Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/10314. irományszámú, az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat több lényeges pontot tartalmaz, melyekről vezérszónoki felszólalásomban szeretnék néhány rövid gondolatot elmondani.Ahogy azt az imént az államtitkár úr expozéjában is hallhattuk, a javaslat főbb elemei a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése és az azzal összefüggő törvények módosítása, a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítése, valamint a hitelintézetek különadójának szabályozása.

Tisztelt Ház! A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése nem új keletű dolog Magyarországon, hiszen már az elmúlt években ütemezetten, több lépcsőben is sor került ilyen jellegű adócsökkentési intézkedések foganatosítására a kormány döntéseinek értelmében. Ha visszaemlékezünk, 2016-ban még 27 százalék volt ennek az adófajtának a mértéke.

(9.10)

A mostani törvényjavaslat elfogadásával pedig 15,5 százalékra tovább csökkenhet ez az adóteher. A csökkentés 2020. július 1-jétől léphet életbe, és így már összességében az előbb említett, 2016-ban még 27 százalékos adókulcs mintegy 11,5 százalékkal lehet alacsonyabb, az elmúlt időszak adócsökkentő kormányzati politikájának köszönhetően. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésére ugyanis az elmúlt években, ahogy az előbb említettem, fokozatosan és ütemezetten került sor, amely elsősorban a hazai gazdaság versenyképességének javulását és az adóterhek mérséklését hivatott elősegíteni.

Ahogy azt az előbb államtitkár úrtól már hallottuk, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának 2016. november 24-én megkötött megállapodása értelmében a szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. január 1-jétől 27 százalékról első lépésben 22 százalékra csökkent, 2018. január 1-jétől 19,5 százalékra tovább mérséklődött. A tavalyi év során az eredeti megállapodásban foglaltaknak megfelelően tovább csökkent az adó mértéke, így tavaly július 1-jétől 17,5 százalékos mértékűre módosult.

Az imént említett megállapodásban foglaltak szerint az adó mértékének következő csökkentésére ez év őszén, vagyis 2020 októberében került volna sor, azonban a kormány pontosan a kialakult járványügyi helyzet és annak a gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kezdeményezi a szociális hozzájárulási adó csökkentése következő ütemének előrehozását, és így újabb adócsökkentés 2020. július 1-jétől történő megvalósítását. Ezzel a lépéssel tehát, ahogy az előbb említettem, ez év második felének első napjától, 2020. július 1-jétől újabb 2 százalékkal, 17,5-ről 15,5-re csökken az adó mértéke.

A javaslat tartalmazza továbbá a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben a kisvállalati adó kulcsának csökkentését is, illetve a személyi jövedelemadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályainak pontosítását is egyaránt.

Az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is. Így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 15,5 százalékos teljes kedvezményt vehetnek igénybe a minimálbér erejéig, egyes kedvezmények esetében akár magasabb plafonig is, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében az adó mértékének 50 százalékával megállapított kedvezményt érvényesíthetnek a minimálbér erejéig, vagyis ez utóbbi esetben az adókötelezettség csupán 7,75 százalékos lesz.

A kisadózó vállalkozások tételes adójára, vagyis az úgynevezett katára vonatkozó szabályok módosulása tekintetében elmondható, hogy változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások  akár például gyed vagy táppénz  esetében az alap megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 98 100 forintról 102 ezer forintra, míg a magasabb mértékű, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik az előbb említett ellátási alap mértéke.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, úgynevezett ekho szabályai is módosulnak. A kifizetőt terhelő ekho 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, a kivánál pedig az adó mértéke 12 százalékról 1 százalékponttal, 11 százalékra mérséklődik 2021. január 1-jétől.

Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetek különadóját illetően elmondható, hogy a járványügyi védekezéshez szükséges források biztosítása érdekében rendeleti szinten egy új, egyszeri kötelezettség került kivetésre a hitelintézetekre, a hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója elnevezéssel. Az adónem a pénzügyi szervezetek különadója adóalapjának 50 milliárd forintot meghaladó részére a 2020. adóévre fizetendő. A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójának mértéke 0,19 százalékos kulccsal került meghatározásra, amely mellett a várható bevétel összege körülbelül 55 milliárd forint körül alakulhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezen intézkedések, illetve a már általam is említett gazdaságvédelmi akcióterv nagymértékben hozzájárulnak a koronavírus-járvány elleni védekezés hatékonyságához, valamint a járvány okozta gazdasági visszaesés mérsékléséhez egyaránt.

A kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés költségvetési fedezetének megteremtése érdekében létrehozta egyébként a járvány elleni védekezési alapot, és ennek az alapnak a bevételeinek illetve forrásainak biztosítása kiemelt érdek a járványügyi helyzettel kapcsolatos védekezés hatékony lépéseinek tekintetében.

Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány megjelenése óta a kormány az operatív törzzsel és a kialakított akciócsoportokkal együttműködve már számos döntést hozott a járvány elleni hatékony védekezés és a magyar emberek egészségének védelme érdekében. A járványnak, mint az ismeretes, nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is vannak, melyek a világ nemzetgazdaságaiban és így Magyarországon is egyaránt érzékelhetők.

A kormány a gazdasági visszaesés mérséklése érdekében számos fontos döntést hozott már, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság eddig elért eredményeinek megőrzéséhez. Többek között a kormány által kidolgozott, előbb említett gazdaságvédelmi akcióterv legfontosabb célja a munkahelyek megőrzése, vagyis az, hogy legalább annyi munkahelyet sikerüljön teremteni Magyarországon, amennyi a koronavírus-járvány következtében megszűnik. Ennek értelmében rövidített munkavégzés esetén a kormány átvállalja a munkaadóktól a bérköltségek 70 százalékát, emellett a mérnöki és K+F munkakörben dolgozók számára további 40 százalékos bértámogatást nyújt három hónapig.

További lényeges intézkedés, hogy a munkahelyteremtés érdekében beruházások kerülnek támogatásra mintegy 450 milliárd forint értékben. A gazdaságvédelmi akcióterv további eleme, hogy a vállalatok finanszírozása érdekében kamat- és garanciatámogatott hitelek kerülnek biztosításra a magyar vállalkozásoknak, összességében több mint 2000 milliárd forint értékben. A gazdaságvédelmi döntések között szerepelnek adócsökkentések és hiteltörlesztési moratórium is, amelyek a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt, azt gondolom, segítséget nyújthatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előttünk fekvő törvényjavaslat címében olvasható, a javaslat elfogadása a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében mindenképpen szükséges, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan, pártbéli hovatartozástól függetlenül támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)