Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.10:35:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2003.05.28.), 86-90. felszólalás
Felszólaló Dr. Hende Csaba (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:30


Felszólalások:  Előző  86 - 90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HENDE CSABA (MDF): Saját mikrofonnal próbálkozom…

 

ELNÖK: Akkor egy pillanat türelmet kérek, máris viszik az új mikrofont. (Megtörténik.)

 

DR. HENDE CSABA (MDF): Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Kérem, hogy elölről kezdjük. Köszönöm szépen.

 

DR. HENDE CSABA (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Minden dolgos, becsületes ember ismeri azt a nyomasztó érzést, amit az elvégzetlen feladatok és a körmünkre égett munka szorítása okoz. Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés Házszabályának mostani módosításával egy ilyen régi, nyomasztó tehertől szabadulunk mindannyian. “Rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevésö - írja József Attila, és én azt hiszem, hogy az előttünk fekvő kérdések rendezésével nemcsak önmagunknak, nemcsak egymásnak, de a minket megválasztó honfitársainknak is tartozunk.

 

 

(11.20)

 

Két szakasz jelentőségét szeretném külön is kiemelni az ügyrendi bizottság indítványából. Az egyik a frakcióalakítási jogot érinti. Azzal, hogy meghatározzuk a képviselőcsoport létrehozásához szükséges létszámot, de egyben biztosítjuk minden parlamentbe bejutó párt számára egy képviselőcsoport létrehozását, ezzel egyszerre teszünk eleget az Alkotmánybíróságtól öt éve érkezett felszólításának, és egyszerre törlesztjük adósságunkat a választópolgárok felé. Ők ugyanis joggal érezhettek bizonytalanságot, sőt, akár kiszolgáltatottságot is hatékony politikai képviseletük megteremtésében.

A másik ügy pedig, amelynek fontosságára külön is szeretném ráirányítani a figyelmet, a független képviselők jogállása. Az a tény, hogy a független képviselők parlamenti munkában való részvételi joga jelentős korlátozást szenvedett mindeddig, már-már jogilag szentesítette a pártok kizárólagosságát a népképviseletben, pedig tudjuk mindannyian, hogy bár ez a kizárólagosság előállhat tényszerűen, ha úgy hozza az élet, mint most is egyébként, de a képviselői mandátummal járó jogokat ettől nem tehetjük függővé. Alkotmányos berendezkedésünk ugyanis a képviselői mandátumot helyezi előtérbe, s a kormánypártiság, ellenzékiség, illetve a frakcióhoz való tartozás csak ez után következhet. Meggyőződésem, hogy alkotmányos fejlődésünknek egyik fontos vívmánya, a szabad mandátum intézménye lesz itt jogilag újra körülbástyázva, mozgásterében, lehetőségeiben megerősítve.

Amikor a szűk pártérdeken való felülemelkedést, divatos idegen szóval a konszenzust méltatjuk, nem lehetünk sem álszentek, sem képmutatók. Be kell látnunk, ahogy a fák sem nőnek az égig, úgy a pártok közti egyetértésnek is vannak korlátai. Bizony igaz, az álláspontot gyakorta az üléspont határozza meg. Bár az ülésezési rend és a vizsgálóbizottságok működésének újraszabályozása az elmúlt esztendők igen vegyes tapasztalatai alapján ugyancsak égető lett volna, itt a kormánypártok és az ellenzék nem tudtak megegyezni.

No de egy vezérszónoknak nem arról kell szólnia, hogy mi nincs benne egy javaslatban, hanem arról, ami benne van, amiről tehát szól, ezért a mégoly fájó hiányt sem illendő itt most szóvá tennem. Ehelyett méltassuk inkább azokat az eredményeket, amelyeket egyesült erővel az albizottságunk munkája során mégis sikerült elérnünk. A számos javítás közt az alábbiakra hívom fel a tisztelt Ház és a közvélemény figyelmét.

Megszűnhet a javaslat elfogadásával az a kissé nevetséges gyakorlat, amely szerint, úgymond, falból, a Házszabály szerencsétlen rendelkezése miatt kellett akár rövid időre is frakcióvezető-helyettesként bejelenteni derék egyszerű képviselőtársainkat, csak azért, hogy napirend előtt a tisztelt Ház ülésén felszólalhassanak. A jövőben nem lesz szükség e formális aktusra, bármelyik képviselő jogosult lesz frakcióvezetője egyetértésével napirend előtt felszólalni.

Fontos kérdés a politikai vita tárgyalási időkeretének szabályozása. Garanciális jelentősége van annak, hogy a többség a többségével visszaélve nem korlátozhatja a politikai vitát; annak időtartama legalább öt óra kell legyen a jelenlegi négy órával szemben.

Hiányt pótolunk akkor, amikor a javaslat útján a népi kezdeményezés tárgyalásának szabályait állapítjuk majd meg.

S ne feledkezzünk meg a javaslat mellékletéről sem: ebben szabályozzuk a televíziós közvetítés rendjét a parlament plenáris és bizottsági üléséről.

Sorolhatnánk még azokat a rendelkezéseket, amelyek az Országgyűlés működésével kapcsolatos eddigi szabályokat felhasználva arra irányulnak, hogy kiegészítsék vagy pontosítsák a Házszabály hiányos, illetve nem egyértelmű rendelkezéseit. Az idő szűk, igyekszem betartani az ötperces időkeretet, bár tudom, hogy beszélhetnék hosszabban is, de mindezt itt mégsem sorolom fel, csak azt hozom a tisztelt Ház tudomására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a Magyar Demokrata Fórum frakciója mindezzel bizonnyal egyet fog érteni, és támogatja majd az előttünk fekvő H/3949. számú országgyűlési határozati javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az MDF soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  86 - 90  Következő    Ülésnap adatai