Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.11:02:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2020.05.07.), 34. felszólalás
Felszólaló Izer Norbert
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 14:48


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Meglehetősen hosszúra nyúlt a vita, és eléggé távol is kanyarodtunk a csomag igazi tartalmától, de örülök, hogy felvetődött számos kérdés. Megpróbálok reagálni rájuk úgy, abban az időrendi sorrendben, ahogy felmerültek, viszont nagyon sok téma több képviselő által is felvetésre került, úgyhogy ezeket megpróbálom összefoglalni.Először is, szeretném megköszönni a támogató hozzászólásokat. Úgy éreztem, hogy az elején azért ebben volt talán konszenzus, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat számos eleme pozitív, és minden párt képviselői támogatni tudják. Aztán egypár elem ki lett belőle választva, ami elég éles kritikákat kapott, ezekre szeretnék reagálni, amelyek szakmai tartalmúak.

Először Potocskáné kérdésére reagálnék. Úgy vetült fel a kérdés, hogy a VKF-megállapodás előre lett hozva, nem egy nagy érdem. Illetve ugyanerről Varju képviselő úr is úgy fogalmazott, hogy szemfényvesztés ez a szochocsökkentés, és hogy nem érdem az, hogy betartjuk ezt a megállapodást. Én határozottan szeretném azt jelezni, hogy ez egy óriási érdem, tehát egy ilyen válsághelyzetben és vírushelyzetben egy megállapodás betartása óriási érdem, és nem is csak a megállapodás betartásáról van szó, annál jóval többről van szó.

Ha megnézzük a megállapodás tartalmát, az mindig egy feltételhez kötötte a kulcsnak a csökkentését, ami egy 6 százalékos reálbér-emelkedést vázolt fel. Ha ezt el tudta érni a gazdaság, tehát egy bérdinamika volt a gazdaságban, egy 6 százalékos reálbér-emelkedés, akkor tudott megvalósulni a szochocsökkentés. Tehát egy kiszámítható, felelős és fenntartható adócsökkentés van ebben a megállapodásban.

Ezeket a kormány eddig szó szerint betartotta, tehát mindig, amikor az első adandó alkalommal ez a lehetőség megnyílt, akkor megtörtént ez az adócsökkentés. Most ennek a feltételnek a vizsgálata nem történt meg. Elhangzott, hogy október 1-jétől számoltunk ennek a csökkentésével a korábbi terveink alapján. Tehát az volt a megítélésünk, amikor láttuk az évnek a gazdasági prognózisait, hogy talán októberben jön el az a lehetőség, hogy ezt a lépést meg tudjuk tenni, ellenben azért elég sok víz lefolyt a Dunán azóta. Nem olyan a bérdinamika, mint ahogy azt az előző év végén még terveztük.

(11.30)

Látszódik, hogy nagyon sok béremelkedés vagy megszűnt, vagy csökkent, vagy adott esetben sokan kényszerültek részmunkaidős bércsökkentésre, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ez a 6 százalékos reálbér-emelkedés megvalósulna a közeljövőben. Tehát azt gondolom, hogy óriási eredmény még a megállapodás fenntartása is. Az pedig, hogy a feltételek vizsgálata nélkül történt meg ez az adócsökkentés, azt gondolom, egy óriási fegyvertény. Mivel be is mutattuk az elején, hogy 160 milliárd forintot hagy csak idén a gazdálkodóknál, a jövő évben 330 milliárd forintot, azt gondolom, hogy érdemes ezt a javaslatot a helyén kezelni, hiszen ez egy óriási adócsökkentés. Ez az, ami a legmarkánsabb eleme ennek a csomagnak. De mégsem erről beszélgettünk az elmúlt három órában, hanem egyéb kérdésekről.

Potocskáné még felvetette a kataellátási alapot is. Itt fontos megjegyezni, hogy valóban, egy kisebb kör volt az, amely érintett volt az adócsökkentésekkel, azok a körök, amelyek a legérzékenyebben lettek érintve a koronavírus által. Ez egy 100-150 ezres kört jelent, tehát jóval többet, mint amit először mi is becsültünk. Viszont azt látni kell, hogy a katásoknál az egy nagyon egyedi helyzet, hogy a katások túlnyomó többsége, valahol 90 százalék környékén egyéni vállalkozó. Az egyéni vállalkozó bármikor szüneteltetheti a tevékenységét, és ha szünetelteti a tevékenységét azért, mert nem tud kinyitni, akkor nyilván nem kell megfizetnie az 50 ezer forintos kataösszeget sem. Tehát nem áll fenn az a helyzet, hogy nincs bevétele, mégis ketyeg ez a tételes adó. Akinek teljesen be kellett zárnia a boltját, az meg tudta oldani ezzel a megoldással, akinek viszont jelentősen visszaesett a forgalma, de azért tudott működni, annak viszont ez az adócsökkentés nagyon jelentős kedvezményt adott.

A másik felvetés volt  s itt már áttérek Szakács László képviselő úr felvetésére  a bankadó kétszeres visszaadása, és elég sok képviselőtársa is ugyanezt a problémát vetette fel, hogy a bankokat mégis megtámogatjuk, és az nem egy elvonás, amit a bankok elszenvednek ebben a csomagban. Azt látni kell, hogy ez valójában egy előrehozott fizetés, ahogy önök is fogalmaztak. Tehát a bankok most befizetnek egy 55 milliárd forintos adót, amit a következő öt évben le tudnak írni, ez tehát egy előrehozott fizetés. Ha a magyar gazdaság bármely szereplői ezt tudnák vállalni, a kormány, illetve a járványügyi védekezés fontosságát figyelembe vevő kollégák örömmel vennék, ha lenne olyan szektor vagy gazdasági szereplő, aki előre tudná hozni valamilyen adó befizetését, hiszen most van szükség óriási forrásokra, amit vélhetően a következő években, ha a gazdaság visszaépül és visszapattan, akkor már talán meg tud engedni magának a központi kormányzat, hogy kevesebb adóbevétellel gazdálkodjon abban az évben. Most viszont óriási forrásokra van szükség. Tehát azt gondolom, hogy az előrehozott fizetés egy nagyon fontos elem.

S ne felejtsük el azt, hogy itt mindenki arról az 55 milliárd forintról beszélt ebben a háromórás vitában, amit ez a különadó, amiről most beszélünk, önmagában jelent. De ne felejtsük el, hogy a bankok emellett egy 3500 milliárd forintos hiteltörlesztési moratóriumot vállaltak, tehát 3500 forintnyi hitel visszafizetése van most zárójelbe téve, opcionálissá lett téve, hogy vissza akarjae fizetni az adós vagy nem. Azt gondolom, hogy a bankok ebben a helyzetben vállalták a rájuk jutó szerepet.

Azt is elhallgatták a képviselőtársak, hogy a bankoknál nemcsak ez az 55 milliárd forintos különadó van, és nemcsak a rájuk 2010 óta vonatkozó különadó, ami körülbelül egy 70 milliárd forintos bevétel, hanem a 200 milliárd forintot meghaladó pénzügyi tranzakciós illeték is. Tehát a bankrendszer elég jelentősen kiveszi a részét a közteherviselésből. Nem tisztem védeni egyébként a bankrendszert, nem is az a cél, hogy azt mutassam be, hogy ők esetleg túl vannak adóztatva, de objektív számok alapján azt lehet látni, hogy a magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban középtájon helyezkedik el egy rangsorban. Tehát ha azt nézzük, hogy GDP-arányosan milyen bevételek folynak be bankadóból, akkor nagyjából a középosztályban helyezkedik el Magyarország, ha pedig mérlegfőösszeg-arányosan, akkor egy kicsit magasabban is vagyunk, mint az átlag. Tehát a magyar bankrendszer adóterhelése az uniós vagy az OECD-átlaghoz képest erősebb. Az, hogy a teherviselő képességük ezt megengedi, azt is mutatja, hogy pont ez az a szektor, amely egy járványügyi különadót még be tud fizetni. Azt gondolom, egy felelős, jól átgondolt döntés eredménye az, hogy ez az a szektor, amely kiveszi részét az adófizetésből.

