Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.07.21.12:02:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

62. ülésnap (2019.03.20.), 70. felszólalás
Felszólaló Tóbiás József (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:56


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, az új seprű jól söpör, a korábbi paksi bővítésért felelős államtitkárt, Aszódi Attilát január 15-én mentették fel, az új államtitkárt, Kovács Pál urat február elején már ki is nevezték, és lám, az új államtitkár a kinevezését követő második hónapban már meg is érkezik egy új törvényjavaslattal, ami az atomenergiáról szóló ’96. évi törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítását tartalmazza.A Ház elé kerülő, 5239. számot viselő iromány, ami itt fekszik előttünk, az előterjesztő szerint elsődlegesen egyes eljárási szabályok felülvizsgálatával összefüggő javaslatokat, valamint technikai jellegű pontosításokat tartalmaz. Ha végignézzük, akkor a beterjesztett törvényjavaslat alapján változik az engedélyezésbe bevonandó szakhatóságok köre. Extrém rövid, 90 napos eljárási határidő lesz a radioaktív hulladék alkalmazására, tárolására és az A, B vagy C szintű védelmet igénylő szállítására vonatkozó fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezésére. Ilyen szintű engedélyezésre egyébként 12-18 hónap a határidő, tehát minimum egy vagy másfél év volt eddig.

Itt szeretném megjegyezni, hogy éppen Aradszki képviselőtársam mondta, hogy a gyorsítás lehetővé teszi egyidejűleg a biztonság megőrzését is, legalábbis nagyon bízik benne. Én is szeretnék bízni benne. Akkor az a költői kérdés marad csak fönn, hogy ha eddig valami másfél évig volt meghatározva egy jogszabályban, mert ez garantálta a biztonságos előkészítést, akkor mitől gondoljuk, hogy ezt most három hónap alatt is fogja tudni egy rendszer. Lehet, sőt ebből a szempontból bármit elbír egy papír, de azért mégiscsak a Paksi Atomerőműről beszélünk. 150 nap a containment engedélyezési határideje, miközben ez a reaktor fő védelmi rendszere.

Két hónap a határidő a nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése esetén. Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyt visszavonhatja, vagy az engedély időbeli hatályát korlátozhatja, ha megállapítja, hogy az engedély megadása alapjául szolgáló nukleáris biztonsági, biztosítéki, védettségi, valamint ionizáló sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos körülmények megváltoztak, és az ebből fakadó kockázat mértéke növekedett. Eddig nem kellett kimondani a jelenlegi szabályozás szerint, eddig nem kellett kimondani a visszavonáshoz, hogy nőtt a kockázat. Elegendő volt, hogy a megváltozott körülmények miatt az építtető bármikor előállhat egy költségcsökkentő vagy egy egyszerűsítő javaslattal, amire azt tudja mondani, hogy nem nő tőle a kockázat, és máris nem kell visszavonni az engedélyt. A beruházó a bírságra részletfizetési kedvezményt kaphat a javaslat szerint.

A módosításokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. Ez önmagában nem meglepő, hiszen az elmúlt, közel 8-9 évben ez volt, vagy visszamenőleg, vagy érvényben lévő, jelenleg zajló ügyekre is érvényesítettek új jogszabályokat. Tehát e tekintetben a javaslat nem tér el az eddigi gyakorlattól.

Az világosan látszik, hogy a javaslat fő célja a hatósági engedélyezés felgyorsítása, amely egybevág azzal, amit államtitkár úrral szemben támasztottak. Ugyanis világossá vált, hogy az elmúlt egy évben, ahányszor itt az Országgyűlésben megfogalmazódott a paksi beruházással kapcsolatos időcsúszás, akkor vagy a miniszter, vagy az akkori államtitkár bőszen állította, hogy minden menetrend szerint, minden határidő szerint zajlik. Legalább ma már tudjuk, hogy itt van egy éves késés, és az államtitkár úr gőzerővel igyekszik behozni a lemaradást.

Ebből az következik, első kérdés többek között, óhatatlanul felvetődik, hogy az engedélyezési eljárások felgyorsítása veszélyezteti vagy sem az épülő Paks II. atomerőmű működése kapcsán megjelenő biztonsági kérdéseket. Ugyanis azt lehet vitatni szakmailag, akár fenntartható fejlődési, akár zöld szempontból, hogy mely hasznos energia kell legyen a jövő energiája; egyet nem lehet vitatni: hogy egy ilyen kérdés kapcsán elsősorban a magyar állampolgárok biztonságérzetét kell valós tényekkel megtámasztani, hogy ne legyen kérdés sem sehol, egyetlenegy politikai párt vagy civil szervezet részéről sem, hogy a jövőbeni működésnek a társadalom tagjaira, egyéneire ható negatív hatásai bármikor elfordulhatnak.

Ugyanis, ha az mindenki számára egyértelmű, hogy egy atomerőmű nem az a játékszer, amit évenként változtatgatunk, hiszen pontosan tudjuk, hogy még a jelenleginek is elég hosszú a működési ideje, egy ilyen típusú üzem működése fokozott odafigyelést és körültekintést követel meg. Ebben a tekintetben, úgy vélem, továbbra is aktuális az a korábbi véleményünk, amely szerint az új blokkok létesítésének előkészítésével, tervezésével kapcsolatban a kormány által az eredeti ütemtervhez képest összehozott több mint egyéves késést nem az engedélyezési eljárás felgyorsításával kellene behozni, mert az jelentősen növelheti azt a biztonsági kockázatot, amit szakmailag bizonyos sztenderdek szerint kialakítottak az elmúlt évtizedekben Európában, így Magyarországon is.

(Dr. Simicskó Istvánt a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)

Van egy mondás ebben a témakörben: lassan járj, tovább érsz. Mondhatnám úgy is, hogy lassan járj, tovább élsz. Mind a kettő igaz. Jó lenne, ha a kormány nem annak akarna megfelelni, hogy egy szerződésben amúgy éppen milyen vállalásai vannak, mert lehet, hogy vannak objektív vagy szubjektív körülmények, amelyek arra késztetik, hogy igenis felülírja ezt a megállapodást, még akkor is, ha ez neki amúgy többletköltségbe kerül. Miközben, szeretném mondani, vannak előnyei önmagában egy atomerőműnek, CO2-kibocsátás, folyamatos az áramtermelés. Hátrányai is vannak, egyszerre jön a tőkeköltség, hulladékkezelés kockázatai. És vannak amúgy társadalmi, jövőbeni és egyéb racionális mérlegelési szempontok is. De bármelyiket is nézzük, csak jó előkészítés, széles körű vita esetén szabad egy ilyen, hosszú évtizedekre meghatározó döntést meghozni.

A megfelelő felhatalmazás nélkül megkötött megállapodást finanszírozó orosz hitel kamata jelenlegi ismereteink szerint 3,95-4,95 százalék között mozog. Csak jelzem, miközben ebben a Házban szinte sztenderd a kormánypárt részéről, ma kivételes eset van, mert nem hallhattuk az elmúltnyolcévezést  így kilenc év kormányzás után van ebben valami üdítő, enyhe malícia , de azért én is hadd jegyezzem meg, hogy a válság idején felvett IMF- és EU-hiteleknél magasabb orosz hitelről beszélünk. Tehát miközben akkoriban mást sem hallottunk az akkori ellenzéktől, hogy ez milyen adósságcsapda, és milyen rossz megállapodás köttetett, jelzem, ez rosszabb, mint az IMF- és EU-hiteleké volt, és a megtérülése is több mint kétséges. Valószínűleg többe fog kerülni a beruházás, már csak a csúszásból adódóan is, az eredetileg tervezett 12,5 milliárd eurónál.

(14.10)

Ezt az úgynevezett devizahitelben meglévő adósságot…  éppen ma olvastam Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnökének azt a nyilatkozatát, hogy 2021 környékére valamiféle válság körvonalazódik, és milyen jó, hogy a magyar állam adósságszolgálata és államadóssága nagymértékben csökken, amit persze lehet vitatni, ez csak matematika kérdése, de a lényeg az, hogy ez az összeg például konkrétan nem segíti az államadósság csökkentésének az ütemét.

Fenntartjuk azt a javaslatunkat, hogy igazándiból egy biztonságérzetet nemcsak szakmailag, hanem társadalmilag is megalapozó népszavazás tehetné helyre. A szerződés nyilvánossága adhatná meg azt a politikai bizalmat, a társadalom népszavazása adhatná meg azt a típusú úgymond stabilitást, amelyben ez a nagyon komoly szakmai kérdés nem válna máról holnapra akár politikai pártok csetepatéjává. És persze, lehet azt mondani, hogy majd a szavazás végén megvan a kétharmad, és akkor önök elfogadják, de higgyék el, hogy a társadalom ötven év múlva is itt akar élni, ebben az országban, és neki ötven év múlva is itt lesz ez az erőmű. Köszönöm szépen. (Gréczy Zsolt tapsol.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai