Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.21:37:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 246. felszólalás
Felszólaló Dr. Pósán László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:43


Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A mostani törvényjavaslat közvetlenül is egy logikus folytatása, ha úgy tetszik, következménye az Országgyűlés által 2019. július 2-án elfogadott 2019. évi LXVIII. törvénynek, amely többek között módosította a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényt. Ez a törvény, tehát a 2019 nyarán elfogadott törvény, amelynek a most tárgyalt javaslat a folytatása, a teljes magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének, finanszírozásának átalakítását szolgálta, ahogyan államtitkár úr említette. Ennek a következő főbb elemei voltak, és ezekhez kapcsolódnak nyilván a mostani módosítók is. Egyrészt 25 százalékkal megemelte a kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordítható forrásokat. Ez mintegy 32 milliárd forint, ami beépült a költségvetésbe. Alap- és alkalmazott kutatásokat kiszámíthatóan finanszírozó, egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot hozott létre. Ennek a 2020-as évre vonatkozó költségvetésében 137,8 milliárd forintos tétele szerepel oly módon, hogy 35,9 százaléka a kutatási alapban, 47,3 százaléka az innovációs alapban szerepel.

Alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó állami finanszírozási kutatóhálózatot, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot megteremtette. Érintette ez nyilván az Akadémia átalakítását. Ez az új kutatóhálózat az Országgyűléshez rendelt, azaz függetlensége megegyezik az MTA-val. Ez a törvény rendelkezett ennek irányító testületéről, arról is, hogy hat tagot delegál az MTA, 6 tagot az ITM, és az elnök személyére pedig az MTA és az ITM minisztere konszenzusos javaslatot tesz, a tagokat, elnököt öt évre pedig a miniszterelnök nevezi ki.

(22.20)

Egyúttal rendelkezik az a törvény arról is, hogy 2020. január 1-jétől fel kell állni a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak, amely a kormány tudományos tanácsadói testülete. Nyilván erre vonatkozóan a mostani javaslat tartalmaz megfelelő passzusokat.

A jelen törvény célja az, hogy a KFI új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakítása után  amely lehetővé teszi az egyenletesebb forrásallokációt, ahogy azt államtitkár úr is említette  a kutatási programok, valamint a pályázati rendszer hosszabb időszakra kiterjedő működése biztosított legyen. Pontosítja a KFI-intézményrendszer feladat- és hatásköreit, pontosítja a KFI-szakpolitikát alakító állami szereplők feladat- és hatáskörét, együttműködési kereteit  erre vonatkozóan jó néhány paragrafus található a törvényben, ezeket nem kívánom most beidézni, de fel lehet lapozni, és ez akkor világos lesz , valamint racionalizálja és egyszerűsíti a KFI hazai közfinanszírozási támogatási rendszerét is. Emögött persze egy hosszú tapasztalat, több mint négyéves tapasztalat van, ami támaszkodhat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Innovációs Alap tapasztalataira.

Az értelmező rendelkezéseket említette államtitkár úr. Én bevallom őszintén, hogy ezt tartom a legfontosabbnak az egész javaslatban. Természetesen fontosak azok is, hogy kinek mi a hatásköre, mi a feladata, mi az együttműködés kerete, de az értelmező rendelkezések azért nagyon fontosak, mert hosszú éveken keresztül vissza-visszatérő probléma volt  ha úgy tetszik, egymás mellett akár még el is beszélhettünk , hogy ki mit ért alapkutatáson, alkalmazott kutatáson, innováción és így tovább, és így tovább.

Hadd említsek erre vonatkozóan néhány példát, ami ebből a szempontból talán érthető lesz, ez még a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején fordult elő. Az Innovációs Alap mint olyan létezett  akkor állították fel, ezt el kell ismerni , ellenben nem volt világos, hogy pontosan mit is kell ebből finanszírozni, és az, amit ma úgy mondanánk, hogy alapkutatás, amit az OTKA-tól kezdve sok minden egyéb forrás akkor is tudott finanszírozni…  volt arra példa, hogy zenetörténeti kutatás, ami egyébként fontos és kultúrtörténetileg lényeges, de nem az Innovációs Alapból kellett volna finanszírozni, de abból finanszírozták. Ezt csak azért mondom, hogy az értelmező rendelkezések kulcsfontosságúak ebből az egészből.

S amit én különösen fontosnak tartok e tekintetben, az az, hogy ezek az értelmező rendelkezések lehetővé teszik azt, ami eddig elég nyögvenyelősen ment, nevezetesen, hogy az egyetemi világot, a felsőoktatást, ami az utóbbi években egyre nagyobb motorja és katalizátora sok esetben az innovációnak, még inkább be lehet ebbe a rendszerbe húzni. És csak utalnék arra, hogy az egészségipari fejlesztéseknél  akár a gyógyszerkutatással kapcsolatos tevékenységeknél  igazán fontos tudni, hogy mi az alapkutatás, mi az alkalmazott kutatás, és mi minősül innovációnak, mert ez tipikusan az a terület, ahol ezt, ha nem pontosítjuk, akkor vagy véget nem érő vitákhoz jutunk, vagy egész egyszerűen nem tudjuk a megfelelő forrásokat arra a területre lehívni, ami egyébként a mai világnak az egyik legprosperálóbb ipari tevékenysége.

A törvényjavaslat másik célja az EU-s irányelvek szerinti adatvédelem, ez bizony a GDPR, ez elsősorban egy elvárt és technikailag megoldandó feladat, nevezetesen, hogy a benyújtott pályázatok kedvezményezettjeinek személyi adatait ki jogosult kezelni, az erre vonatkozó törvényi szabályokat értelemszerűen meg kell alkotni.

A törvényjavaslat 10. §-a pontosítja azokat a célokat, amelyekre az NKFI Alap terhére innovációs támogatás nyújtható, és azt, hogy a pályázatokra vonatkozóan mely rendelkezések az irányadóak. Ez megint csak egy fontos, ugyanakkor a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget nagymértékben elősegítő szabályozási forma. Rögzíti, hogy mi az NKFI Hivatal feladata, elnökének hatásköre, szól arról, hogy hogyan és miként kell értékelni a benyújtott pályázatot, szakértői csoportokat hogyan kell létrehozni, és arról is rendelkezik természetesen, hogy ezeket a szükségletekhez igazítottan kellő rugalmassággal kell kezelni, nyilván a megfelelő pénzügyi konstrukciók is hozzá vannak rendelve.

Én azt gondolom, hogy összességében ez a javaslat arra kiválóan alkalmas lesz, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén azokat a kedvező folyamatokat, amelyek egyébként elindultak, még nagyobb lendületbe tudják hozni, ennek következtében pedig a magyar gazdaság versenyképessége még jobban erősödhessen, és a magyar gazdaság exporttevékenysége és egyáltalán GDP-termelő képessége még nagyobb lehessen. Én bízom abban, hogy ez a törvényjavaslat, ez az előterjesztés széles körű támogatásra fog találni a parlament minden pártjánál.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai