Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.01:12:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 421-423. felszólalás
Felszólaló Dr. Vadai Ágnes (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:57


Felszólalások:  Előző  421 - 423  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindig akkor kapok normál felszólalásra szót, amikor elkezd növekedni az előterjesztő képviselők száma ennél az előterjesztésnél, aminek persze nem az az oka, hogy ezek a képviselők tevékenyen részt vettek volna akár a törvényjavaslat megírásában  mondjuk, az eredeti benyújtók sem, mert nyilvánvalóan valaki más írta. Én nem hiszem, hogy a minisztérium, amit itt sokan mondtak, sokkal inkább valami ügyvédi irodával íratták meg. Nagyjából ez volt az elmúlt időszakban a jellemző. Azért lesz egyre több képviselő előterjesztő a Fidesz, és majd remélem, a KDNP részéről is, merthogy elfogynak a kormánypárti képviselők, és mindig jönnek újabbak és újabbak, hogy legyen itt előterjesztő. Talán emlékeznek, egypár órával ezelőtt az országgyűlési tisztségviselők erőszakszervezetéről beszéltem. Szatmáry Kristóf képviselő úrnak szeretném mondani, aki nyilvánvalóan nem látta a vitát, hogy a tárgyalási rend fenntartása érdekében a 45. § (2) bekezdése alapján az ülést vezető elnök az ülés vezetésében közreműködő jegyzőt, vagy az ülésteremben tartózkodó bármely jegyzőt, alelnököt vagy háznagyot felkérheti a jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre. Itt azt a példát hoztam, hogy Arató Gergely képviselőtársam és Tordai Bence képviselőtársam mint jegyzők, és mondjuk, Jakab István, meg, bocsánat, alelnök úr is, Lezsák Sándor mint alelnökök, közrefogják a háznagy asszonyt, és így öten ölre mennek valamelyik képviselővel. Akkor nyilvánvalóan azt a részét fejtettem ki a törvényjavaslat hibájának, hogy ez itt nem teljesen világos, hogy ők milyen minőségben, esetleg rendfokozatban, milyen eszközzel fogják ezt megtenni.

De ennek kapcsán fölvetődik egy kérdés az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatos viszonyt illetően is. Jelen pillanatban az Országgyűlési Őrség, amellyel kapcsolatosan, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat a házelnök gyakorolja, szóval, az Országgyűlési Őrség az, amelyiknek dolga, hogy ha a házelnök utasítja őket, akkor innen kivigyék az országgyűlési képviselőt. Biztosan önök is értesültek arról, hogy van egy ilyen speciális alakulata, ilyen képviselő-rángató alakulata ennek az Országgyűlési Őrségnek. Na most, az az igazság, hogy van egy olyan módosítás ebben a törvényjavaslatban, amely azt mondja ki, hogy az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogok gyakorlásával kapcsolatban, a házelnök tehermentesítése céljából, a házelnök döntése alapján bizonyos irányítási jogokat a főigazgatóra lehet delegálni.

Mi már annak idején, az országgyűlési törvény eredeti megalkotásakor is elmondtuk, hogy picikét azért problémás, függetlenül a jelenlegi házelnök személyétől, hogy egy fegyveres testületet kvázi egy civil föntről, a pulpitusról nyilvánvalóan politikai alapon irányít. A fegyveres testületeknél ez nem nagyon fordulhat elő, itt ez előfordulhat.

(8.20)

De innentől kezdve az még inkább problematikus lesz, hogy egy olyan személyre  és ez is független a jelenlegi főigazgató személyétől  lesz átruházva az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatos néhány, ma még nem tudjuk, milyen irányítási jogkör, aki semmilyen jogviszonyban, sem utasítási, sem alá-fölé rendeltségi viszonyban nincs az országgyűlési képviselőkkel. Tehát lehetséges, hogy bizonyos olyan jogköröket fognak átruházni az Országgyűlési Őrségre, amely nemhogy alkotmányellenes a korábbihoz képest, alaptörvény-ellenes, hanem sérteni fogja az országgyűlési képviselők alkotmányos jogait.

Emellett ugyanez a módosítás kimondja  és ez nagyon érdekes , hogy az őrség parancsnoka az őrség szmsz-ére a főigazgató egyetértésével tehet csak javaslatot a házelnöknek. Érdeklődni szeretnék, hogy a főigazgató és az Országgyűlési Őrség milyen viszonyban van egymással. Itt azért keveredik a szezon a fazonnal, képviselőtársaim, ezt szeretném mondani. Szóval, van itt egy fegyveres testület, egyenruhás, amely valóban az irányítása alá tartozik a házelnöknek vagy az éppen elnöklő alelnöknek, de ők a Hszt. hatálya alá tartoznak. Ehhez képest az ő működésükkel, szervezeti és működési szabályzatukkal kapcsolatosan, bocsássanak meg, de egy civil, közszférában dolgozó, országgyűlési alkalmazott engedélye kell hozzá, vagyis a törvény alapján majd ez lesz a megoldás. A világ olyat még nem látott, hogy egy teljesen furcsa, az Országgyűlési Őrséggel semmilyen jogviszonyban nem lévő személy egyetértése kell ahhoz, hogy egy fegyveres szerv szmsz-ét fel lehessen terjeszteni a házelnökhöz.

Azt gondolom, hogy elég nagy probléma amúgy is, hogy önöknek van egy ilyen speciális vonzódásuk a mindenféle őrségekhez. Koronaőrség, palotaőrség, házőrség, Terrorelhárítási Központ, és még ki tudja, hogy milyen őrség van, a Nemzeti Banktól kezdve tényleg már mindenkinek van egy saját őrsége. Ez egy veszélyes út, azt gondolom, ezt korábban is jeleztük. De az, hogy az Országgyűlési Őrség esetében olyan személyek szólhatnak bele az Országgyűlési Őrség működésébe, szervezeti egységeibe, olyan személyek kapnak irányítási jogosultságot az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatosan, akik az égadta világon semmiféle viszonyban nincsenek az Országgyűlési Őrséggel, no pláne nincsenek semmiféle jogviszonyban az országgyűlési képviselőkkel, ez több mint aggasztó. Én nem tudom, ezt hogyan képzelték el. Mi történik akkor, ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka tesz egy javaslatot az szmsz-re, a főigazgató  még egyszer mondom, ez személytől független  meg azt mondja, hogy ez így nem jó, és akkor elkezd vitatkozni egy egyenruhás polgár egy tulajdonképpeni bürokratával? Ki fogja eldönteni, hogy kinek van igaza?

Már ne haragudjanak, képviselőtársaim, én azt tudom, hogy a patkónak abban a részében ülő képviselők mindenhez is értenek. Ők a hadsereget is tudják irányítani. Az őrségeket is tudják irányítani. De jelen pillanatban az Országgyűlési Őrség parancsnoka nem ül itt a patkóban. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka, akit önök neveztek ki, vagy az önök vezetői neveztek ki, feltételezem, hogy csak van annak a tudásnak a birtokában, hogy hogyan kell egy ilyen őrséget szervezetileg működtetni. Aztán majd jön valaki  és még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez személytől független, mert azért gyorsan változhatnak akár a főigazgatói személyek is , majd valami világmegváltó tervvel, és azt mondja, hogy szerinte így kell az őrséget működtetni, szerinte ilyen egyenruhában kell lennie, szerinte ezekre a fegyverekre van szükség. És ezt honnan tudja az a személy, aki életében nem látott még belülről rendvédelmi szervet?

Komolyan mondom, az ember esze megáll, hogy azon kívül, hogy az én nagy bánatomra Jakab Istvánt és Lezsák Sándort, Tordai Bencét, Arató Gergelyt és Mátrai Márta képviselő asszonyt többek között ilyen méltatlan helyzetbe hozzák, hogy az lesz a dolguk az elnök utasítására, hogy itt lebirkózzanak képviselőket, emellé még becsatlakozik egy olyan őrség, amelynek az szmsz-ét ki tudja, ki fogja meghatározni, és ki tudja, ki fogja irányítani. Nem tudom, hogy amikor alkották ezeket a szabályokat, akkor végiggondolták-e, hogy az önök döntésének ilyen következménye lehet. Olyan következménye például, hogy bár  és erről a korábbi felszólalásomban nem szóltam  valóban lehet mentesíteni az eljáró jegyzőket, alelnököket és a háznagyot az országgyűlési törvényben megfogalmazott szankciók meg jogkövetkezmények alól, de érdeklődni szeretnék, hogy végiggondoltáke azt, hogy a Btk.-ban és a Ptk.-ban megfogalmazott szankciók vagy következmények alól lehete őket mentesíteni.

Képzeljék el azt a helyzetet  és akkor most keresek más alelnököt , hogy Latorcai János és Hende Csaba alelnökök  mert ugye, Hende alelnök úr is alelnök , továbbá, mondjuk, Szűcs Lajos és Tiba István jegyző urak azt az utasítást kapják a házelnöktől, hogy teperjék itt le valamelyik ellenzéki képviselőt, mert a tárgyalási rendet a házelnök szerint helyre kell állítani. S képzeljék el, hogy valamelyikőjük kicsit hevesebb, és olyan mozdulatokat tesz, amelyeket az adott leteperni kíván képviselő fenyegetésnek él meg. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a képviselő elesik, történik vele valami. Akkor a jogkövetkezményeket ki viseli? Mi történik akkor, ha 8 napon túl gyógyuló sérülést szerez, ami már a súlyos testi sértés esete? Belegondoltak abba, amikor az Országgyűlés tisztségviselőire bízzák… (A hangosítás egy pillanatra megszakad.) Nem szólt az előbb, bocsánat!

ELNÖK: Jó.

