Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Bízom benne, hogy e törvényjavaslat vitája jóval rövidebb lesz, mint az előző; alapozom ezt a bizalmamat arra, hogy ha az előzőben megfogalmazott ellenzéki bírálatoknak elvi alapja volt, akkor ennél a javaslatnál ilyen nem lehet. Mondhatnám azt is, hogy ez az intézkedés tökéletes példája egy nemzeti patrióta gazdaságpolitikának. Azt is lehetne mondani, hogy ez akkor is egy jó intézkedés lenne, ha nem egy válsághelyzetben kellene ezt az intézkedést meghozni, ebben az esetben viszont az lenne a bűn, ha nem hoznánk ilyen intézkedést.

Ahogy itt elhangzott az államtitkár úr beszámolójában is, gyakorlatilag nem egy új adóról van klasszikusan szó, hanem egy jól bevált és bizonyított intézkedésről, ami többek között a 2010 és 2012 közötti időszakban jelentősen hozzájárult az akkori gazdasági bajokból való talpra álláshoz.

Nem árulok el titkot, hogy a Fidesz-frakció részéről támogatjuk a javaslatot, és csak néhány dolgot szeretnék itt kiemelni, hogy ezt miért is tesszük meg.

(12.00)

Talán az egyik legfontosabb, hogy az adóra vonatkozólag ez nem egy fűnyíróelv alapján kivetett adó, hanem egy sebészi pontossággal megállapított adó, amelynek a legfőbb értéke az, hogy alapvetően a multinacionális cégekre terheli a befizetést. Kiemelten fontos azt megemlítenünk, hogy ezáltal védi és segíti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. Ahogy itt elhangzott, a 2018-19-es számok alapján, vagy arra visszavetítve ezt az új adót, a hazai kis- és középvállalkozások egyáltalán nem, vagy minimális terhelést kapnak ezen adó által. De nem részletezném azt a válsághelyzetet, amelyben ma az egész világ és Magyarország is van, és pontosan ezek a források, amelyek ebből az intézkedésből várhatók, segíteni fogják a gazdaság újjáépítését.

Fontos elmondani azt, hogy ezen adó legnagyobb része gyakorlatilag egy extraprofitot számol föl. Gyakorlatilag, ha megnézzük a hat legnagyobb adózónak ezen új intézkedés által fizetendő összegeit, akkor nincs másról szó, mint hogy például a 2018-ban ezen adó által leginkább érintett hat vállalkozás 63 milliárd forintot fizetett ki osztalékként Magyarországról. Tehát az adó tervezett mértéke az idei évben, ami nem teljes év, körülbelül 35-37 milliárd forint körül van, a teljes évre vonatkozólag, a 2021-es időszakra ez körülbelül 50 milliárd fölötti értéket jelent.

Ha megnézzük az adót, itt csak a hat legnagyobb adózó érintett, aki, még egyszer, 2018-ban 63 milliárd forintot vitt ki teljesen tisztán az országból. Tehát itt látható, és ez válasz is arra a sajtóban már megjelent esetleges kritikákra, hogy ez az intézkedés munkahelyeket veszélyeztetne, vagy áremelkedést hozhatna. Itt nincs másról szó, mint hogy ezen intézkedés keretében a hazai, a Magyarországon működő nemzetközi multiláncok nem fognak tudni ennyi pénzt hazautalni, hanem a profitjuk egy jelentős részét visszaforgatjuk a magyar gazdaság újjáépítésébe.

Aki azt állítja, hogy ezen intézkedés munkahelyeket veszélyeztet vagy áremelkedést okoz, az csak abban az esetben lenne igaz, ha ezek a cégek nem volnának hajlandók lemondani az extraprofitjukról, hiszen az extraprofitjuk már 2018-ban is jóval magasabb volt, mint ennek az adónak a mértéke, és azt tartanák szem előtt, semmint azt, hogy egyébként újjáépítsük a gazdaságot.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hogy miért is igazságos ez az adó? Ha a szektorális jellegét nézzük az adónak, ez a kiskereskedelmet érinti. Ha van a mostani gazdasági válságnak, világválságnak olyan szektora, amelyet a legkevésbé vagy egyáltalán nem érint ez a krízishelyzet, az épp a kiskereskedelem, vagy a kiskereskedelemnek az a része  egyébként itt a napi fogyasztási cikket forgalmazó üzletekre gondolok , aki ezen adó mértékének a legnagyobb befizetője. Tehát 80-90 százalékban a kiskereskedelmi, napi fogyasztási cikket forgalmazó multinacionális vállalatok fizetik meg ezt az adót, és ahogy látjuk, még akár épp a mai nap megjelent forgalmi adatok alapján, ez a szektor az  szerencsére, teszem hozzá , amelyik nem szenvedett el komolyabb visszaesést a válság legnehezebb hónapjaiban sem.

Miért is jó ez a javaslat? Azért, és ez is elhangzott államtitkár úr beszámolójában, hogy ez kiállta az Európai Unió nem túl gyenge próbáját, hiszen megtámadták  gyakorlatilag itt az adó mértéke egyezik a 2010-12 közötti adó mértékével , akik itt a profitjukat féltették, és ezt az intézkedést, ahogy Magyarországon, úgy Lengyelországban is megtámadták az európai szervek előtt. Az Európai Unió malmai, ha lassan is őrölnek, de döntöttek, talán idén márciusban született meg a végső bírósági döntés, hogy a magyar, illetve a korábbi lengyel intézkedés nem Európai Unió-ellenes. Tehát ebből következőleg, most nem csak azt akarnám mondani, hogy azért van bizalom az európai intézményekben is, hiszen ha hosszú küzdelem után is, de sikerült egy szuverenista intézkedést átverni az Európai Unión, tehát van remény, de itt azt emelném ki igazából, hogy ezen intézkedés ebből a szempontból már kiállta az Európai Unió próbáját is. Tehát minden esélyünk megvan arra, hogy ezt stabilan be lehet építeni a magyar adórendszerbe, és lehet rá számítani a válság kezelésében.

Ahogy itt elhangzott, azért is illeszkedik, és támogatni fogja a Fidesz-frakció a javaslatot, mert a fogyasztási típusú adókat terheli a munka típusú adók helyett, tehát illeszkedik a kormányzat 2010-20 közötti gazdaságpolitikájába, és akkor nem sorolnám föl az összes érvet a mellett, hogy miért is tudjuk támogatni ebben a válságos helyzetben ennek az új intézkedésnek a bevezetését. Bízom benne, hogy a többi parlamenti frakció is hasonló módon támogatni fogja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)