Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.14:07:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2003.05.28.), 2. felszólalás
Felszólaló Pettkó András (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:41


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat 3. pontjának a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja által, Sisák Imre és Csáky András képviselőtársam által jegyzett módosításához szeretnék néhány gondolatot hozzátenni.

2003 első két hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó keresete 20,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának a nettó keresetét, míg ugyanebben az időtávban a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek. Voltak, akik azt számolgatták, hogy ha a nyugdíjak növekedése a nettó keresetek dinamikáját követte volna, akkor 5-6 százalékkal nagyobb összeghez jutottak volna az idén a nyugdíjasok. De akik korábban sokan követelték az inflációval lépést tartó nyugdíjemelést, most kiszámították, hogy a 7-8 százalék nyugdíjjal rosszabbul jártak volna 2003-ban a nyugdíjasok, ha az akkori követelésük megvalósult volna.

A két, markánsan eltérő eredmény jól érzékelteti azt, hogy a tisztelt Ház elé egy olyan időpontban került ez a határozati javaslat, amikor a kérdéssel foglalkozó szakértők szinte mindegyike bizonytalan a jövőt illetően. Vannak, akik arra hajlanak, hogy az Unióba történő belépés miatt 2004-ben az átlagosnál lényegesen gyorsabb áremelkedésre számíthatunk, és ez a várható áremelkedés különösen a nyugdíjasokat érinti majd kedvezőtlenül, mert ők a fogyasztásukban nagyobb arányban vásárolnak élelmiszereket, gyógyszereket és szolgáltatásokat, mint az aktív keresők, és elsősorban ebben a fogyasztási körben várható az átlagosnál gyorsabb áremelkedés azok magasabb uniós árszínvonala miatt. Veszélyes lenne tehát - mondják ezek a szakértők - elmozdulni a svájci típusú nyugdíjindexálás módszerének a területéről és mérsékelni az árindex szerepét a nyugdíjemelésben, mert éppen most várható egy nagyobb mértékű árhullám.

A szakértők egy másik csoportja arra tippel, hogy a magyar munkaerő egy része előtt megnyílik az Unióban történő foglalkoztatás lehetősége, s ennek a munkaerőnek a távozása fölgyorsíthatja a bérek növekedését, azaz a nyugdíjasok akkor járnának távlatban jobban, ha ismét bevezetnék a kilencvenes évek első felében érvényes nyugdíjnövelő szisztémát, azaz a nettó keresetekkel lépést tartó nyugdíjemelést. Ezt a véleményt is sokan kétkedve fogadják, mert a foglalkoztatottak több mint kilenctizede olyan képzettséggel és olyan szakmában dolgozik, amelyiknél nem várható az uniós kereseti viszonyok átgyűrűzése és annak keresetnövelő hatása. Az idei gyors keresetnövekedés is csupán egy megalapozatlan választási ígéret következménye. Nem várható a folytatása, hiszen nagyon sok önkormányzat máig nem tudta kigazdálkodni a rá hárított közalkalmazotti keresetnövekedés fedezetét.

Be kell látnunk, hogy az elmúlt 13 évben alkalmazott nyugdíjnövelő technikák vagy azok bármilyen kombinációja csődöt mondhat a belépés kritikus hónapjaiban. Nincs más megoldás, csak egy gyökeresen új, egyszerű megoldás. Erre tettek javaslatot a demokrata fórumos képviselőtársaim.

Áldozni kell a belépés oltárán. Védeni kell azt a réteget, amelyik plusz korlátozott munkaképessége miatt bevételekkel már nemigen tudja kiegészíteni jövedelmeit, azaz a szokásos nyugdíjemelésen túlmenően legalább 10 ezer forint nyugdíjemelésben kellene részesíteni a nyugdíjasokat. Arról is gondoskodni kellene - idézem Sisák Imre és dr. Csáky András képviselőtársam módosító indítványát -, hogy 2004. január 1-jétől a megállapított öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege érje el a mindenkori minimálbér 50 százalékát.

Az indítványt megtárgyaló bizottságok nem támogatták ezeket az előterjesztéseket, pedig egyre elterjedtebb az a vélemény, hogy csak ilyen szellemiségben meghozott nyugdíjnövelő technikák védhetnék meg a nagyobb tömegeket az életszínvonal csökkentésétől. Ma annyira nagy a bizonytalanság akár a bérek, akár az árak várható növekedésének a megítélésében, hogy egy ilyen egyedi történelmi sorsforduló árhatásai kivédése érdekében csakis egy egyedi intézkedés lehet célravezető.

Ismételten javaslom képviselőtársaim számára az említett módosító javaslatok elfogadását, és annak megfontolását, hogy a nyugdíjnövelő mechanizmusokat csak hosszabb időtáv ár- és bérfolyamataira alapozva lehet kialakítani, de egy egyszeri esemény ár- és bérhatásainak a kivédésére ezek a hosszabb távra kialakított módszerek teljesen alkalmatlanok.

A részletes vita keretein belül hadd térjek ki egy másik problémára, ami nagyon szakszerűtlenül szerepelt az eredeti előterjesztésben: ez az egyedülálló nyugdíjasok nyugdíjpótléka lett volna.

A bizottságok szerencsére jövedelemkiegészítésre fogalmazták át az egyedülállók nyugdíj-kiegészítésének a célját. Ezzel egyetértek, hiszen a társadalombiztosításban idegen elem lenne, hogy valakik csak azért kapjanak szolgálati idejüktől, befizetett járulékuktól függetlenül magasabb nyugdíjat, mert egyedül élnek. A házastársi pótlék kérdése illeszkedik a társadalombiztosításhoz, hiszen amögött befizetett járulékok és szolgálati évek állnak. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az egyedülállóság mint a bizottságok szerint többletjövedelemre jogosító állapot, negatívan diszkriminálja a családjukkal együtt élőket, és mint kártékony megkülönböztetés, feltétlenül alkotmánybírósági kontrollt igényel a jövőben, ha ezt ebben a formájában elfogadja az Országgyűlés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai