Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.13:15:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 107. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:43


Felszólalások:  Előző  107  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Minden olyan javaslat és intézkedés vállalható és támogatható, amely a családok helyzetét javítja. Azt hiszem, hogy ebben nincs vita a parlament patkójának két oldala között. Aki gyermeket nevel vagy beteg gyermeket gondoz, azokat a családokat, azokat az embereket támogatni kell, és ez így rendben van. Mellé kell rendelni az erőforrásokat a költségvetés oldaláról, és a humán erőforrásokat, hogy legyenek szakemberek, akik ezeket a munkákat, tevékenységeket elvégzik. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy hangot kell adni annak, hogy ezeket az intézkedéseket én nem tartom elegendőnek, sem a munkajogi, sem a szociális, sem a gyermekvédelmi területet érintő módosításokat.

Egy kicsit Z. Kárpát képviselő úrhoz is kapcsolódva tudom mondani, hogy értjük, ami pozitívum, azt el kell ismerni. Egyébiránt csak megjegyzem, hogy a kezdet kezdetén egy csomó mindenre mi felhívtuk a figyelmet, hogy milyen hiányosságai vannak az eredeti törvénynek, de hál’ istennek, azért a tárca belátta, hogy itt jó néhány dologhoz hozzá kell nyúlni, de közel sem teljes az a kép, amelyek kapcsán ki lehetett volna küszöbölni azokat az anomáliákat, amelyek fennállnak.

Nekem borzasztó nagy hiányérzetem van itt a szociális dolgozók bérrendezését illetően, hiszen ebbe a nagy csomagba ez is beletartozik, ahol ugyan rendelkezik arról az előterjesztés, hogy a jubileumi jutalom kiszámításánál a bérkiegészítést figyelembe tudják venni, de kérdem akkor, hogy miért csak a jubileumi jutalom elszámolásánál veszik figyelembe ezt a pénzbeli juttatást, miért nem minden más egyéb kedvezmény megítélésénél.

A gyermekvédelmi rendszer működőképességét garantáló erőforrások, az informatikai bevezetések, amelyekről államtitkár úr beszélt, üdvözlendők, támogatandók, nincs is igazából ellenük kifogása az embernek.

Továbbá itt vannak az idősellátást érintő intézkedések. Én nem érzem azt, hogy az állam kellő felelősséget vállalna a szociálisan rászoruló idős embertársaink gondozásában, ápolásában. Csak megjegyzem, hogy közel 30 ezer ember áll sorba, mert várólista nemcsak az egészségügyben van, hanem a szociális ellátórendszerben is és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is. A bentlakásos idősotthonokba sorba állók száma 24-30 ezer fő között szokott ingadozni. Igaz, a hozzáértők, illetve a területen dolgozó szakemberek meg elmondják azt is, hogy csak azért ilyen kevés, mert időközben nagyon sokan meghalnak, és soha nem kerül rájuk a sor.

Példának okáért van olyan hiányérzetem is, amelyet jó lett volna akár ebbe a csomagba beemelni. Itt van az Alkotmánybíróság intézkedése a rokkantakat illetően. Pont jubileum van, kedves képviselőtársaim: egy évvel ezelőtt fogadta el vagy hozta meg az Alkotmánybíróság azt a határozatot, amely szerint rendezni kellett volna  éppen a kormány hibájából a károsultakkal szemben fellépő kormányzati intézkedések kiküszöbölésére  a törvényjavaslatot.

(16.30)

Az Alkotmánybíróság március 31-ig adott határidőt, és a kormány eleddig nem nyújtotta be az Országgyűlés elé azokat a rendelkezéseket, tervezeteket, amelyek korrigálnák a kormányzati hibát.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló ’93. évi III. törvény kapcsán ugyan itt úgy fogalmaznak, benne van az indokolásban, hogy új típusú ellátás azoknak az idős embereknek kínál majd megoldást és hosszú távon biztosított gondoskodást, akik szolgáltatási költségviselés vállalásával szeretnék biztosítani a jelenlegi vagy a későbbi életszakaszban fellépő gondozási szükségletüket. Említette államtitkár úr, hogy itt az újonnan belépőket fogja ez érinteni, és nem a régebbieket.

Kitérnek arra, hogy az intézményi jogviszony létrejöttekor megkötendő megállapodásban szükséges meghatározni a szolgáltatási díjat, illetve szolgáltatásonként tételesen ezeket a díjakat. Itt a javaslat arról szól, hogy a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző infláció kétszeresénél magasabb térítési díjat vagy szolgáltatási díjat nem lehet szedni. Én megkockáztatom, államtitkár úr, hogy nem a kétszeresét, hanem amilyen a januári nyugdíjemelés volt, annál magasabb térítési díjat, illetve szolgáltatási díjat ne lehessen kivetni a bentlakó, ellátásra szoruló idős emberekre.

