Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Herr Präsident! Hohes Haus! Zunächst möchte ich im Namen der größten Oppositionspartei Jobbik, der konservativen Jobbik-partei, äh, beim Herrn Ausschußvorsitzenden Ritter für diese Gesetzesvorlage mich bedanken.Tisztelt Ház! Először is szeretném az Országgyűlés legnagyobb ellenzéki pártjának, a konzervatív Jobbiknak a nevében megköszönni ezt az előterjesztést a nemzetiségi bizottság elnökének, Ritter képviselő úrnak, egyúttal tisztelettel köszöntöm a többi nemzetiség képviselőit, grüß Gott, dobar dan, hogy csak azt a két nyelvet használjam, ami az én soproni régiómban használatos.

Nagyon örülünk, hogy ez a nemzetiségitörvény-módosítási csomag a tisztelt Ház elé került.

(17.00)

Én a felszólalásomat, az eddigiektől kissé eltérően, a törvényjavaslatot értékelő és vitázó felszólalásnak terveztem, hiszen a tartalmát, mivel olvasnivalóként mindannyian megkaptuk előre, egy átlagos képviselő ismeri. Nagyon örülök annak, hogy ezek a módosítási javaslatok, amelyek, ahogy hallottuk államtitkár úrtól, nagyon széles körű előkészítés után kerültek a tisztelt Ház elé, egy csomó olyan dologra reagál, ami a Jobbik programjában már hosszú évek óta szerepelt, mert itt is le szeretném szögezni, hogy talán egyedüli módon a magyarországi pártstruktúrában, nekünk folyamatosan, már ’10 óta részletes programunk volt mindig a hazai nemzetiségekre is, nemcsak az elszakított országrészekben élő magyar nemzeti közösségre, különös tekintettel azokra a nemzeti kisebbségekre, akik saját intézményhálózattal és komoly tradíciókkal rendelkeznek hazánkban.

Nagyon örülök, hogy ez a törvényjavaslat reagál az úgynevezett etnobiznisz jelenségre. Végre, hiszen rengeteg közpénz került olyan zsebekbe, mint az ott szemben ülő Farkas Flórián zsebébe, aki gyakorlatilag az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal véleménye szerint is bűnös gondatlansággal járt el. Én azt szeretném jelezni, hogy alapvetően nem ennek a törvénymódosítási csomagnak a feladata erre az alapvető és elvi kérdésre reagálni, de nyilvánvalóan egy ilyen vita elején, ha a hazai nemzetiségek jogairól szóló törvényről vitázunk, akkor el kell mondjam, hogy továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a 12 hazai nemzetiség és a hazai roma közösség dolgát nem biztos, hogy a legjobb egy törvényben és azonos feltételekkel rendezni. Ez csak egy elvi megjegyzés, még egyszer mondom, nem ehhez az előterjesztéshez és ennek a vitának a lefolytatásához szánnám, hiszen, ahogy említettem, ha már a nemzetiségi törvényről beszélünk, akkor szerintem ezt a nagyon fontos alapelvet illő volt az elején leszögeznem.

Nagyon üdvözlöm azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia  ezek szerint mégsem csak Soros-ügynökökből áll  véleményét is figyelembe vesszük majd akkor, ha az adott nemzetiség őshonosságát vizsgáljuk az adott településeken. Ezek szerint az országos önkormányzatok és a Magyar Tudományos Akadémia fogja majd esetenként eldönteni, hogy kiírjáke az adott településen a nemzetiségi választást. Én azt azért megfontolásra alkalmasnak tartom, hogy itt kistelepülésekről van szó egyrészt, ahol szerintem a helyzet relatíve egyértelmű nagyon sok esetben, pontosan a települések kis mérete alapján viszonylag pontos ismereteink vannak az etnikai összetételéről, viszont fel szeretném itt is hívni arra a figyelmet, hogy az etnobiznisz jelensége például Budapesten az egyik legelterjedtebb, hiszen ott aztán tényleg minden kerületben, ha szabad úgy mondani, az összes nemzetiségnek van önkormányzata, és ember meg nem mondja, hogy az ott őshonose az adott kerületben vagy sem. Nagy valószínűséggel egyébként élnek az adott nemzetiséghez tartozóak minden kerületben, már csak a nagyságrendek miatt is, ugyanakkor itt a módszertant nem nagyon látom, tehát hogy hogyan lehet majd ezt esetleg kiszűrni, hiszen azt szögezzük le, hogy mondjuk, jómagam, aki 22 évig voltam az országos német önkormányzat elnöke, soha egy fillér tiszteletdíjat nem kaptam, viszont éppen Budapesten a tiszteletdíjak kérdése mindig felvetődött a nemzetiségi önkormányzatoknál is.

Szeretnék egy másik szempontot is a vitában megjegyezni, éspedig ez az iskolafenntartásra vonatkozó paragrafusokra és módosítási javaslatokra vonatkozik. Én teljes mértékben támogatom az itt, ebben a törvényjavaslatban szereplő kitételeket. Egy olyan kérdésben szeretnék azonban reagálni az egész nemzetiségi oktatási helyzetre, amit nyilvánvalóan nem ebben a vezérszónoki felszólalásomban fogok elmondani, meg az egész kisebbségi nemzetiségi önkormányzati rendszerről szóló hosszabb vitát is le lehetne folytatni, így 25 év után ebben az ügyben. Bocsánat! Szerénytelenség nélkül, tisztelettel ajánlom a legutóbbi könyvemet „Deutsche Minderheit(en) und Institutionen” címmel, ahol az elmúlt 25-30 évet elég részletesen ez ügyben is elemzem.

De annyit azért most ebben az ügyben el kell mondanom, hogy például a pedagógiai programokra vonatkozó, korábban meglévő, és éppen a Fidesz által elvett egyetértési joga a nemzetiségi önkormányzatoknak, szerintem egy nagyon fontos jog lenne, mégpedig különös tekintettel a nem az adott nemzetiségek által fenntartott, főleg KLIK-es iskolák esetében, ahol a jelenlegi szabályozások szerint kizárólag a pedagógiai intézmény vezetőjének a megválasztásához van egyetértési joga a nemzetiségi önkormányzatnak, aki aztán később meghatározza a pedagógiai programot. Ez egy viszonylag erős jogosítvány, én ezt nem vitatom, én csak azt szeretném tisztelettel jelezni, hogy ezt a korábbi gyakorlatot én nagyon jónak tartottam, amikor a pedagógiai programok jóváhagyásának is megvolt az egyetértési joga a nemzetiségi önkormányzatok számára.

Nagyon üdvözlöm szintén a szociális otthonok létrehozását lehetővé tevő részét ennek a törvényjavaslatnak, különös tekintettel arra, hogy ugyan sajnos egyre kevesebben vannak azok a hazai nemzetiséghez tartozó, általában időskorú lakosok, akik főleg idős korban nagyon sokszor elfelejtenek már magyarul, mivel, ha az első nyelvük az adott nemzetiség nyelve volt, akkor ebben a korban néha már elkopik ez a nyelvi kompetencia  ez egy természetes jelenség egyébként , és az ő számukra kiemelkedően fontos, hogy azon a nyelven legyenek ellátva idős korban is ezek a hazai nemzetiségekhez tartozó polgárai hazánknak. Ugyanakkor arra azért fel szeretném hívni a figyelmet, hogy eleve az egész ellátási rendszer viszont nagyon komoly problémákkal küzd, azt hiszem, ezt nem kell senkinek elmondani. Hogy konkrét példával éljek, mondjuk, éppenséggel a baranyai német nemzetiségű lakosság egy jelentős része éppen Németországba jár át megélhetés szempontjából ott időskorú embereket ápolni, és nem marad sajnos Baranyában.

Tehát általánosságban azt kell mondanunk, mondom még egyszer, részletes elemzés nélkül, hogy jogi szempontból, illetve a parlamenti képviselet szempontjából valóban, európai szinten is kiválónak nevezhető a hazai nemzetiségek helyzete. Ugyanakkor, ha megnézzük a nyelvhasználatot és a nyelvvesztési folyamatokat, akkor már korántsem ilyen rózsás a helyzet, azt gondolom. A legkomolyabb problémákat pontosan a kistelepülések jelzik, ahol nagyon sok hazai nemzetiség zömmel él, hiszen amikor ezek a kistelepülések az általános demográfiai és gazdasági folyamatok révén egyre fogynak és lassan eltűnnek  és ez most mindegy, hogy egy baranyai német nemzetiségi vagy horvát nemzetiségi település, vagy akár a nyugati határszélen egy szlovén nyelvű kistelepülés , akkor ugyan látjuk, hogy itt a jogrendszer ellenére ezek olyan folyamatok, amelyek nyilvánvalóan általános folyamatok, amelyeket nem a nemzetiségi jogrendszerrel kell orvosolni feltétlenül, hanem általános, olyan intézkedésekkel, amelyek valóban egyfajta gazdasági hátterét is biztosítják ezeknek a kistelepüléseknek.

Tisztelettel szeretném ezúton is jelezni, hogy épp ezért a Baranya Megyei Önkormányzat jobbikos képviselőjével, Schwarcz-Kiefer Patrik képviselőtársammal közösen a koronavírus lecsengése utáni időszakban be fogunk nyújtani a tisztelt Ház elé egy olyan javaslatot, amely lehetővé teszi a nemzetiségek által arányaiban meglehetősen nagy létszámban lakott régiók gazdasági támogatását. Ez egyébként teljes mértékben összhangban van azzal a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezéssel, amelyet államtitkár úr is említett a bevezetőjében, amit egyébként a Jobbik is támogatott kezdettől fogva, és amelynek a mai nap során jár le sajnos a határideje. A sajnost azért mondom, mert ugyan sikerült elérni az egymillió ajánlást, aláírást, ugyanakkor nem sikerült a hét európai uniós tagállamban összegyűjtenünk az ehhez szükséges ajánlásokat. Ezt én nagyon sajnálatosnak tartom, már csak azért is, mert annak idején a FUEN német kisebbségi munkacsoportjának elnökeként a Minority SafePack egyik legelső aláírója voltam, és azt a polgári kezdeményezést pedig most nemsokára, hála istennek, az Európai Unió legmagasabb szintű grémiumai is majd végre tárgyalni fogják. Ugyanakkor ez a Székely Nemzeti Tanács által indított polgári kezdeményezés arra az általam előbb részletesebb vázolt problémára is egyfajta európai uniós támogatást tudna majd biztosítani, amelyet, ahogy említettem, nemsokára kidolgozunk, és amelyhez majd kérem minden parlamenti párt és természetesen az érintett nemzetiségek támogatását is.

(17.10)

Összefoglalóan, a Jobbik-frakció ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja, és még egyszer köszönjük az eddigi munkáját a résztvevőknek. Köszönöm a figyelmüket.