DR. VADAI ÁGNES (DK): Egy kis technikai probléma. Remélem, hogy ez nem arra irányul már, hogy elnémítsanak bennünket. Szóval, arról nem is beszélve, hogy miután az Országgyűlés jegyzői és alelnökei között nincs egyetlenegy nő sem, és tudom, hogy a kormánypárti képviselők egy része kifejezetten keresi a lehetőséget, hogy az ellenzéki képviselő hölgyeket  hogy mondjam?  megrendszabályozza, hogyan kívánják ezt a problémát feloldani. Azért egészen biztos vagyok benne, hogy Mátrai Márta háznagy asszonyt arra nem lehet rávenni, hogy ő bármilyen fizikai eszközzel, módszerrel itt bárkit megrendszabályozzon; őszintén remélem egyébként, hogy a többi alelnököt és jegyzőt sem. Tehát itt azért van néhány ilyen probléma. A következő helyzet. Képzeljék el  mert eddig mindig csak elméletben beszéltünk, de szerintem, ha behelyettesítjük személyekkel, akkor sokkal inkább képletesebb és érthetőbb lesz. Képzeljék el, hogy az említett alelnökök és jegyzők azt a feladatot kapják a házelnöktől, hogy akkor a tárgyalási rend biztosítása érdekében itt járjanak el ellenzéki képviselőkkel, de közben behívják a házőrséget is. Azt a házőrséget, amelynek az szmsz-ét csak egy bürokrata jóváhagyásával lehet fölterjeszteni az elnökhöz, és ki tudja egyébként, hogy milyen irányítási jogokat ad át neki a házelnök, mert ugye, általában azt szoktuk tapasztalni, hogy az ilyen típusú információkat nem osztják meg az ellenzéki képviselőkkel még házbizottsági ülésen sem. Általában még a napirendi sorrendeket sem szokták rendesen megosztani az ellenzéki frakciókkal házbizottsági ülésen. Szóval, egy teljes jogi katyvasz alakul ki, aminek a következményeit alapvetően azok a személyek fogják elszenvedni, akiket a házelnök utasít. És akkor engedjék meg, hogy itt a végén fölvessek valamit, mert igen sokat beszéltünk a házelnök személyéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én alaposan áttanulmányoztam a törvényjavaslatot, és remélem, hogy segítenek. Árulják már el nekem, hogy ebben a törvényjavaslatban hol van az rögzítve, amikor a házelnök követ el jogsértést. Én nem találtam ilyen passzust, de biztosan segítenek majd. A Ház méltóságáról beszéltek itt kormánypárti képviselők, szerintem nagyon helyesen, hogy a Ház méltóságának megsértéséért meg lehet büntetni egy képviselőt. Egy-egy trágárabb vagy sértő beszólásért meg lehet büntetni képviselőket. Érdeklődni szeretnék, hogy amikor a házelnök onnan, fentről a pulpitusról, rendszeresen részt véve a politikai vitában, minősíti az ellenzéki képviselőket, az ellenzéki frakciókat, azt ki fogja szankcionálni. Én nem venném magamnak a bátorságot, hogy én megtegyem, bár higgyék el, hogy nagyon szép szankciósort tudnék összeállítani a mindenkori házelnöknek, de a mostaninak kifejezetten. De szeretném azt tudni, hogy ő, akinek a leginkább a feladata e Ház méltóságának a megőrzése, őt ki fogja szankcionálni. A mostani törvényből ez nem derül ki.

(8.30)

Mi lesz a következmény akkor, hogyha a házelnök jogellenesen küldi ránk Latorcai Jánost és Lezsák Sándort, Arató Gergelyt és Tordai Bencét? Mi lesz a következménye? Ki fogja viselni? Ki viseli a kártérítéseket, ha kell fizetni?

Az előterjesztésből azt már világosan láttuk, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál nem állja meg ez a büntetés az igazság és a jogállamiság próbáját, amit itt összepakoltak korábban a törvények kapcsán. Nem egy ilyen ügy van bent. Egyébként szeretném elmondani önöknek, hogy nagyon szomorú, hogy ebben az előterjesztésben az szerepel, hogy Karácsony és mások kontra Magyarország. Elképzelik azt, hogy milyen az, amikor egy országgyűlési képviselőnek, aki arra esküdik föl, hogy a hazáját mindenáron megvédi, hogy a polgárokat képviseli, el kell mennie a saját kormányával szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságára? El tudják képzelni, hogy ez milyen dolog? Nagyon rossz. Nem szeretnénk ezt. De önök és nyilván a házelnök, aki kirója ezeket a büntetéseket…

És nagyon szép a fellebbezés lehetősége, mert lehet menni a Mentelmi bizottsághoz, ha a Mentelmi bizottság nem dönt, akkor vissza lehet jönni az Országgyűléshez. Képviselőtársaim! Ezekben az ügyekben ez nem fellebbezési fórum, ez teljesen nyilvánvaló. Ez teljesen nyilvánvaló, hogy nincs fellebbezés. De az én kérdésem változatlanul csak az: ki fogja megbüntetni a bennünket büntetőt? Milyen jogi és pénzügyi következménye van annak, ha sok ilyen büntetést ró ki, és mindegyik elbukik az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és Magyarországnak kártérítést kell fizetni? Akkor levonják a fizetéséből?

Én azt tudom mondani önöknek, képviselőtársaim, hogy ha egy ilyen módosító javaslatot beterjesztenénk közösen, azt én tuti biztos megszavaznám. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)




Felszólalások:  Előző  421 - 423  Következő    Ülésnap adatai