Egyébiránt tudomásom szerint van is ilyen kezdeményezése az országos Nyugdíjas Parlamentnek az Országos Választási Bizottság előtt, egy népszavazási kérelem benyújtásával tettek erre javaslatot. Én azt gondolom, hogy ez lenne a korrekt, mert ha egy évben csak 2,7 vagy 2,8 százalékos nyugdíjemelés van, akkor egy intézményben lévő embernek ne az infláció kétszeresét is elérő díjtételt határozzanak meg, hanem csak annyival lehessen emelni az ő térítési díját, mint amennyi a nyugdíjemelés mértéke volt  természetesen százalékos arányban értettem.

A fentieken túl felhatalmazást kap a kormány a bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegére  erre céloztam az elején a mondandómnak vagy a bevezetőben  és a beszámítandó pótlékok meghatározásánál. Ez utóbbira az indokolás szerint azért van szükség, mert azt akarják, hogy a jubileumi jutalom alapjául szolgáló intézményben beszámítsák a szociális ágazati összevont bérpótlékot is. Ezt én értem, és eddig rendben is van. De miért csak a jutalomnál veszik figyelembe ezt a bérpótlékot?

Kedves Képviselőtársaim! Kell, hogy egypár mondatot szóljak róla, szintén idekapcsolódott ebbe a csomagba, mármint a családvédelmi akciótervvel összefüggő csomagba; mivel az államtitkárok is kettévették, és Bodó államtitkár úr inkább a munkajogi részével foglalkozott, engedjék meg, hogy néhány mondat erejéig ide is kitérjek.

12 törvény módosításán keresztül érinti ez a csomag a munka világát. Általánosságban elmondható, hogy a törvényjavaslat a nagyszülői gyermekgondozási díj, valamint a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségének megteremtését vezeti végig az ágazati törvényeken, továbbá több olyan pontot is tartalmaz a javaslat, amely a munkavállalókra nézve pozitív hatású, ezt el kell ismerni; ugyanakkor számos olyan módosítást is, amelyek létjogosultsága szerintem megkérdőjelezhető.

Az előbbi megállapításon túlmenően a munkaügyi ellenőrzésről, illetve a munkavédelemről szóló törvényekben a kormány jelentős mértékkel megemeli a jogsértések esetén kiszabható bírságok összegét. A jelenlegi munkavédelmi bírság összege 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet, amit most felemelnek, 100 ezer forinttól 20 millió forintig. A bírság összege legutóbb, úgy emlékszem, 2004-ben vagy 2005-ben változott, ami azt jelenti, hogy közel 15 éve változatlan. Ebből adódóan a bírság összegének önmagában a jogsértések tekintetében már nem volt kellő visszatartó ereje.

Mi ezt ebben az évben is tapasztaltuk, amikor a Hankooknál jártunk képviselőtársaimmal, ott egyértelműen azt mondták nekünk még a területet felügyelő államigazgatási szakemberek is, hogy a képükbe nevetnek vagy röhögnek, mert szinte nem volt olyan munkaügyi vagy munkajogi ellenőrzés, balesetvédelmi ellenőrzés, amikor valamilyen bírságot ki ne szabtak volna a Hankookra, de a jogszabályok kijátszásával sokkal nagyobb nyereséget, profitot érnek el, mint amilyen büntetést kiszabnak rájuk. Ezért mosolyogva befizetik a büntetéseket, és szinte minden marad a régiben.

Az a rendelkezés  a továbbiakban folytatom  sem egyértelműen kedvező tartalmú a közfoglalkoztatottakra nézve  most áttérek a közfoglalkoztatottakra , hogy ha álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítása alatt határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a fennmaradó juttatást csak akkor kell egy összegben kifizetni, ha az új munkaviszony nem minősül közfoglalkoztatási jogviszonynak.

Itt az Mt. módosítása is egyfajta önbeismerő vallomásnak tekinthető véleményem szerint. Kiegészül egy olyan rendelkezéssel, amely megtiltja a munkavállaló azon indokkal történő elbocsátását, hogy nem egyezett bele a magasabb óraszámú beosztás szerinti munkaidő alkalmazásába. Ez a rabszolgatörvény munkavállalókra nézve negatív következményeinek a csökkentését is jelentheti. Ez a módosítás a rabszolgatörvény egyéves évfordulóján, azt gondolom, hogy különös figyelmet kell hogy érdemeljen.

A Bérgarancia Alapot érintő változás pozitív tartalmú a kölcsönzött és diákszövetkezetek munkavállalóira nézve. A módosítás értelmében, ha a kölcsönző, illetve az iskolaszövetkezet nem tud eleget tenni a bérfizetési kötelezettségének, úgy az alaphoz benyújtott munkáltatói igény elbírálását követő ötödik napon belül megtörténik az érintettek részére.

Hangsúlyozni szeretném, hogy az MSZP üdvözli a kormány azon törekvését, hogy a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések terén a munkavállalók érdekében tesz kísérletet az évről évre emelkedő munkahelyi balesetek visszaszorítására, hangsúlyozom, hogy ezt a legmesszebbmenőkig tudom üdvözölni, ugyanakkor nem világos, hogy még mindig miért ad a munkáltatók számára újabb kiskapukat az ellenőrzések alóli kibújásra.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az ellenzéki sorokból.)




Felszólalások:  Előző  107  Következő    Ülésnap adatai