ezzel a joggal nem tudnak élni, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak élni. De mi ezt is el tudtuk volna fogadni.

Amit nem tudtunk elfogadni, tisztelt képviselőtársaim, az az a nagyfokú bizalmatlanság, amely megnyilvánult - sajnos ki kell, hogy mondjam - ellenzéki képviselőtársaink részéről a köztisztviselői kar becsületessége és tisztessége iránt. Ugyanis azt vonták kétségbe, hogy ezek a köztisztviselők tisztességesen, korrekt módon végeznék el a feladataikat. Ezt mi elfogadhatatlannak érezzük, de nemcsak most, hanem a későbbiekben is, mert úgy gondoljuk, ez alkalmas arra, hogy aláássa a későbbi választásokba vetett bizalmat is. Ehhez mi nem tudunk, nem akarunk és nem is lehetséges asszisztáljunk.

Nem volt problémánk azzal, hogy a pártok - amennyiben ilyen mértékig bizalmatlanok a köztisztviselők iránt - küldjenek ki saját költségen megfigyelőket. Ezzel nekünk semmilyen problémánk nem volt. Azt azonban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a pártok képviselői közpénzen, az adófizető polgárok pénzén utazzanak ki, és a pártokban megnyilvánuló paranoiát és bizalmatlanságot az adófizetőkkel fizettessék meg drágán.

(20.20)

Ehhez a szabad demokraták nem tudnak segédkezet nyújtani. Sajnos, az a megoldás, tisztelt képviselőtársaim, amelyet most a parlament el fog fogadni, és ezt mi is a kompromisszum kedvéért, a törvény kedvéért el fogjuk fogadni és támogatni fogjuk, pontosan ezt a megoldást jelenti. Igaz ugyan, hogy az Országos Választási Bizottság tagjaiként fognak kiutazni a részben pártok által jelölt és delegált személyekből kisorsolt delegátusok, de azért valójában itt magunkat ne csapjuk be, tisztelt képviselőtársaim, bizony a pártok jelöltjeiről van szó, a választásokon listát állító pártok jelöltjeiről, és bizony ők közpénzt használnak föl erre a kiutazásra, tehát súlyos probléma ez, ami magán viseli ennek a mi demokráciánknak minden súlyos problémáját és vonását. Nagyon szerettük volna a pártokat meggyőzni arról, elsősorban ellenzéki képviselőtársainkat... - hiszen tudjuk, hogy az MSZP-nek hasonló volt a felfogása ebben a kérdésben, mint a miénk, és a végső kompromisszum kedvéért fogadták el, hogy térjenek el ettől. Tegyük lehetővé a pártoknak, hogy saját költségen természetesen ellenőrizzék a választásokat, de az Országos Választási Bizottság tagjai feladatait bizony köztisztviselőknek kellene ellátniuk.

Nem ez fog történni, ezt sajnálattal nyugtázzuk, de mégis a legfontosabb az, tisztelt képviselőtársaim, hogy június 13-án megtarthatjuk az európai parlamenti választásokat. Ennek érdekében a kompromisszumnak mi is részesei vagyunk, de fontosnak tartjuk elmondani, hogy bizony ezt a kompromisszumot nem tartjuk jónak, nem tartjuk helyesnek, nem tartjuk tartósnak, ez bizony egy olyan magyar parlamentnek, amely felelős lesz a jövőért és amelyik túl tud lépni a mai viszálykodásokon, majd módosítania kell. Remélem, hogy ez minél hamarabb bekövetkezik, de annak érdekében, hogy a választásokat megtarthassuk, támogatjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)