Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.28.20:58:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2020.05.07.), 109. felszólalás
Felszólaló Szászfalvi László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:14


Felszólalások:  Előző  109  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Asszonyok és Urak! Mielőtt a mechanikus véleményemet felolvasnám, ahogyan Molnár Zsolt képviselőtársam fogalmazott, tulajdonképpen azt mondanám Molnár Zsolt képviselőtársamnak, hogy bölcs maradtál volna, ha hallgattál volna. Két tekintetben szeretnék reagálni az elhangzottakra. Az egyik mondat az etnobizniszre vonatkozik. Tisztelt Képviselő Úr! Ha ismerné az előtörténetét ennek a mostani törvénynek, 2011-ben éppen azért hoztunk egy új sarkalatos törvényt, hogy az etnobizniszt megakadályozzuk, és ez egy óriási, jelentős lépés volt ennek a folyamatában. Tehát ha önnek az etnobiznisszel kapcsolatban van véleménye, akkor a saját frakciótársaival meg a párttársaival kellene megbeszélni, hogy önök mit csináltak az azt megelőző sok-sok kormányzati ciklus alatt. Ha pedig a finanszírozást veti fel, akkor pedig azt tudom mondani, hogy az önök kormánya az egynegyedét adta körülbelül annak a finanszírozási támogatásnak a nemzetiségi önkormányzatok, a nemzetiségi közösségek, illetve az ő intézményrendszerük fejlesztése tekintetében, mint amiről ma beszélünk. Tehát azt gondolom, hogy ha ön kritikát kíván gyakorolni, és ilyen formában kívánja ezt a kritikát gyakorolni, zárójelben megjegyzem, hogy nyilván nincsenek tökéletes törvények, mert azt emberek alkotják, és nincsenek tökéletes helyzetek sem, hanem arra kell törekednünk, hogy mindig jobbítsuk ezeket, de ha ezt összehasonlítjuk az önök kormányzata alatti időszakkal, akkor mind jogi szempontból az etnobiznisz tekintetében, mind pedig a finanszírozás tekintetében nincsen semmilyen szégyenkeznivalónk, sőt azt kell mondjam, hogy önök ezt a kérdést nem vették komolyan, és ehhez képest óriási előrelépések történtek az elmúlt tíz esztendőben.

Ha az etnobizniszről beszélünk, akkor pedig azt mondhatjuk, hogy ez a mostani törvényjavaslat még inkább segít, és még inkább megerősíti azt a fajta közös törekvésünket…  én régen ezt úgy fogalmaztam, hogy a hiteles, őshonos nemzetiségi közösségeknek a megerősítése a cél, és azt gondolom, hogy ez egy következő fontos lépés ennek a célnak az elérése tekintetében.

Most pedig, tisztelt képviselőtársam, a mechanikus felolvasáshoz fogok visszatérni (Dr. Molnár Zsolt tapsol.), mert hiszen ez nem azért van, hogy olvassunk, hanem azért, hogy az átgondolt véleményünket és az átgondolt frakcióálláspontot ismertessük, amely a vezérszónoklat műfaja, úgy gondolom.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésnapján elfogadta Magyarország új Alaptörvényét. Az Alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti Hitvallásban, mind pedig normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez.

(17.20)

A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven történő egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény határozza meg.

A KDNP frakciója nevében szeretném jelezni, hogy örömmel vettük e törvény módosításáról szóló T/10303. számú javaslatot. Örömmel látjuk, hogy a törvényjavaslat az Alaptörvény XXIX. cikkében említett kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat, világos célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése, amit a kormánnyal egyetértésben frakciónk is támogat.

Tisztelt Ház! A 2011-ben elfogadott nemzetiségi törvény, ahogyan hallottuk, értelemszerűen még nem rendezi az általános adatvédelmi rendelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos különösen érzékeny kérdéskört, amire tekintettel indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése.

A KDNP-frakció támogatja azt a fontos és életszerű változtatást, hogy a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Azt gondolom, hogy ez sokkal kiszámíthatóbbá és stabilabbá fogja tenni az intézmények működését és forrásszerzését is többek között.

A törvénymódosítással rögzítésre kerülnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és -átvételre vonatkozó szabályok. A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hangsúlyozom, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működike nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület, és biztosítotte a működés szabályszerűsége, valamint az adózott eredménye nem negatív-e. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesüle a nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület. Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol a vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-éig tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot.

Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint a 25 főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Az előírt létszám 30 főről 25 főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több kisebb nemzetiség által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosítottá.

Mindezzel az előterjesztő, illetve a jogalkotó reagál a nemzetiségi közösségek demográfiai változásaira, illetve külön kiemelném, azzal, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat alakítását a helyi nemzetiségi aktivitással kapcsolja össze, kifejezetten asszimilációellenes törekvéseket fogalmaz meg, és ad hozzá motivációt.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítással továbbá a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályok, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályok kialakítása is megvalósul, ahogyan ezt már többen elmondták.

A módosítással a nemzetiségi önkormányzat részére jogorvoslathoz való jog kerül biztosításra abban az esetben, ha nem kerül sor helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására.

Fontos cél a törvényjavaslatban a nemzetiségi képviselő-testületek működésének biztosítása, a működőképesség személyi feltételeinek a pontosítása. A javaslat szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei kibővülnek a nemzetiségi törvény 87. § (3) bekezdése miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a képviselő 90 napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének elmulasztásával. Annak érdekében, hogy a képviselő 90 napon túl fennálló kötelezettségszegése ne tegye működésképtelenné a kis létszámú települési nemzetiségi képviselő-testületeket, a törvénymódosító javaslattal a képviselő e kötelezettség mulasztásának jogkövetkezménye kerül szabályozásra.

A fent említetteken túl az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai kiegészülnek az érintett miniszter engedélyével történő szociális ellátó intézmény alapításával, illetve fenntartásával. Ezzel lehetővé válik, hogy valamely nemzetiséghez tartozó honfitársaink saját nemzeti identitásukat gyakorlatilag, ahogyan már ezt megfogalmazták mások is államtitkár úrral együtt, születésüktől életük utolsó pillanatáig megélhessék. Arra vonatkozóan is garanciális szabály kerül beépítésre a törvénybe, hogy nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat jelentős mértékben hozzájárul a Magyarországon élő őshonos nemzetiségi közösségek identitásának és autonómiája intézményrendszerének további erősítéséhez. Azt gondolom, hogy erre továbbra is szükségünk van, ezért kell dolgoznunk mindannyiunknak az elkövetkezendő időszakban is, és erre nagyon nagy szükség lenne az Európai Unión belül is, ahol 60 millió ember várja az Európai Unió nemzeti kisebbségvédelmi rendszerének a létrehozását.

A KDNP frakciója nevében szeretném megköszönni a törvénymódosítás előkészítését az előterjesztő Magyarországi nemzetiségek bizottságának, képviselő úrnak, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának, szószóló hölgyeknek, uraknak és mindenkinek, aki ebben az előkészítésben részt vett. Örömmel hallottuk azt, hogy a törvénymódosítás előkészítése egy példás együttműködésben és hosszas egyeztetéssel valósult meg, és köszönjük mindenkinek az ez irányú tevékenységét és munkáját.

A KDNP frakciója természetesen támogatni fogja ezt a javaslatot, és erre kérünk minden más frakciót is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  109  Következő    Ülésnap adatai