Szintén több képviselő hangsúlyozta azt, hogy a multiknak adunk kedvezményt. Az is egy nagyon fontos elem a bankadónál, hogyha megnézzük, hogy mi történt. A bankadónak most is sávosan progresszív a mértékrendszere, van egy alsó kulcsa és van egy felső kulcsa. Gyakorlatilag a felső kulcsát emeltük most meg ezzel a járványügyi különadóval, tehát pontosan a nagyobb, tőkeerősebb bankok kapják ezt a különadót. Nehéz azt mondani, hogy a kisebb cégeket terheljük. Tehát a nagyobb, tőkeerősebb bankok kapják ezt az összeget.

Szintén elhangzott egy olyan érvelés, hogy ezzel a taokedvezményeket, illetve a sportolókat is lehet támogatni. Azt is hadd hangsúlyozzam, hogy 2017 óta, tehát több mint három éve működik az a rendszer, hogy ha egy bank adókedvezményre jogosult, tehát már megkapta a jogosultságot, akkor igénybe veheti ezt a társasági adó mellett a bankadó terhére is. Tehát nem új kedvezményről beszélünk, és nem egy pluszadókedvezményről, hanem a már megszolgált, már megkapott adókedvezményét így tudja érvényesíteni. S mivel a bankadó, technikailag ez az új különadó a normál bankadó mintájára lett megalkotva, tehát ugyanúgy működik, mint a banki különadó, ezért ez a kedvezmény is ugyanúgy érvényesíthető ebből a rendszerből.

Szakács képviselő úr azt is felvetette, hogy az önkormányzatoknál elvonás van, míg a bankok visszakapják az adót. Hadd hangsúlyozzam, hogy a költségvetés teljes átszabása történt meg idén. Elég sok vita hangzott el itt a parlamentben is arról, hogy milyen összegek kerültek megmozgatásra. Elhangzott a pártok támogatásának a lefelezése, elhangzott az, hogy az önkormányzatoktól vontunk el forrásokat, de a legnagyobb áldozatokat nyilván a központi költségvetés hozta. Több száz milliárd forint vándorolt bizonyos alapokba, vagy a járványügyi védekezési alapba, vagy gazdaságvédelmi alapokba. Tehát a kormány nyilvánvalóan magán kezdte először a spórolást, és az adóbevételek megcsappanása is nyilvánvalóan a központi költségvetés bevételeit fogja először csökkenteni. Ehhez képest az önkormányzatokat érintő gépjárműadó-elvonás jóval alacsonyabb összeget érint.

Csárdi képviselő úr felvetésére szeretnék még reagálni, arra, hogy meg kell támogatni a dolgozó embereket is. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy évek óta azt a politikát folytatjuk, hogy a munkaadó terheit csökkentjük. Volt egy vita arról, hogy melyik oldalon kell csökkenteni, munkaadói vagy munkavállalói oldalon. Azt gondolom, az élet bebizonyította, hogy jó döntés született akkor, amikor a munkaadói oldalon segítettünk az adóterhek csökkentésében, hiszen ezzel lesz képes a vállalkozás bért emelni és többletfoglalkoztatást megvalósítani, tehát munkát fog tudni adni a munkavállalónak. A miniszterelnök úr szokta mondani, hogy ha munka van, minden van. Azt gondoljuk, az elmúlt évek statisztikái bebizonyították, hogy egy sokkal erősebb foglalkoztatás  majd’ 4,5 millióig föl tudtunk menni foglalkoztatásban  és egy nagyon erős bérdinamika volt a magyar gazdaságban, tehát jóval nagyobb bértömeg áramlott a magyar családokhoz, mint a korábbi években.

Burány képviselő úr felvetésére szeretnék még reagálni  és Z. Kárpát képviselő úr is beszélt erről , aki azt mondta, hogy a munkanélküliség milyen magas százalékokat ér el, és hogy a munkanélküliek egy része nem kap ellátást. Azt nagyon fontos tisztázni, hogy a munkanélküliség és a regisztrált álláskeresők definíciója nem ugyanaz. A munkanélküliek  akiket a KSH mér  nem feltétlenül jelentkeztek be munkanélküli-ellátásra. Tehát nem azt jelenti ez a szám, hogy nem képes vagy nem tud kedvezményt igénybe venni, illetve támogatást igényelni. Van egy olyan kör, amely nem kíván ebben a regisztrációban részt venni, egyszerűen nem akarja ezt a támogatást igénybe venni. Azt kérem, hogy ezeket az információkat a helyén kezeljük.

A másik pedig az, hogy milyen munkanélküliségi százalékokkal érdemes számolni. Azt látni kell, hogy 3-3,5 százalékos munkanélküliség alá nagyon nehéz menni, hiszen az egy olyan technikai munkanélküliség, amikor az ember egyik munkahelyről átmegy a másikra, közte van egy hónap szünet, tehát a strukturális váltásból fakadóan ez alá szinte lehetetlen menni. Mivel a magyar számok ezt gyakorlatilag megközelítették, ez egy óriási érték. Mivel azt látjuk, hogy az OECD-országokban, Nyugat-Európában, az USA-ban 15-16, van, ahol 20 százalékos munkanélküliségi adatokat mondanak, azt gondolom, ha ez a 3,5 százalékos munkanélküliség csak picit, 4-5-6 százalékig megy el, az egy óriási eredmény Magyarország szempontjából. Azt gondolom, az egy rendkívüli eredmény lenne, ha csak eddig kúszna fel a munkanélküliség mértéke. Azt látni kell, hogy az OECD-országokban jóval magasabb becsléseket adnak a tagországok.

Székely képviselő úr jelezte, hogy az osztalékadót 98 százalékban bevezetné, illetve hogy a multiknak adunk kedvezményeket ebben a csomagban. Ez utóbbit én nem tudom itt kiolvasni. Ha megnézzük, hogy a nagyvállalkozásokat adóztatjuk a bankok esetében, és a következő napirendi pontnál is a nagyobb vállalkozások kapják meg a kiskereskedelmi különadót, akkor nem vélek felfedezni olyan elemet ebben, hogy pont a kisvállalkozásokat terhelnénk.

(11.40)

Az osztalékadó 98 százalékos bevezetése kapcsán pedig hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy minden ország kivétel nélkül a tőkejövedelmeket más módon adóztatja, mint a normál munkajövedelmeket. A tőkejövedelmek viszonylag mozgékonyak, nemzetközi szinten is könnyű őket mozgatni. Nem egy bölcs döntés rendkívül magas adóterheket terhelni egy már egyszer megadóztatott jövedelemre, mert vélhetően ki fog folyni az adott ország kezei közül. „A kevesebb több” elv itt abszolút igaz, és azt gondolom, hogy ez összességében a magyar adópolitikára is igaz, hogy az alacsonyabb adókkal be tudtuk bizonyítani, hogy több adóbevételt tudtunk beszedni, mint a korábbi években a magas adókulcsokkal.

Hogy ez mennyire igaz, hogy az alacsonyabb adók néha többet érnek, itt Z. Kárpát képviselő úr felvetésére szeretnék reagálni, ahol aggódott a nyugdíjkassza bevételeiért. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek bebizonyították azt, hogy az adócsökkentési politika, amit folytattunk, az egy kiszámítható és felelős adócsökkentés volt; tehát soha nem olyan adócsökkentés, ami egyébként ne lett volna megalapozott, és ne lett volna meg a költségvetési mozgástér előtte.

Hogy ezt honnan tudtuk megtenni? Nyilván onnan, hogy az adóbevételeket egyre hatékonyabban tudjuk beszedni, és rendkívüli módon tudtuk fehéríteni a magyar gazdaságot. Tehát ellentétben azzal, hogy korábban adóemelést akartak a baloldali pártok forrásként beállítani, mi azt mondjuk, hogy az alacsony adókat próbáljuk meg beszedni a lehető legtöbb adózótól. Tehát mindenki fizesse meg azt, ami rá hárul, és akkor így a fehéredés fogja gyakorlatilag finanszírozni a további adócsökkentéseket.

És végül Volner képviselő úrnak az összefoglalására szeretnék reagálni. Említette a „halat vagy hálót” elvet, illetve a fiskális fegyelmet és a megfontolt költekezést emelte ki az összefoglalójában. Azt gondolom, hogy nagyon jól foglalta össze azt, hogy mi jellemezte egyébként a kormányzat adópolitikáját az elmúlt években. Pont ugyanerre próbáljuk mi is felhívni a figyelmet, hogy nem támogatás és nem segély, hanem munka, és a munka adóterhét a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő csomag ezekhez tesz óriási lépést, úgyhogy kérem annak támogatását.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai