Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megvallom, örömmel hallgattam a szószóló úr előadását, mert magam is egy speciális, de nemzeti szempontból is fontos kérdésben szeretnék szót kérni, szoros összefüggésben az előterjesztett törvénnyel, ugyanakkor még egyszer hangsúlyozom, egy olyan területet érintőleg, amely meggyőződésem szerint a nemzeti vagyonunkat is érinti. Földforgalomról van szó. Világos ugyanis, hogy ez idő szerint a földforgalmi törvény szabályozása szerint Magyarországon mintegy 4-5 százaléka a népességnek az, amely közvetlenül a földforgalmon belül föld vásárlására jogosult. Ez sem olyan egyszerű, mert a vásárlás előtt még történik egy közbeavatkozás, ami azt jelenti, hogy egy földbizottság, amelynek majd a jogi státuszára még szeretnék kitérni, hoz egy határozatot, amellyel szemben eddig fellebbezési lehetőség volt, majd ezt követő bírói útnak. Most azonban az a helyzet, hogy a fellebbezési lehetőség kimaradt, egyetértek igazságügyi miniszter asszonnyal, helyesen, mert ezzel egy lépést csak megtakarítunk, közvetlenül a bírói út következik.

Visszatérek azonban arra, hogy miért nem elégséges ez. Az a helyzet, hogy először próbáljuk meg tisztázni, hogy aki hozza ezt a határozatot, az milyen minőségben hozza. Alapvető kérdés ez. Nem államigazgatási szerv, ez kétségtelen, nem is köztestület, hanem egy köztestület által odadelegált tagok által hozott határozat. Minek minősül ez az államigazgatásban? Én nem tudtam eldönteni. Talán majd az Igazságügyi Minisztérium megpróbálja.

Meg kell mondanom, próbálkozott ezzel az Alkotmánybíróság is. Én ritkán bírálom az Alkotmánybíróságot, itt azonban egy kicsit az volt az érzésem, hogy magának az ügynek a lényegével nem voltak tisztában. A meghozott döntés jogszerű, tehát az Alkotmánybíróság ilyen értelemben nem támadható, azonban az a helyzet, hogy ennek egy mélyebb összefüggését, aspektusát egyáltalán nem vették figyelembe, pontosan azt a kérdést, hogy az a határozat, amelyet egy olyan testület hoz meg, amely testületnek egyébként a törvényi felhatalmazáson alapuló joga ez, de nem vitatható, hogy a jogállása magán a jogrendszeren belül bizonytalan, illetve ismeretlen, ezt előbb vagy utóbb el kell tudni dönteni. Ez az egyik kérdés.

A másik alapvető kérdés, ami miatt szót kértem, az magának ennek a döntésnek a sorsa. Ez a döntés ugyanis alapvetően befolyásolja azt, hogy ki és milyen módon szerezhet ma földet Magyarországon. Lehet, hogy ez most sokak számára nem tűnik összefüggőnek a törvénnyel, de ez a törvényből következik, és következésképpen szoros összefüggésben van vele, ezért erről nem lehet nem szólni.

A helyzet ugyanis a következő. Ma az a helyzet, hogy ha ez a döntés megszületik, és ez elkerül a bírósághoz, akkor a bíróság nem megváltoztatja az esetleg rossz, egyébként ki tudja, ki által hozott döntést, hanem hatályon kívül helyezheti. Önmagában az a jogi aktus, amely egy ilyen rendszeren belül hatályon kívül helyező döntést hoz, és nem megváltoztató döntést, álláspontom szerint a jogrendszerbe nem illeszthető, egészen egyszerűen nem illeszthető bele, ezért magát az egészet kell fölülbírálni.

És akkor eljutottam oda, talán ez se fogja önöket meglepni, polgári kisgazdaként nem tehetem meg, hogy ne szóljak arról, hogy miután nagyon bölcsen és nagyon helyesen hozzányúltak egy olyan jogterülethez, éspedig az igazságszolgáltatás jogterületéhez, ami nem egy egyszerű ügy, és amelyen belül a legjobb megoldásokat megtalálni, azt hiszem, az egész ország számára alapvető érdek, ma már fölül kellene bírálni, át kellene gondolni magát az egész földforgalmi rendszert. Ha a földforgalmi rendszeren belül olyan helyzet van, amely eldönthetetlen kérdéseket szül  itt az adott esetben erről van szó , abban az esetben meggyőződésem szerint a jogalkotónak van munkája. És ha a jogalkotónak van munkája, akkor ez elől nem kell kitérni.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az, amit eddig elmondtam, talán egy rövid összefoglalást igényel. Világosan kell látni, hogy ahhoz, hogy Magyarországon olyan földforgalom legyen, amely földforgalom a polgárok számára elérhető, és a polgárok számára nem jogbizonytalanságot jelent (Dr. Brenner Koloman: Tessék átülni ide!), az egy pontos jogi szabályozást igényel, és ezt a pontos jogi szabályozást, még egyszer mondanám, én most nem látom egyértelműnek. Ez az egyik tény, amit szeretnék leszögezni.

A másik, amit én nagyon fontosnak tartok, az ellenzék itt utalt erre többször, hogy amit mi itt ma tárgyalunk, ez nem egy klasszikus értelemben vett salátatörvény, ez egy tévedés. Ez a törvény koherensen összefüggő rendszeren belül fölsorolja mindazokat, amelyeket egy alapvető változtatásnál érintettek. Ami miatt erről csak szót kértem, és szólni is szeretnék, az az, hogy ebben azért egy segédeszközre lenne szükség, és ezt az IM felé mondom. Egy ilyen terjedelmű változtatásnál ahhoz, hogy ez a rendszer átlátható legyen, és a jogkövető polgárok számára is elérhető és érthető legyen, én jónak tartanám, hogyha egy olyan rendszert állítanának össze magukról a változtatásokról, ami a honlapon elérhető, és amin belül egy pontosabb tájékozódást lehet kapni. Ma, aki csak a jogszabályt olvassa végig, az a tájékozatlanság állapotába fog keveredni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Igen egyébként!) Én azt gondolom, tehát ezen föltétlenül érdemes lenne változtatni, és azt hiszem, ennek meg is van a technikai lehetősége, az internet világában ez ma már nem egy lehetetlen ügy.

Ha ezt megtesszük, akkor ez a jogszabály meggyőződésem szerint jól szolgálja azt az alapvető célt, amivel szintén egyetértek. Teljesen jó cél, és szükséges megvalósítani, hogy gyorsabb, a lehető legjogszerűbb és legpontosabb legyen az igazságszolgáltatás. Ez alapkérdés. Ehhez azonban az kell, hogy maga a rendszer úgy működjön, maga a rendszer olyan legyen, ahol nem jelentkeznek joghézagok. Ha tehát valahol olyat tapasztalatunk, amit én vélek fölfedezni abban, amit az előbb elmondtam, akkor ezt a jogrendszerbeli fogyatékosságot pótolni kell, azt gondolom, ezt a hiányt mindenképpen meg kell oldani.

Magát az előterjesztést egyébként az alapvető jó cél miatt támogatom. (Taps.)