Készült: 2021.09.19.04:56:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2019.06.24.), 40. felszólalás
Felszólaló Szilágyi György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:02


Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magyarországi járműgyártás gazdasági, foglalkoztatási szerepe és súlya elvitathatatlan a közúti járműgyártás területén. Ma ezen járműgyártók zömmel személygépkocsik gyártásával foglalkoznak, szinte kizárólag multinacionális cégek tulajdonában állnak, apró fogaskerékként dolgozva a nagy nemzetközi járműgyártás gépezetében. A járműgyártás azonban nemcsak személygépkocsi-gyártást jelent, hanem magában foglal olyan szegmenseket, mint a busz-, a troligyártás vagy a vasútijármű-gyártás, ideértve a speciális rendeltetésű vasúti járműveket: a HÉV-szerelvények, metrók, villamosok, fogaskerekű vasút, kisvasutak, és még sorolhatnánk, amely ágazatoknak korábban évszázados hagyománya volt Magyarországon. Örömteli volt hallani 2014-ben azt, amikor Tuzson Bence, a ma közszolgálatért felelős államtitkár bejelentette, hogy az állam többségi tulajdonrészt szerez a Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben, aminek indoka, hogy a vasútijármű-gyártás nemzetstratégiai jelentőségű terület. A cég adásvételekor több vezető fideszes politikus is nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, és egybehangzóan azt mondták, hogy az ügylet elsődleges célján, azaz a hazai vasútijármű-gyártás megerősítésén túl további cél az üzemben a munkahelyek megőrzése is.

Megdöbbenéssel olvastam mindezek tükrében az 1312/2019. számú kormányhatározatot, aminek értelmében a Dunakeszi Járműjavító Kft. magyar állam által és a MÁV által tulajdonolt üzletrészei eladásra kerülnek. A kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Dunakeszi Járműjavító Kft. a MÁV-val hatályban lévő szerződését köteles hatályban tartani, azonban a kormányhatározat nem rendelkezik a cég alkalmazottairól, azaz a meglévő munkahelyek megtartásáról. Az üzletrészekkel együtt a cég által használt ingatlanok is értékesítésre kerülnek, természetesen versenyeztetés nélkül.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: miként érvényesíthető a nemzetstratégiai érdek egy államtól független tulajdonossal szemben? Ha érvényesíthető a nemzetstratégiai érdek egy államtól független tulajdonossal szemben, akkor miért kellett a korábbi tulajdonostól megvásárolni adóforintokért a céget 2014-ben? Hogyan tarthatók meg a munkahelyek és a munkavállalók, ha ez nem feltétele az értékesítésnek? Mi okozza azt a sietséget, hogy 2019. június 30. napjáig, azaz 32 nappal a kormányhatározat megjelenését követően már végre is akarják hajtani az értékesítést?

Várom válaszát, amiben kérem, hogy kimondottan a kérdéseimre válaszoljon, és ne másról beszéljen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai