Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.03.29.15:29:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

116. ülésnap (2003.12.08.),  238-256. felszólalás
Felszólalás oka Vita lefolytatása
Felszólalás ideje 31:31


Felszólalások:   238   238-256   256      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatalok következnek. Ennek során nem döntünk az ajánlás 2., 6., 9. pontjairól, ezeket az előterjesztő visszavonta.

Az előterjesztők a második kiegészítő ajánlás 1. és 2. pontjait támogatják. Ennek elfogadása kizárja az ajánlás 1., 3., 4., 5., 7. és 8. pontjait, továbbá a kiegészítő ajánlás 1., 2. és 3. pontját.

Most a támogatott módosító javaslatokról döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

331 igen, 5 nem, 4 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazásra a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/6230. számon, a bizottsági egységes javaslatot T/6230/8. számon kapták kézhez. Módosító javaslat nem érkezett, így a határozathozatalra kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

189 igen, 4 nem, 149 tartózkodás mellett az Országgyűlés az előterjesztést elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja a Házszabály alapján indítványozta az ügyrendi bizottság 23/2002-2006. eseti jellegű állásfoglalásának elutasítását. A tárgyalás és a határozathozatal előtt felkérem Világosi Gábor jegyző urat, ismertesse a bizottság állásfoglalását.

DR. VILÁGOSI GÁBOR jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A bizottság állásfoglalása a következő.

“A bizottsági elnök jogkörét a Házszabály igen szűkkörűen szabályozza. Jogosítványai közé tartozik a bizottsági ülés előkészítése, valamint az írásbeli napirendi javaslat eljuttatása a bizottság tagjaihoz. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottság ülésére szóló meghívóban foglaltakon túl csak akkor lett volna mód további napirendi pont tárgyalására, ha a napirendet a Házszabály 75. § (2) bekezdése alapján a bizottság jelen lévő tagjainak kétharmados többsége módosítja. Ennek hiányában, valamint a Házszabály 68. § (3) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódóan a vizsgálóbizottság ügyrendjének 6. §-ában leírtaknak megfelelően nem volt mód az október 29-i ülésen meghallgatások tartására, tehát a meghallgatásokra a Házszabály megsértésével került sor.ö

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a döntést indítványozó képviselőcsoport képviselőjének, ötperces időkeretben.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A brókerbotrány kivizsgálására felállított parlamenti vizsgálóbizottság csupán néhány órára fejtett ki igazán értelmes működést, azok alatt az órák alatt, amikor a bizottságnak rendelkezésére álltak a korábbi kormány képviselői, akik válaszoltak azokra a kérdésekre, melyeket a szocialisták és a szabad demokraták feltettek részükre. Ezt követően ez a bizottság, mint azt sajnálatosan érzékelhettük, tapasztalhattuk, sajnos értelmes munkát nem tudott kifejteni.

Az ügyrendi bizottság 23. számú eseti állásfoglalása paradox módon a bizottság elnökét ezért az értelmes munkáért marasztalja el. Azzal nem foglalkozik az ügyrendi bizottság, hogy ezen túlmenően miért nem tudott a bizottság értelmes tevékenységet kifejteni, de annak a néhány órás munkának, ami alatt választ kaphattunk azokra a kérdésekre, amelyeket a szocialista, szabad demokrata képviselők a korábbi ciklus politikai kormányszereplőinek fel kívántak tenni, megválaszolták, választ kaphattak erre a kérdésre, ennek a következménye az lett, hogy az ügyrendi bizottság ezért, ennek a munkának a véghezviteléért elmarasztalja a vizsgálóbizottság elnökét.

Azt kell mondanom, hogy az ügyrendi bizottságnak ez a döntése tulajdonképpen feje tetejére állított minden ésszerűséget, egyszersmind elutasította, mintegy el is ítélte az értelmes és konstruktív, feltáró jellegű bizottsági munkát. Mert hiszen miről van szó, tisztelt képviselőtársaim? Arról, hogy az Országgyűlés egy országgyűlési határozatban, melynek a házszabályszerűségét egyébként vitattuk, az eredeti vizsgálóbizottsági feladatkört házszabályellenesen megmásítva és módosítva, a korábbi ciklus kormánytagjainak kérdések feltevését kívánta kikényszeríteni. Mi ezzel nem értettünk egyet, legalábbis azzal, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak a keretében ezeket a kérdéseket vizsgáljuk, azonban a mostani kormányoldal többségi döntéssel ezt kierőszakolta. S mit tett a vizsgálóbizottság elnöke?

(19.10)

Tisztelettel tudomásul véve az általa is házszabályellenesnek tartott többségi akaratot, e többségi akaratnak megfelelően megkezdte a munkát: feltette a kérdéseket Orbán Viktornak, más minisztereknek, mindazoknak a szereplőknek, akikkel kapcsolatban ezek a kérdések megfogalmazódtak, és a bizottság a válaszok kapcsán részletes ismeretekhez, adatokhoz tudott jutni. Végre választ kaphattunk azokra a kérdésekre, amelyeket a tisztelt szocialista, szabad demokrata képviselők feltétlenül ennek a vizsgálatnak a keretében tisztázni akartak. Teljesen érthetetlen dolog, hogy ezt a vizsgálati elemet így lefolytatták, ezért az ügyrendi bizottság eseti állásfoglalásban marasztalja el a vizsgálóbizottság elnökét.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondoljuk, ez az eseti jellegű állásfoglalás az előadottak okából megalapozatlan, indokolatlan, olyanért marasztalja el a vizsgálóbizottság elnökét, mely munka elvégzése az Országgyűlés döntéséből adódóan kötelessége volt. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselőcsoportja indítványozza, hogy az ügyrendi bizottság ezen eseti állásfoglalását az Országgyűlés helyezze hatályon kívül.

Kérem képviselőtársaimat, támogassák a Fidesz-képviselőcsoport indítványát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Képviselőtársaim! Ötperces időkeretben megadom a szót Wiener György képviselõ úrnak, aki a bizottság állásfoglalásának indokait ismerteti.

DR. WIENER GYÖRGY, az ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Salamon László képviselőtársam nem a tárgyról beszélt. Egyetlenegy jogi érvet nem hozott fel álláspontjának megvédésére, csupán azt fejtegette, hogy mennyire fontos az a feladat, amellyel az úgynevezett brókerbizottságot megbízták. Nem volt véletlen, hogy Salamon képviselőtársam egyetlenegy jogszabályhelyre nem hivatkozott, egyetlenegy esetben sem utalt a Házszabály valamely paragrafusára vagy netán a brókerbizottság ügyrendjére.

Ennek az oka az, hogy az állásfoglalás mindenben megalapozott a Házszabály szempontjából, mégpedig azért, mert a bizottság elnöke megsértette a Házszabály 68. § (3) bekezdését, a 75. § (2) bekezdését, valamint a bizottság saját ügyrendjének a 6. § (1) és (2) bekezdését.

Nem volt véletlen, hogy Salamon képviselőtársam ezekkel a jogszabályhelyekkel egyáltalán nem foglalkozott. Meghallgatást ugyanis a bizottság kétötöde kezdeményez, ám a bizottsági meghallgatást azon a napon nem lehet lefolytatni, amelyen a kezdeményezés történt. Erre éppen még az előző ciklusban hozott 7/1998-2002. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás alapján kizárólag egy későbbi ülésen nyílik lehetőség, a bizottság ügyrendje alapján a következő ülés dönthet erről. Ennek következtében Demeter Ervin bizottsági elnök úr nem dönthetett saját maga arról, hogy a meghallgatások hogyan történjenek, és kétötöddel sem dönthetett, erről kizárólag a bizottság következő ülésén születhetett volna állásfoglalás.

Azért sem volt házszabályszerű az elnök úr eljárása, mert olyan napirendet fogadtatott el, amelynek a tartalma a bizottsági tagok számára nem volt egyértelmű. Lebegtetett az a napirendi pont, amelynek az a címe, hogy “A bizottság feladataként meghatározott kérdések megtárgyalásának megkezdéseö. Ilyen napirendi pont nem lehetséges, ilyen napirendi pont alapján nem lehet tudni, valójában mit is kell elvégeznie a bizottságnak.

Tisztelt Salamon László Képviselõtársam! Senki nem kívánja a bizottság munkáját hátráltatni, azonban a kérdés mûfaját nem ismeri a bizottsági tevékenység. A kérdés és az azonnali kérdés kizárólag a plenáris ülésen lehetséges. Nem véletlen az, tisztelt képviselõtársam, hogy a meghallgatás intézményét olyan pontosan szabályozza a Házszabály, illetõleg a mûködõ bizottságok ügyrendje. A meghallgatás házszabályszerûvé teszi a tevékenységet.

Ön, tisztelt képviselõtársam, arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a munkát ítéli el az ügyrendi bizottság. Nem, ön téved; az ügyrendi bizottság a házszabályellenes és nem ügyrendszerû bizottsági elnöki tevékenységet értékeli negatívan. Egyébként, tisztelt képviselõtársam, ön félreérti az ügyrendi bizottság feladatát. Az ügyrendi bizottság nem foglalkozhat azzal, hogy valamely bizottság megfelelõen jár-e el, teljesíti-e a feladatát avagy sem. Egyedül arra jogosult, hogy értelmezze a Házszabályt, és a Házszabály értelmezésének eredményeképpen általános érvényû, illetõleg eseti állásfoglalásokat fogalmazzon meg. Ebben az esetben sem az volt az ügyrendi bizottság feladata, hogy meggyorsítsa vagy netán lelassítsa az úgynevezett brókerbizottság tevékenységét, hanem egy képviselõcsoport indítványa alapján állást foglaljon, házszabályszerû volt-e az eljárás avagy sem.

Éppen ezért, tisztelt Országgyûlés, azt indítványozom, hogy a parlament utasítsa el a Fidesz kezdeményezését.

Köszönöm a figyelmet (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: A képviselõcsoportok állásfoglalását képviselõcsoportonként egy képviselõ fejtheti ki, legfeljebb ötperces idõkeretben. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni? Wiener György képviselõ úr. (Jelzésre:) Köszönöm szépen.

Gulyás József képviselõ úr, az SZDSZ képviselõje.

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Az ügy érdeméhez kívánok hozzászólni, pontosabban az ügyrendi bizottság álláspontjához szeretnék hozzászólni.

2003. október 29-én tartotta alakuló ülését az úgynevezett K&H-brókerügyet vizsgáló bizottság. Az ülés napirendjére vonatkozó, írásban elõzetesen megküldött javaslat elsõ pontként a bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása, második pontként a bizottság feladataként meghatározott kérdések megtárgyalása pontokat tüntette fel. Az elfogadott napirendi javaslat szinte teljesen ugyanez volt, azzal a különbséggel, hogy a második pont kibõvült a bizottság feladataként meghatározott kérdések tárgyalásának elõkészítésével.

Az elsõ napirendi pontban szereplõ ügyrend elfogadása után közvetlenül a bizottság elnöke, Demeter Ervin minden elõzmény nélkül váratlanul bejelentette, hogy most az érdemi munka részeként meghallgatásokra kerül sor. Több képviselõtársammal együtt felhívtuk az elnök figyelmét arra, hogy a meghallgatás mint önálló napirendi pont, nem szerepelt sem a meghívóban, sem az elfogadott napirendben. Hivatkoztunk rá, hogy a bizottsági meghallgatásnak a Házszabály értelmében, valamint a bizottság frissen elfogadott ügyrendje értelmében külön szabályai vannak, melyeket valamennyiünknek be kell tartanunk, azoktól önkényesen sem a bizottság elnöke, sem a bizottság nem térhet el.

A bizottság elnöke, Demeter Ervin képviselõ úr, figyelmen kívül hagyva a Házszabályban, valamint az általa is frissen megszavazott ügyrendben foglaltakat, önmagát mintegy azok fölé helyezve azzal állt elõ, hogy az általa kezdeményezett meghallgatás nem is meghallgatás, hanem egy kérdés-felelet játék: kérdezni lehet a meghívottaktól, és azok válaszolnak. Ekkor ismételten felhívtuk az elnök úr figyelmét, hogy ilyen mûfajt a Házszabályunk és az ügyrendünk nem ismer, ilyen kérdés-felelet játékra egyszerûen nincs lehetõség. Az elnök úr azonban önkényesen megkezdte az általa meghívott személyek meghallgatását.

A kormánypárti bizottsági tagok a Házszabályt sértõ eljárásban nem kívántak részt venni, ezért tiltakozásul kivonultak az ülésrõl. A bizottság elnöke és a tárgyalóteremben maradt többi ellenzéki képviselõ az ott megjelent politikusokat látványos keretek között meghallgatta.

A bizottság elnöke azzal, hogy saját elhatározásából önkényesen bizottsági meghallgatást foganatosított, megszegte a Házszabály 68. § (3) bekezdésében foglaltakat, megsértette továbbá a bizottság frissen elfogadott ügyrendje 6. § (1) és (2) bekezdését is. Ezek a szabályok egyértelmûen kimondják, hogy a bizottság a tagok kétötöde kérésére tart meghallgatást, a bizottság elfogadott ügyrendje pedig még az erre vonatkozó javaslat napirendre vételének a részletes szabályait is tartalmazza.

Mindezek után fordultam az Országgyûlés ügyrendi bizottságához, mely döntésével megállapította, hogy a meghallgatásokra a Házszabály megsértésével került sor.

Tisztelt Országgyûlés! A jogértelmezés nem az a bûvészmutatvány, amikor kedvünk és politikai álláspontunk szerint elhagyjuk a jogérzékenységünket, és feladjuk szakmai álláspontunkat.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy az ügyrendi bizottság 2003. évi november 11-én hozott döntését fogadja el, azt támogassa, és utasítsa el az elutasítást kezdeményezõ fideszes kezdeményezést annak megalapozatlansága miatt, és azt ne támogassa. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(19.20)

ELNÖK: Megadom a szót Demeter Ervin képviselő úrnak, ötperces időkeretben.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is történt ezen az ominózus bizottsági ülésen? A bankbotrányt vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság eddigi minden ülését a szocialista képviselők valamilyen módon, hol kevésbé, hol egészen botrányos módon igyekeztek megakadályozni. Hasonlóképpen volt ez az első bizottsági ülésen is, amikor azok a kérdések kerültek napirendre, amelyeket a szocialista képviselők javaslata alapján fogadott el a tisztelt Ház. Ezekre a kérdésekre kaphattak volna választ a szocialista képviselők, ha nem vonulnak ki teátrálisan a bizottság üléséről azzal a szándékkal, hogy a bizottság munkáját megakadályozzák. (Folyamatos zaj.)

Szeretném a tények kedvéért leszögezni, hogy a bizottság elfogadott napirenddel rendelkezett. Igaz, hogy ezt a napirendet a Szocialista Párt nem fogadta el, azonban ezzel az álláspontjával kisebbségben maradt, a bizottságnak érvényes napirendje volt, noha ők nem voltak hajlandóak ezt követően sem ezt tudomásul venni. Ez a napirend pedig nem volt más, mint a bizottság feladataként meghatározott kérdések megtárgyalása és ennek előkészítése. E napirendi pont keretében olyan képviselők, illetve személyek kerültek a bizottság ülésére meghívásra, akiknek a Szocialista Párt a kérdéseket címezte.

Nem szokatlan ez a bizottságok gyakorlatában, hogy olyan szervezeteket, személyeket hívnak meg a bizottság ülésére, akik az adott előterjesztéshez kompetens és érdemi véleményt tudnak adni. Ha egy országgyűlési képviselőtől, ha egy volt minisztertől megkérdezik, hogy találkozott-e X-szel, Y-nal, úgy gondolom, hogy ennek az a normális és természetes módja, hogy erre a bizottsági ülésen lehetőség nyílik, és ha valaki meghív ilyet, az természetes. Hasonlóképpen történik a bizottság ülésén a bortörvény tárgyaláskor, ha hegyközségi véleményeket kérnek, vagy a társadalmi szervezetek támogatásának meghatározásakor társadalmi szervezeteket hívnak meg.

A bizottság nem a meghallgatás jogintézményét alkalmazta. Attól, hogy hallgattak, fizikailag meghallgattak valakit, ez nem azt jelenti, hogy a meghallgatás jogintézményét alkalmazták. Tehát nem történt más ebben az esetben, hogy nem meghallgatásról lévén szó, a kormánypárti képviselők kinevezték meghallgatásnak, majd közölték, hogy ennek a szabályainak nem felel meg.

Tehát a tények leszögezése kedvéért: érdemi napirendet elfogadott a bizottság, a napirendje szerint tárgyalt, nem a meghallgatás jogintézményét alkalmazta, ezt a szocialisták csak szeretnék ráhúzni azért, hogy a botrányos magatartásukra némi vigaszt és választ adjanak, azonban ez ehhez igen kevés. Úgyhogy ügyrendi kérdés csináltak az ügyből, és egy olyan bizottságba terelték a vitát, ami nem paritásos, ahol többségük van. Tehát az ügyrendi bizottságnak ez a döntése nem azt jelenti, hogy ebben a kérdésben igazuk van a szocialistáknak, hanem kizárólagosan azt jelenti, hogy többségük van az ügyrendi bizottságban. Tehát abban a bizottságban, ahol egy egyszerű többségi véleménnyel nem tudták érvényesíteni az álláspontjukat, így ügyrendi vitába burkolva egy olyan helyre vitték, ahol többségük van. Megítélésem szerint ez elfogadhatatlan.

Mindebből következik az, hogy a bizottság és a bizottság elnöke nem sértette meg a saját ügyrendjét, mert nem meghallgatás intézménye volt, és nem sértette meg a Házszabály 68. § (2) bekezdését sem. Zárójelben megjegyzem, hogy a bizottság alelnökével történt egyeztetések során maga az alelnök, Wiener György is elismerte, hogy nem meghallgatásról van szó, azonban mivel politikai érdekei per pillanat úgy kívánják, könnyen változtatott ezen, és megpróbálnak a nehezen magyarázható, obstruáló magatartásukra valami választ és magyarázatot adni.

Ezért tisztelettel azt kérem a Háztól, hogy ezt a javaslatot, mivel nem a valóságon alapul, a tényszerűségeket mellőzi, vesse el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Hende Csabának, ötperces időkeretben.

DR. HENDE CSABA (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A K&H-ügyként elhíresült eseményeket most már az évtized bűnügyeként emlegetik. Láthatjuk ezen ügy kapcsán, hogy a Magyar Szocialista Párt és kapcsolt részei milyen elkeseredett igyekezettel próbálják meg összekuszálni a szálakat, és megakadályozni a valóság kiderítését. Nem csoda, tisztelt Országgyűlés, hiszen azt látjuk, hogy a szálak rendkívül magasra vezetnek, és ezek a szálak kivétel nélkül baloldali irányba mutatnak, Mudura Sándortól Forró Tamásig, és így tovább.

Mi támogatni fogjuk a Fidesz képviselőcsoportjának az indítványát, hiszen Demeter bizottsági elnök úr eljárása az ügy előre vitelére irányult, olyan kérdéseket tett fel, amelyeket a Szocialista Párt indítványozott, olyan személyeknek, akiktől ezeket maga a Szocialista Párt akarta megkérdezni. Jellemző, hogy ezek után a szocialista képviselők kivonultak, a következő bizottsági ülésen pedig egyéb obstrukciós módszerekkel próbálták megakadályozni a normális ülésezést. Magam - és ezt ne vegyék személyeskedésnek -, azt hiszem, életre szóló élményemként fogom megőrizni azt a kiabálást, ricsajt, amit Wiener György képviselőtársunk, a bizottság alelnöke az ülés megtartását megakadályozandó a második ülésen rendezett. Ezt nagyon sokan élvezhettük, többek között a Hír Televízió adásában is.

Mindezekre figyelemmel mi az indítványra igennel fogunk szavazni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni a képviselőcsoportok részéről, ötperces időkeretben. (Nincs ilyen jelzés.)

Valamennyi képviselőcsoport álláspontja elhangzását követően most még egy körben egy-egy képviselő három percben mondhatja el a maga felszólalást. Megkérdezem, hogy ebben a második körben háromperces felszólalással ki kíván élni. (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy senki nem jelezte felszólalási szándékát.

Megadom a szót Salamon Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja részéről a válaszadásra, ötperces időkeretben.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, Demeter Ervin és Hende Csaba hozzászólása után már nem szükséges ismét összefoglalni a Fidesz álláspontját. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a Fidesz kérelmét, szavazzanak rá igennel, és ezt az eseti állásfoglalást a tisztelt Ház helyezze hatályon kívül.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. A döntés előtt megkérdezem Wiener György képviselő urat, hogy kíván-e élni az ötperces felszólalási lehetőségével. (Jelzésre:) A képviselő úr élni kíván a lehetőséggel. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

DR. WIENER GYÖRGY, az ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szót, elnök asszony. Kár tapsolniuk! Tudom, hogy az igazság fájdalmas az önök számára, de bírják meghallgatni! (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.)

Nem reagálok Hende Csaba személyeskedő megjegyzésére. Annyit mondok neki, hogy mindig harcolni fogok azért, hogy a parlamenti bizottságok házszabályszerűen járjanak el, akkor is, ha netán ez nem mindenki számára szimpatikus. (Zaj.)

Meg kell jegyeznem azt, hogy sem Demeter úr, sem Hende úr, sem Salamon úr egyetlenegy jogérvet nem vetett fel. Felhívnám arra is a figyelmet, hogy nem a brókerbizottság ülésén vagyunk, se nem a brókerbizottság jelentését tárgyaljuk, hanem ügyrendi kérdésben ügyrendi bizottsági állásfoglalással kapcsolatosan kell érvelnünk. Ezek az érvek természetesen elmaradtak.

Én megértem azt, hogy Demeter úr számára a Házszabály akadályozó tényezőként jelentkezik, s azt is megértem, hogy a többségi döntést, a parlamentarizmus egyik alapvető intézményét nem kívánja tiszteletben tartani. Ön természetesen jogosult arra, hogy ne érdekelje egy többségi álláspont. Ezen az alapon valamennyi eddigi ügyrendi bizottsági általános érvényű és egyedi állásfoglalást el kell utasítania, mert valamennyi eddigi ügyrendi bizottsági döntés a többségi akaraton alapul. Ha így közelítik meg a kérdést, akkor nincs parlamentarizmus, tisztelt bizottsági elnök úr, akkor mindenféle szabály értelmét veszti, s akkor egészen más állapotba kerülünk, mint amilyenben jelenleg vagyunk. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

A munkát, tisztelt Demeter úr, házszabályszerűen kell elvégezni, be kell tartani a szabályokat akkor is, ha azok lassító erejűek. Ha nem kívánunk napirendről szavaztatni, akkor számolnunk kell azzal, hogy ennek következményei vannak.

 

(19.30)

Ha jogellenesen járunk el, akkor számolni kell azzal, hogy nincs egyetlen más eszköze sem a másik oldalnak, mint az, hogy az obstrukció eszközét alkalmazza.

Tisztelt Demeter Úr! Ön paritásos bizottságról beszél. (Az elnök csenget.) Az ön tevékenysége döntő szerepet próbál játszani abban, hogy ez ne paritásos bizottság legyen (Moraj az ellenzék padsoraiban.), hanem az ön elnöki diktatúráját érvényesítő bizottsági tevékenység. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Úgy van! - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ne sértegesse! - Taps az ellenzék padsoraiban. - Nagy zaj.)

ELNÖK: Tisztelt képviselőtársaim…

DR. WIENER GYÖRGY, az ügyrendi bizottság előadója: Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is látom, hogy az ellenzék számára ez természetesen elfogadhatatlan.

Ami pedig a félelmet illeti, úgy ítélem meg, hogy a meghallgatások lefolytatása során nem a szocialisták és a szabad demokraták tartottak attól, hogy valakiket meg kell hallgatni, hanem sokkal inkább a másik oldal. Én nem látom az érdemi igyekezetet a munkában való előrehaladásban az önök részéről.

Köszönöm a figyelmüket, és felhívnám a bizottság tagjainak a figyelmét és a parlamentnek is a figyelmét, hogy mindig házszabályszerűen, ügyrendszerűen, a jogi előírások betartásával járjanak el. Másra ugyanis nincs a parlamentarizmus keretében lehetőség. Ha ebből ki akarunk lépni, azt már nem parlamentáris demokráciának nevezzük.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban. - Közbekiáltások az ellenzék padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatal következik. Felhívom a figyelmüket, hogy a Házszabály alapján az Országgyűlés nem az állásfoglalásról, hanem a benyújtott kérelemről határoz.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Fidesz képviselőcsoportja kérelmét, amely a 23/2002-2006. számú ügyrendi bizottsági, 2003. november 11-ei dátumozású eseti jellegű állásfoglalás elutasítására irányul. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 138 igen szavazattal, 194 nem ellenében, tartózkodó szavazat nélkül a kérelmet elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány a 111/2003. (VI. 30.) számú OVB-határozattal hitelesített aláírásokkal érvényes népi kezdeményezést nyújtott be: “Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljönö tárgyában. Most ennek a tárgyalása és döntéshozatala következik. Az országgyűlési határozati javaslatot H/6333. számon kapták kézhez a képviselők.

Ismertetem a tárgyalás menetét. Arra figyelemmel, hogy a kijelölt alkotmányügyi bizottság nem kíván előadót állítani, a vita során elsőként a kormány képviselőjének felszólalására kerül sor, legfeljebb tízperces időkeretben. Ezután a frakciók részéről első körben szólásra jelentkező képviselő nyolcperces, a második körben szólásra jelentkező képviselő kétperces felszólalása következik. A vita lezárását követően az Országgyűlés dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért, vagy sem. Felhívom a figyelmüket, hogy a népi kezdeményezéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, legfeljebb tízperces időkeretben.




Felszólalások:   238   238-256   256      Ülésnap adatai