Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.25.05:42:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 147. felszólalás
Felszólaló Móring József Attila (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  147  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az már korábban elhangzott, nemrégiben nagy jelentőségű törvényjavaslatot, a szakképzésről szóló T/7843. számú törvényjavaslatot tárgyalta, majd fogadta el az Országgyűlés. A törvény célja az volt, hogy a szakképzés egy folyamatosan, sőt egyre gyorsuló ütemben változó munkaerőpiac érdekeinek próbáljon megfelelni, a jövő globális kérdéseire a jelenben próbáljon választ adni. A szakképzés fejlesztése össztársadalmi érdek. A szakképzés hatékonysága, eredményessége pedig közvetve vagy közvetlenül minden magyar állampolgár életére alapvető hatással van. Nemzetközi példák igazolják, hogy a duális képzési forma hozzájárulhat a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez, éppen ezért ösztönöznünk kell, hogy minél több szakiskolai tanuló szerezzen érettségit, mert az ő munkaerőpiaci kilátásaik jobbak.

A kormányoldal három fontos célt állított a középpontba a szakképzés területén: kitűzni magunk elé a karrierlehetőség megteremtését, ideértve egy széles körű ösztöndíjrendszer és egy vonzó technikusképzés kialakítását; a modern tanulási és oktatási környezet létrehozását, ideértve a tanműhelyfejlesztést és a folyamatosan korszerűsített digitális oktatási tartalmakat; továbbá a naprakész oktatói tudás biztosítását. Kiemelten fontos célunk, hogy a fiatalok valódi és  hangsúlyozom  magyarországi karriercélt lássanak a szakképzésben. A gazdaság minőségi szakembereket keres, és azt csak egy minőségi, minden tekintetben vonzó szakképzés képes biztosítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzésről szóló törvény olyan jelentős fogalmi, jogállási, szervezeti változást jelent, hogy szükséges a jogszabályi környezet hozzáigazítása. Most erről a törvényjavaslatról vitázunk, és ez a javaslat ennek az igénynek tesz eleget mintegy 80 törvény módosításával.

Bár előttem szóló képviselőtársaim már elmondták a törvényjavaslat elsődleges célját, mindenképpen újra hangsúlyoznám, hogy a törvényjavaslat a szakképzés és felnőttképzés rendszerét érintő törvényi rendelkezéseknek az új szakképzésről szóló törvénynek megfelelő módosítása.

Ez az alábbiakban foglalható össze: a köznevelés egységes rendszerétől elszakadó, önálló szakképzési, szabályozási és intézményrendszer, intézményi struktúra megteremtése a kapcsolódó új feladatokkal és hatáskörökkel; a szakképzési rendszer központi irányításával összefüggő feladatok és hatáskörök megosztása a kormány és a kormány adott ágazatért felelős tagja között; a módosuló oktatási, képzési struktúrához igazodóan a tanulói jogviszony mellett a felnőttképzési jogviszony statuálása; duális képzőhelynél folyó szakirányú képzés, szakképzési munkaszerződés alapján történő folytatása; a törvényhez kapcsolódó adatszolgáltatási, adatkezelési rendszer bevezetése.

(18.10)

Ezek alapján jelentősebb törvényi szintű átalakításra a köznevelésről szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény tekintetében volt szükség.

Amit még mindenképpen kiemelnék, hogy a javaslat tartalmazza továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan meghatározott adómentességek körének módosítását, mivel a vonatkozó törvény keretein belül a tanulók, illetve a képzésben részt vevők számára biztosítható ösztöndíjak, juttatások és támogatások rendszere jelentős átalakításon ment keresztül. Ennek megfelelően adómentessé válik a személyi jövedelemadó tekintetében a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett egyszeri pályakezdési juttatás, a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott és a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett támogatás, a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő személyeknek a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, továbbá a Klebelsberg képzési ösztöndíj.

A számos módosítás között utolsóként még a családok támogatásáról szóló törvény módosítását emelném ki. A javaslat kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot a köznevelési rendszertől elváló szakképzési rendszerben tanulókra, és az ehhez szükséges adattovábbítás törvényi szabályait is meghatározza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP-frakció a benyújtott törvényjavaslatot az új szakképzési törvényhez hasonlóan támogatni fogja, és erre kérem önöket is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  147  Következő    Ülésnap adatai