Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.02:00:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 13. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:46


Felszólalások:  Előző  13  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ilyen összetett javaslatnak nyilván van számos pozitív és előremutató eleme  erre többen utaltak már , azonban egy ilyen javaslat mint konstrukció, ennyire sok területet érintő javaslatok esetén nyilván nagyon nehéz dolga van egy-egy ellenzéki képviselőnek.Én tegnap egy javaslat kapcsán, igazán nem az elviccelés szándékával, de már-már azt mondtam, hogy akár egy apróhirdetés-szöveget is lehetett volna a végében hozzátenni. Nyilván ez a javaslat természetesen témájában összefüggő dolgokat is érint zömmel, és nagyon sok támogatható dolog van benne  mint ahogy elhangzott , nagyon sok koherenciazavart hárít el, és nagyon sok olyan kérdést is szabályoz, amely jó ideje várat magára, és természetesen a pozitív elemeit sok kormánypárti képviselő előttem már elmondta, én nem ezekre utalnék elsősorban, hanem inkább néhány kérdőjeles pontra mutatnék rá.

A miniszer asszony felhozott egy ügyet a vezérszónoklatában, amelyet hadd támogassak innen most, hiszen a bírák bérrendezéséről beszélt, ami nagyon hosszú ideje várat magára. Látni kell majd a konkrétumot, hogy mi jön be az Igazságügyi bizottság elé, mi kerül az asztalra; természetesen ez a konkrét ügy támogatható.

(9.50)

Hadd tegyek fel majd egy kérdést, hogy természetesen ez az igazságügyi alkalmazottakat hogyan érinti  vagy csak konkrétan a bírákat? Jó lenne ezt majd látni. Azt remélem, hogy minél szélesebb körű ez a béremelési javaslat.

Hadd tegyem az asztalra, hogy természetesen az, hogy ez egy bizottsági módosítóval jön be utána, azt is jelenti, hogy ha a javaslat más részeivel szemben fenntartásai vannak egy-egy frakciónak vagy egy-egy képviselőnek, akkor, ha jól értem, nem lesz módjában differenciálni a végén a szavazatát. Nagyon sok ilyet tapasztalhattunk már, hogy egy-egy salátatörvényben vagy átfogó módosításban vannak támogatható elemek, akár egy bérrendezés, akár egy, az állampolgárokat pozitívan érintő javaslat, más pontjai pedig egy-egy javaslatnak problémásak. Nehéz így felelős döntést hozni, azt kell hogy mondjam, tehát talán szerencsésebb lenne egy önálló javaslatban behozni a bírák bérrendezésének a kérdését. Azt javaslom, ezt fontolják meg tehát, hogy ne egy igazságügyi bizottsági módosító legyen, hanem legyen egy önálló javaslat. Szerintem teljes körű konszenzust lehet egy ilyen javaslat köré teremteni a Házban.

Most a pozitív dolgok mellett néhány kérdőjelet hadd fogalmazzak meg; nyilván elsősorban a hozzászólásom ezekre a kérdésekre vonatkozik, fontolják meg az észrevételeket tehát. Magyarország Kormánya elállt a közigazgatási bíróságok koncepciójától, de úgy látni, hogy továbbra is célkitűzés maradt a bíróságok feletti politikai kontroll megvalósítása. Ennek a jelen törvényjavaslat is egy ékes bizonyítéka, erről kevés szó esett eddig, amely elsősorban nem a járási hivatalok eljárásával kapcsolatos, hanem nyilván a kérdőjelek tekintetében a bírói működés jelentős átszervezését érinti.

A kormány javaslata ugyanis megteremti annak lehetőségét, hogy az alkotmánybírók bíróvá történő kinevezésüket kérjék. Ebben az esetben a köztársasági elnök az érintettet a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre egyenesen a Kúria bírójává nevezi ki, ezáltal a Kúriára elvileg olyan bírák kerülhetnek, akik akár bírói gyakorlattal sem rendelkeznek. Ez a rendelkezés nyilván nem elfogadható, a Kúria bírói nyilván nem politikusok, nem politikai, hanem bírói feladatokat látnak el, előmeneteli rendszerük is tisztán szakmai jellegű. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság megválasztása alapvetően az Országgyűlés politikai döntése; nyilván az elmúlt évekből ismerjük ezt a gyakorlatot, ebbe az ellenzéket nem vonták be.

Az alkotmánybírók jelölése és megválasztása során semmi sem garantálja tehát ezt a fajta konszenzust, nem garantálja semmi, hogy egy-egy ilyen tag ne a kormány saját döntésén alapuló tag legyen, így minden lehetőség adott a testület átpolitizált jellegű működésére. Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a Kúria bíróit ilyen döntés alapján megválasztott személyekkel töltsék fel, ráadásul a javaslat nem vár el szolgálati időt sem, így akár egyévnyi alkotmánybírói szolgálat után is a Kúria bírójává válhat egy politikai döntéssel megválasztott személy.

A javaslat értelmében a Kúria döntései kötelezőek lennének az alsóbb szintű bíróságok számára. Itt egy kérdőjel lehet, hogy ez szűkíti a bírók mozgásterét, hiszen egy olyan bírói fórum döntései lesznek akkor innentől kötelezőek, amelyek az előbb említett kérdőjeleket a személyi összetétel kapcsán felvetik.

Nem ez az egyetlen probléma, amit még szóvá szeretnék tenni, az indítvány ugyanis meg kívánja teremteni annak lehetőség, hogy alapjog sérelme miatt alkotmányjogi panasz benyújtásával a közhatalmat gyakorló szervek is élhessenek. Ez a gondolat teljességgel ellentétes az alapjogvédelem rendszerével, és visszaélésekre ad lehetőséget. Az alapjogok védelme és általában az alapjogi gondolkodás azért született meg, hogy a közhatalommal szemben védje az állampolgárokat már az alapjogok elsőgenerációs megjelenésekor is. Ezen jogok az ember emberi mivoltához kötődnek, morális gyökerűek, és az emberi léthez kapcsolódnak, attól alapvetően nem elválasztható jogi konstrukciók. Az alapjogi jogviszony jogosultja az ember, kötelezettje pedig az állam vagy a közhatalmat gyakorló szerv. Az alapjogi rendszerben ab ovo kizárt, hogy a közhatalmi szervek alapjogokra hivatkozzanak.

Jelen javaslat azonban mégis ezt kívánja tenni, ez pedig azzal jár, hogy az állam a közhatalmat gyakorló szervein keresztül alapvető emberi jogokra hivatkozással saját magát fogja védeni az állampolgárokkal szemben. Ez azért hibás és átgondolatlan, mivel az alapjogok védelmi rendszere ismeri az intézményvédelmi kötelezettség fogalmát, miszerint az intézményvédelmi kötelezettség az államra azt a kötelezettséget rója, hogy ne csak passzív maradjon az alapjogot gyakorlók irányába, hanem hogy kifejezetten segítse az alapvető emberi jogok érvényesülését.

Tehát az államnak az a feladata, hogy biztosítsa a tisztességes eljárásban részesülés jogát függetlenül attól, hogy az állampolgár hatósági vagy bírósági eljárásban vesz részt. Amennyiben ez nem teljesül, akkor az állam maga mulasztja el feladatainak teljesítését, ami önmagában alapjogi igényt jelent az eljárásban részt vevők számára.

Ezzel szemben az indítvány azt kívánja megteremteni, hogy a tisztességes eljárás feltételeinek hiányában is az állam fordulhasson alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Ez akár magyar állampolgárokkal szembeni döntést is eredményezhet, holott maga az állam mint közhatalmi szerv volt az, aki a tisztességes eljárás feltételeit adott esetben nem biztosította. Most egy konkrét példával élve: képzeljük el, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Alkotmánybírósághoz fordul, miután egy feltételezett adóssal szemben pert vesztett, majd az a bírósági eljárást megismételtetheti akkor is, ha adott esetben a NAV maga volt az, aki nem tett semmit a tisztességes eljárás körülményeinek biztosítása érdekében.

Így tehát a jelen javaslat lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok számára szőtt védőhálót az állam éppen ellenük használhassa. Ez pedig azért is felháborító, mert éppen ez a kormány volt az, amelyik elvette az állampolgároktól annak lehetőségét, hogy bármikor az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, néhány évvel később ezek szerint pedig ezt a közhatalmi szerveknek megengedné. A kormánynak tehát fontosabb, hogy az állam jogvitát nyerhessen, mint az, hogy a magyar állampolgár a jogai sérelme esetén védelmet kapjon.

Másrészről a javaslat meg kívánja szüntetni a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat. Ez egy hatalmas pálfordulás nyilván a kormány részéről: néhány hónapja még a különálló közigazgatási bíráskodást erőltették. A jelen javaslattal világossá vált, hogy az átalakítás célja és elsődleges oka nem az, hogy egy új, professzionális közigazgatási bíráskodási rendszer jöjjön létre. A kormány egyszerűen nincs megelégedve a jelenlegi közigazgatási bírósági rendszerrel, vélhetően azért, mert az túl sokszor dönt ellenük, ezért döntött azok megszüntetése mellett.

Az átalakítás vesztesei a munkaügyi bíróságok. A munkajog nyilván egy komplex, speciális jogterület, amely különleges szakértelmet igényel. Alapelveiben, jellegét tekintve is eltér az alapvetően mellérendelt személyek közötti viszonyokat szabályozó polgári kötelmi jogi szabályoktól, hiszen a munkajogban alapvetően hatalmi túlsúlyban van a munkáltató. Éppen ezért nem mindegy, hogy egy munkaügyi szakjogász jár el bíróként vagy egy gazdasági jogban járatos bíró. A különálló munkaügyi bíróságok megszüntetése tehát csökkenti a munkavállalók védelmét azáltal, hogy potenciálisan rontja azt a szakmai színvonalat, amely a munkaügyi jogviták eldöntésében jelen van.

Alapvetően tehát az észrevételeimet három csoportra osztottam. Nyilván a javaslat jelentős részben olyan koherenciazavarokat hárít el, illetve tisztáz bizonyos kérdéseket, amelyek óriási terjedelműek, de természetesen nagyon sok minden ebből támogatható. Néhány ponton a kritikai észrevételeimet elmondtam, én kérem ezeknek a megfontolását; nyilván ezeket majd végiggondolja a tárca. Harmadikként pedig: végiggondolva itt a konkrét, vezérszónoklatban elhangzott javaslatot, az a kérésem lenne, hogy egy külön javaslatban kezeljük a bírák bérrendezését, ha erre lehetőség van. Ez azért volna fontos, mert akkor megfontoltabb döntést hozhatna az egész javaslatot érintően minden országgyűlési képviselő, és nem lennénk egy politikai játszma részesei, hogy aki, mondjuk, valamilyen fenntartásokkal rendelkezik a javaslat egyes részeit érintően, az kénytelen adott esetben nem támogatni a bírák bérrendezését, pedig azt gondolom, hogy a bírák bérrendezésében teljes körű politikai konszenzus van a Házban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki sorokban.)




Felszólalások:  Előző  13  Következő    Ülésnap adatai