Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.08:17:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2020.05.07.), 26. felszólalás
Felszólaló Dr. Szakács László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:11


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Witzmann Mihály képviselőtársamnak a felszólalása indított arra, hogy újból szót kérjek. Igaza volt, tényleg figyeltem az ön felszólalását, csak nem voltam a teremben. Egy másik dologban pedig nem volt igaza: ön nem naiv, csak figyelmetlen. Én azt mondtam, hogy mi támogatni fogjuk ezt a csomagot, hiszen mi voltunk azok, akik bevezettük azt a bankadót korábban, ami egy másik válság miatt volt. Igaz, azt nem kellett visszaadni, azt később nem írhatták le a bankok a következő évi bankadókból, nem hitelt kértünk a bankoktól, hanem adót vetettünk ki rájuk, és nem kötöttünk velük olyan megállapodást a magyar emberek érdekével szemben, ami azt garantálja a magyar bankvilágnak, hogy a jövedelmezőségük nem csökkenhet. Az önök kormánya ezt a megállapodást kötötte meg 2015-ben az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal. Ebben van még benne az, hogy a devizahitelek forintosítása egy fillérjébe nem kerülhet a bankoknak  nem is került. Ebben van még az is benne, hogy a családok kilakoltatásával szemben az önök kormánya semmifajta akadályt nem fog támasztani  nem is támaszt, még itt a járványügyi veszélyhelyzet idején se. Ebben van benne az, hogy maximum, ha az Európai Unió ilyen kötelezettséget ró a magyar kormányra, csak akkor hoz olyan szabályokat, olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a bankok jövedelmezősége csökkenhet. Magyarán mondva: önök hitet tettek amellett, hogy a bankok jövedelmezően működhetnek Magyarországon. És lássuk be, jövedelmezően működnek Magyarországon: 600-700 milliárd forintos éves profitot termelnek ki a magyarokból az itteni külföldi bankok.

És ennek a szerződésnek volt még egy egészen komoly rendelkezése: bizonyos szociális ügyekben, mint például a magáncsőd intézménye, egyszerűen a Bankszövetségnek önök vétójogot garantáltak ebben a megállapodásban  az önök kormánya.

(11.10)

Egyébként olyan is lett a magáncsőd intézménye. És azért lássuk be, ezt a megállapodást önök szolgaian be is tartják. Most is kivetnek egy adót, amit később leírhatnak, mellette a jegybank által biztosított ezermilliárd forintos hitelkeret kiközvetítéséért azért adnak egy 4 százalékos marzsot a bankoknak, és ezzel 40 milliárd forintot visszaadnak nekik, abból az 55-ből, amit elvesznek. Tehát kétszer adják vissza.

Az önkormányzatok kapcsán: ha a képviselő úr úgy gondolja, hogy nekünk nem volt igazunk 2002 és 2010 között, ezt megteheti, csak ebből ez nem következik, hogy ettől önöknek igaza lesz akkor, amikor most úgy járnak el, hogy elvonnak az önkormányzatoktól forrásokat. Önök elvontak az önkormányzatoktól forrásokat is, meg elvontak feladatokat is. „Kiválóan” sikerült  a kiválónál nem tudom kimondani az idézőjelet, képviselő úr , látjuk, hogy az oktatás központosítása egy három-négy éves vesszőfutás után, ahol létrehozták a szegény Klebelsberg Kunóról elnevezett intézményt, és abba megpróbálták belegyömöszölni az összes magyarországi alsó és középfokú oktatást, az nem működött, és önök attól várják a sikert, hogy az egy ilyen nagy intézmény helyett most csináltak 19-et.

Látjuk, hogy az egészségügy központosítása milyen „kiválóan” működött  megint nem tudom kimondani az idézőjelet. A magyarok legnagyobb félelme az anyagi biztonságuk után az egészségügyi biztonságuk, ilyen szinten nem bíznak a mai magyar egészségügyi ellátásban, mert az olyan szinten került központosításra, hogy elérkezett a teljesítőképességének a határára. Ebben az állapotban talált meg bennünket egyébként a válsághelyzet. Hozzáteszem, a mostani konvergenciaprogramban pedig ezektől a szféráktól kívánnak elvenni további forrásokat. Nézzék csak meg, hogy GDP-arányosan mi leszünk szinte az egyetlenek, akik nagyjából a felét költjük úgy az oktatásra, mint az egészségügyre az elkövetkezendő időszakban, mint ahogyan akár a körülöttünk lévő államok, akár az Európai Unió államai.

Mindezt úgy, hogy közben a Pénzügyminisztérium is azt mondja és a jegybank is azt mondja, hogy a magyar versenyképességnek alapvetően két korlátja van, az egyik az az egészségügyi ellátás, a másik pedig az oktatás helyzete. Na, ezt sikerült elérni azzal a központosítással, hogy elvették az önkormányzatoktól az oktatási intézményeket, elvették az önkormányzatoktól az egészségügyi ellátási intézményeket, és ilyen nem túl rózsás módon, nem túl jó módon sikerült ezt központosítani és sikerült ezt működtetni.

Azt mondta, hogy önök konszolidálták az önkormányzatokat 1340 milliárd forint értékben. Abba itt nem megyek bele egy parlamenti vitában, hogy ez pénzforgalmi szempontból egyébként abban a pillanatban nem is esett olyan rosszul szerintem annak a kormányzatnak. Nézzük meg, hogy kiket sikerült akkor ott konszolidálni, kik voltak a legnagyobb adósok: a fideszes városok, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Pécs. Pécset kétszer kellett azért konszolidálni, mert egyszer a korábban felvett hiteleket konszolidálták, majd a következő négy évben ugyanakkora hiányt termeltek a pécsiek; és azóta is kinn ülnek a Kincstár megbízottjai. És azzal a hagyatékkal viszont, igen, a megválasztott ellenzéki, ott helyben pedig többségi városvezetésnek kell a mai napon is küzdeni, amit ott egy tízéves fideszes vezetés maga után hagyott. Erre én nem lennék büszke.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

(Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai